A következő címkéjű bejegyzések mutatása: végrendelet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: végrendelet. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. szeptember 20., péntek

Hullás

Ki öntestet hídról levet,
Földön ereszt rusnya levet.
Kisördög háttérben nevet,
S kipipál egy újabb nevet.

Ne légy buta, mint egy hidra,
Leugrani ne mássz hídra,
S ne vágjál be - szép az élet! -
Önszívbe kelevézélet!

Ha az ember hulló hulla,
Túlélési sansza nulla,
Úgyhogy jobb, ha sose hullik,
S nem tőle mélyül a nyúl-lik.

Szép az élet, jó, hogy élek,
Nem hálni jár belém lélek,
S emberéletutam felén
Földről hídra ugrok fel én.

Ám, ha lebuknék egy mutyin,
S toronyházba hívna Putyin
Velem ütni el a delet…
Lenne nálam végrendelet.

„Ha valaki elolvas egy búvalbélelt kortárs szabadverset, elhagyja az életkedve és kiveti magát egy szürke panelház tizedik emeletéről. Ha viszont zuhanás közben beletekint Frady Endre bármelyik ötletteli tébolylírájába, rögvest visszatér az életereje, megszakítja a szabadesését és bemászik az útjába kerülő legelső ötödik emeleti ablakon. Olvasson ön is Frady Endre életművet és élje túl saját magát!” /Dr. Önfeledt Ödön, az Összmagyar Örömpörkölt Öntöde ökológusa/

„Én nem hívok senkit a toronyházba. Mindenki jön magától. Magától Szergejtől és Igortól, a két kétajtós kopasz szekrényembertől. Mikor meghallják, hogy a toronyablakuk alatt zúg a Volga, a nagy fekete Volga motorja, már ugranak is, de előbb gúzsba kötve háromszor tarkón lövik saját magukat.” /Putyin elvtárs, minden oroszok cárja/

„S jutott eszedbe számtalan szebbnél-szebb gondolat? Arany János híd-avatása hidászgigászi kézben gellert kap, flipperezik egyet Lewis Carroll nyulával, egyet Dante poklával, de végül megérkezik a Kremlbe, s a többi néma csend.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, ez a hozzászólása boldoggá tett, sőt majdnem teljesen megboldogultam! Putyin sztáratyuska szavaival élve: Boldogok a kétajtós lelki szekrények, mert övék a szennyek országa! Felebarátaim, kifele! Na, ugorgyunk!” /Kamikáze Kázmér, katartikus közemberszabású kiesőjelölt/

„Frady Endre „Hullás” című verse olyan, mintha egy Monty Python sketch keveredne egy önsegítő könyvvel, és közben valaki elfelejtette volna kikapcsolni a dadogó abszurditás-generátort. A vers ütemezése olyan, mint egy harmadosztályú rímfaragó kényszerzubbonyban, aki az ütem nélküli gondolatmeneteken keresztül kétségbeesetten próbál humorizálni, de a vicc végére már csak ő nevet – feltételezem, a „kisördög” személyében. A szándékos rímek és az erőltetett bölcsességek úgy folynak egymásba, mint a hídról levetett „rusnya lé”, miközben a vers kétségbeesetten próbálja összeszedni azt a véresen komoly üzenetet, amit egy szatirikus falvédő szöveg is elegánsan tudna közvetíteni. A „kelevézélet” és „nyúl-lik” csak azt bizonyítják, hogy a költő jobban szereti a szójátékokat, mint az olvasói józan eszét. Ez a vers nem az, amit olvasol, hanem amit túlélsz.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Buli ez a hullás tviszt,
Jobb, mint duplanullás liszt,
Elűz Aranybullás míszt!”
/Torokváladékos Teknő, felsőlégúti főispán és gravitációs górcsőszerelő/

„A kőbaltafejű nénikéd a duplanullás, te tagbaszakadt torokgyíkidomár!” /Liszt Feró (1811-1886), zeneművész és méregdrágán visszavásárolt repülőtér/

„Teknő úr, magának míszt okoz az Aranybulla?! Hát milyen idegenszívű ősmagyar maga?! Nem érzi, hogy belülről feszíti a magyarságteljesítménykényszer?! Kórós népnemzettudathasadásában inkább hullákon tvisztel?! Perverz kretén!” /Gyökér Gyurgyalag, gyúanyagú gyulatáltos és gyufagyári gyíkemberkerülőútépítőmunkásparaszt/

„Frady Endre "Hullás" című verse egy groteszk és ironikus költemény, amely a halál és az élet értelmének kérdéseit feszegeti. A vers nyelvezete egyszerre játékos és komor, a humor és a tragédia határán egyensúlyozik. A vers első szakasza egy morbid képpel indít, ahol a hídon való öngyilkosságot egy kisördög nevetése kíséri. Ez a groteszk humor az egész versen végigvonul, miközben a költő figyelmeztetéseket fogalmaz meg az élet értékéről és a halál véglegességéről. A második szakaszban a költő arra buzdít, hogy ne legyünk "buta, mint egy hidra", azaz ne kövessünk el öngyilkosságot. A "kelevézélet" szó játékos, de komoly figyelmeztetés az önpusztítás ellen. A harmadik szakaszban a költő a halál elkerülhetetlenségét és a túlélés esélytelenségét hangsúlyozza, miközben arra ösztönöz, hogy éljük az életet, és ne adjuk fel. A negyedik szakaszban a költő saját életét és túlélési vágyát fejezi ki, miközben ironikusan utal a politikai helyzetre és a hatalommal való visszaélésre. Összességében Frady Endre verse egy szatirikus és elgondolkodtató mű, amely a groteszk humor eszközeivel hívja fel a figyelmet az élet értékére és a halál véglegességére. A vers nyelvezete és stílusa egyedi, és a költő ügyesen használja a humor és a tragédia keverékét, hogy mélyebb gondolatokat közvetítsen.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„És ha a magát öngyilkoló egyén történetesen egy kiscsibe, akkor hullapelyhes?” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„A szuicid paca pedig hullafoltos?! Jézus meg úgy támasztja fel a megöngyilkolt karikát, hogy Hulla Hopp!, he?!” /Holly Hulla, tetemes tutitájékoztató/

„Ki öntestet hídról levet,
Itt nem ereszt földre levet.
A Sédbe pottyan a hulla,
Veszprémben a nyoma nulla.

Szent István Völgyhíd a neve,
Veszprémi ugrások helye.
A Séd patak felett ível,
A vízbe ugrásra hív el.

Egy-két ugrás minden évben,
Hullák landolnak a Sédben.
Bunjee jumping kötél nélkül,
Lakosságunk ettől gyérül.”

/M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibbenverselő kommentelője/

„Tisztelt eM úr! Ön ezzel a csodálatos művével kiérdemelte a Veszprémi Vasbetonkoszorús Ballada Alkotó Népi Dalnoki Igric (VV BANDI) címet és az ezzel járó aranyerezett oklevelet, amelyen a lokálisan világhírű poéta, a nagy Viadukti Vindisgréc saját kezűleg dedikált négysorosa olvasható:
          Vízihullára, ki sédi,
          Nem mondják, hogy: De kis édi!
          Szemtanúnak forog gyomra,
          S rókázik a parti gyomra.
Emellett ön elnyerte a Csak Egy Ugrás A Séd! jelmondatú helyi kamikáze csapat tiszteletbeli tagságát és egy eddig kizárólag csak Chuck Norris által használt bungee jumping acélláncot. Használja egészséggel és további sikeres alkotókedvet kívánunk a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház traumatológiáján!” /Takács Szabolcs, Veszprém vármegyei főispán és Csalános Hidra díjas vízibuszvezetőségi tag/

„Hé, költő úr, attól, hogy kezdetleges a szervezetem, még nem vagyok buta, csak csalánozó! Ha nagyon akarnám, idehívhatnám a sokfejű mitológiai ősömet, hogy mérgezze meg magát a szájának a leheletével, de inkább csak azt kívánom, hogy ejtőernyővel egy falusi pöcegödörbe zuhanva kerüljön a tűzoltók hathónapos kimentési várólistájának a legvégére!” /a hidra/

„Kifőzdei hidra tál
Nem finom, de hidratál.”
/részlet egy verses hidrareceptkönyvből/

„A kéretlen jótanácsok osztogatását nem lehet elég korán kezdeni. Tartsuk meg e jó szokásunkat, és tanítsuk ezt meg gyerekeinknek is, hogy képzett megmondóemberek legyenek belőlük is! Ott van például a Márti, aki panelházban lakik a tizediken. Neki is mindig mondom: véletlenül se ugorjon le a közértbe vagy a fodrászhoz, még akkor sem, ha megint nem működik a lift. Ott van a lépcső is, és bár a lépcsőn lejönni lassú és ódivatú, a tizedikről való leugrás pedig sokkal gyorsabb, kényelmesebb és posztmodernebb, mégsem ajánlja senki másoknak a tizedikről való leugrást, aki ezt szokta tenni. Valószínűleg azért, mert a repülés még hagyján, de a földet érés az nem jó érzés. Na most a Mártinak légkondi híján nyáron félpuhára fő az agya, tehát nyáron még rendszeresebben figyelmeztetnem kell, hogy "Nem ugrás, lépcső, lépcső!"
Aki kísérletező, akarom mondani kísértő típus, az persze le fog ugrani bármiről, amiről jól esik neki, például hídról is. De kérem, kérem! Ilyen esetben előtte leckéket kell venni dzsúdósoktól, hogy elsajátítsuk, hogyan kell biztonságosan esni, jól földet fogni. A probléma csak az, hogy vészesen fogy a dzsúdós közösség, mert azt az órát eddig még egyik oktató sem élte túl, amikor a hídról való leugrás biztonságos földet érésének gyakorlati módját oktatják. A másik pedig, hogy végrendelet mindig legyen nálad, hiszen Putyin emberei ott vannak már minden utcasarkon, és lépten-nyomon előfordul, hogy odalép az emberhez egy 120 kilós vadidegen a villamoson, és azt mondja: "Сейчас мы вместе поднимемся на восемнадцатый этаж общежития Шенхерц, и с тобой произойдет несчастный случай, ты выпадешь из окна."* Ez persze leginkább Putyin politikai ellenfeleivel történik meg, de ne féljünk, ha Jézussal megtörtént, hogy felvitte az Ördög a templom párkányára, akkor ami késik, nem múlik, velünk is meg fog esni. Na de kérem, kérem, ekkor kell gyorsan előkapnunk a belső zsebünkből a végrendeletet, ahogy Költő úr is helyesen ajánlja, hogy mindig legyen az nálunk, és a véletlen balesetet erősen ajánló embertársunk orra alá dugni, hogy "Be-beee, nekem van ám végrendeletem! Már régóta annyira szeretnék leesni a tizennyolcadikról, hogy lassan minden ismerősömet megkértem, hogy segítsen ebben, de iszonyatos a közöny kis hazánkban, senki nem teljesíti a kérésem. És most végre megérkezett Ön, aki nem sajnálta a fáradságot, hogy a messzi Oroszországból ide utazzon segíteni egy rászorulónak, ráadásul ingyen megteszi. Ön igazán önzetlen, segítőkész és szeretetreméltó ember." Még az sem baj, ha éppen nem a saját végrendeletünk van nálunk, hanem mondjuk az apánké. Ezek a putyini ledobóemberek úgysem tudnak még oroszul sem olvasni, nemhogy magyarul. Na most, erre ő nagyon megijed, hogy száz százalékosan fel voltunk készülve, sőt várva vártuk a vele való találkozást, ráadásul, ha közben olyan kedvesen nézünk rá, mint egy tál tojásos nokedlire egy hetes léböjt tisztítókúra után, akkor a ledobóember azonnal végstádiumú rákot kap, és ott helyben kimúlik. És így úgymond megúsztuk a repülést. De ha nem akarjuk megúszni, mert mondjuk már teljesen elegünk van abból, hogy műszálas zokniban izzad a lábunk, és ezt a szenvedést gyorsan és hatékonyan meg akarjuk szüntetni, akkor például adhatunk neki két pofont, és szembeköphetjük, és akkor tényleg ledob a magasból. Remélem, újból segíteni tudtam a mindennapi élet útvesztőjében eligazodni a kedves olvasóknak.” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb magasból való leesés szakértője

*"Most szépen felmegyünk együtt a Schönherz kollégium tizennyolcadik emeletére, és magát baleset fogja érni, véletlenül kiesik az ablakon. "

„Kedves Stefi bácsi! Boldogult óbudai lakótelepi panelkisdobosi általános iskolás koromban volt nekem egy igazmondó osztálytársam, a Tódító Tódor, aki elmesélte, hogy egyszer leesett a tízemeletes ház legtetejéről, de épségben megúszta a zuhanást, mert szerencsésen a hátára esett. Azóta sem tudom eldönteni, hogy tényleg így történt-e, mivel egyrészt nagyon hihetően mondta, másrészt meg miért is akart volna becsapni…” /Szerény Szörény, tehénlepénykonzisztencia-vizsgáló és szétterülésmérő/

„Mi ez az önvégetvetési varjúkárogás, ez a pákófekete humortalanság?! Ilyen bűzhödt verslé eregetés hatására szokott úgy dönteni az emberiség, hogy önkezével megklímaváltoztatja a Földet, majd globálisan felmelegítve véget vet neki és inkább kihal, mint hogy még egyszer elolvassa a már egyszer is elolvashatatlant! Frady Endre úgy hullik ránk az általa Parnasszusnak gondolt szellemi szemétdombjáról, mint a 66 millió évvel ezelőtti tömeges fajpusztulást okozó aszteroida a gyanútlan dinoszauruszokra! Az olvasóvérmotoros kultúratrancsírozógép feltalálója ezúttal is ártatlan olvasók vérével üzemeltetve követte el a kultúra tovább trancsírozását! Ne lássam anyám auráját a szférazenekarban háttértáncolni, ha egy esetleges időgépkölcsönzés esetén nem küldöm el Frady Endrét a világegyetem középpontjába az ősrobbanás utáni első másodpercre időzítve! Ott nyugodtan eregetheti a leveit, hamar fel fog száradni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egy 66 millió évvel ezelőtti farsangon aszteroida jelmezben leugrottam a Napról a Földre és belefejeltem a magmába a dinoszauruszokat. Ennek köszönhetően van ma szén, kőolaj és földgáz. Nagyon szívesen!” /Chuck Norris/

„Figyelem! Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelkielsősegély-számot!” /lelkielsősegély-szolgálat felhívása/

2023. január 24., kedd

Irodalmi űr

Üresnek tűnnek a hetek,
Ha néha nem verselgetek.
Hogyha nem írom a dalom,
Bőg a világirodalom!

Ha pár napot ki-kihagyok,
Olvasótábornak nagy ok
Átbömbölni éjt és delet,
S íródik sok végrendelet.

Olyan keserű az űröm,
Mint kehelyből kortyolt üröm,
Mitől agy és gyomor is ég,
S rí az egész emberiség.

Gyehenna is engem okol,
Hogyha rímtelen a pokol,
Angyalhangon sürget menny is,
Ha versdózisom semennyis.

Bút látok bakfison, tatán;
Nő a haragtok s fáj, ha tán
Frady hiány mián öltök,
Úgyhogy inkább újra költök.

„Valamit nagyon benéztél, űragyú költőcske! Mi nem érted haragszunk, hanem ellened!” /az emberiség/

„Sajnos nem csoda, ha az olvasótáborban űr van, mert rajtam kívül nincs itt senki és már az én sátramat is kezdi feltépni a szél...” /Egyet Lenke, az olvasótábor/

„Írjon, költő úr, írjon! Nálunk a bográcsban ülve gőzerővel megteheti! Nagy szükségünk van a verseire, mert azokkal gyötörjük az egyébként már minden más kínszenvedésre immunissá vált elkárhozott lelkeket!” /Lucifer Lúciusz, a Pokolbéli Irodalmi Szeánszokat Organizáló Állati Rettenet (PISZOÁR) patás pedellusa/

„Leírhatatlan az az EGO, ami a versből árad. Csoda, hogy elfér a világegyetem sarkai között!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas versdiagnoszta/

„Kozmosz bármily tarkabarka,
Még sincs neki sehol sarka,
Olyan végtelen az, mint a-
-z örökíró tollban tinta.
Hogyha végtelen kis LEGO
Által megépített EGO
Világegyetemet feszít,
Ház doktor, akkor van fesz itt?”
/Kozmikus Kázmérné Gigantikus Galaktika, mindenbíró megmondónő és vírusos influenszer/

„Szerencsére a gólyákkal ellentétben Költő úrnak egész évben tart a költési időszaka. Álmából felköltve ébred minden nap.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Bé úr, költő neked idol,
S hasonlítva minket szidol?!
Terád pottyan, lia-lia,
Kloákánkból fekália!”
/a gólyák, akik már az összehasonlítás puszta tényétől is sértve érzik magukat/

„Költőcske, én azért sírok, mert te írsz! És inni is csak ugyanezért szoktam! Nem vagyok alkoholista, csak már régen voltam józan! Egészségtelenségedre!” /a világirodalom/

„Hősünk nem habozott, költött
Látván mértéket, mit öltött
Válság, s fogytán már az érték,
Emígy kiált: „Önök kérték!”

Válság dúl, de attól tartok
Belülről szóltak a hangok:
Alanyi költőnél első
Indíttatás mindig belső!

Hajrá Frady! Hajrá Frady!”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Gratulálunk, Humán Petike, Ön bekerült az Év Kommentelője kereskedelmi televíziós vetélkedő kosztümös casting selejtezőjébe, melyet egy tetszőleges nap hajnalán tartunk az Északi Sarkon! Ha nem lennénk ott, szívesen látjuk egy másik tetszőleges napon! Vigyen magával többnapi meleg élelmet, mert perceken belül úgyis hideg lesz! Ha brummogást hall, ne forduljon meg, csak imádkozzon, nehogy szegény jegesmedve elrontsa Önnel a gyomrát!” /Kuszkusz Kösztönyné Plázacica Penelopé, a Celebesen Elmebeteg Televízió (CET) célcsoportfőnökségének nézőbaráti arca/

„Szóról szóra egyetértek.
Ha jönnek ezek a versek,
Vége van az ürességnek,
És kezdődnek vidám percek.”
/M. András, a költő legállandóbb és legegyetértőbb kommentelője/

„Ne örüljön, eM úr, ne örüljön! Nem látja, hogy ezzel csak további írásra buzdítja?! Sose etesse a trollt! Mi mindent elkövetünk, hogy elkedvetlenítsük, maga meg bátorítja?! Jaj, nekünk, ebből újabb versek lesznek, amiket még szerencsétlen unokáink is nyögnek majd! Reméljük, eM úr, hogy majd a maga gyerekét fogják megbuktatni irodalom érettségin Frady Endréből! Legszebb öröm lesz a káröröm!” /özv. Csofellák Csömölczné Vérgőzössy Vendetta, a Frady Endrét Gyűlölő Elementáris Nénikék Clubja (FEGYENC) irodalmi lépegetője/

„Mikor költesz hímes tojást?
Csak verset tucc és semmi mást?!”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtucctucctuccabb kommentelője/

„Nyuggerapó, mire uszít?
Költőt lát vagy csoki nyuszit?
Mit szeretne, cvikipuszit?
A kiköltött tojás hímes,
A költött költemény rímes,
Aki fejest ugrik, ím es’.”
/Batman Balga Béla, bokorugró balladista és OKJ-s képzett húsvéti szabadeső/

„Ahonnan ma leeshetsz, meghalaszt holnapra!” /özv. Batman Balga Béláné Batwoman Butélia, űrbéli víg özvegy/

„Nem értettem, miért sírok,
s támad bennem ezer sír ok,
most már tudom: Frady hiány,
dőljön rím, mit Endre kihány!”
/D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Ezer sírban ezer tetem,
Mindet meg is könnyeztetem.
Lelkükbe mar líra horog,
S csontvázuk a sírban forog.
Ki nem forog, az csak állik,
De az nem sír, csupán ál lik.”
/F. Endre, költőgigász és önnön űrjének azonos formájú betöltője/

„Mi ez a fékevesztett agyrenyheség, ez az abszolút semmitmondó ámokfutás?! Ki ez a saját űrje által kiütött árnyékbokszoló?! Frady Endre meglátta a saját tükörképét és ijedtében maga alá költött! Egy szürke átlagköltő szürke átlagverse úgy viszonylik ennek az elmeroggyant rímszatócsnak a végtermékéhez, mint a Burger King frissensült cheeseburgere a Bőregér King alvadt penészes batburgeréhez! Az első egyszer elfogyasztható, a másodiktól viszont még egy szibériai kényszermunkatábor málenkíj robotosai is öklendezni kezdenének! Inkább nyaraljak egy ismeretlen katona sírjában, minthogy ez a förmedvény még egyszer a szemem elé kerüljön! Követelem Frady Endre azonnali kilövését a saját maga teremtette űrjébe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha én mint minden (minden IS!) űrt hagynék magam után, akkor az abszolút semmi lenne, ami nem lenne semmi, úgyhogy én egy személyben vagyok oximoron és paradoxon. Oximoron és paradoxon IS! Nagy szerencséje a világegyetemnek, hogy én egy dologra nem vagyok csak képes, nem lenni!” /Chuck Norris/

2022. március 4., péntek

Tavaszi hattyúhaldoklások

Tavaszi szél kócol hangyát,
Kinek testét járja langy át.
Idén szűkösen telt tele,
S gyomra űrrel vala tele.

Ebédre egy sárrög mögött
Talál elhullt bogárdögöt.
Jóízűen harap bele
S hullamérges lesz a bele.

Harang elüti a Delet,
S Dél haldoklik: - Végrendelet
Híján Napom kire hagyom,
Ha majd benő engem a gyom?!

Hát, ily búsan várunk Tavast,
Zé nélkül, mert bár az Avast
Sok vírust irt, mégsem tökély,
S néhai Zé-t vár örök éj…

- Hé, e vers tök hattyúhalál!
Költő kiirtja, kit talál?!
Csapd le fejét bakó, sutty! – int
Az Úr: – Oszt’ majd süsd ki Putyint!

„Hé, te bakó, nincs sütnivalód, hogy engem sütnél ki?! Ennél jobbat nem tudtál kisütni?! Én a sületlenséget preferálom! Jaj, nem akarok sültbolond lenni, inkább csak gyomorforraló scsí leves!” /Putyin elvtárs, minden szovjetek cár atyuskája/

„Eredeti szakmám szak ács,
S bakóvá tett most a baltám,
Viszont nem vagyok jó szakács,
Scsímből senki sosem falt ám!
Levesem fő, forr a dalom,
S ha a well-done elnök is scsí,
Akkor ez már forradalom
Дорогие товарищи!”
/Dunakav Dunakavics Donkanyarov, sztahanovista szak ács és OKJ-s átképzett betanított szakács/

„A scsí (oroszul: щи) egy orosz leves, melynek fő alkotóeleme a savanyú vagy friss káposzta. A scsí az egyik legrégebbi és legkedveltebb étel oroszországban, számos változata létezik, készülhet többféle zöldségből, hússal vagy akár hallal, szalonnával, gombával, és gyakori alkotóeleme a tejföl is, illetve sűrítéshez a liszt. Ahagyomány szerint a jó scsílevest legalább két órán át kell főzni, a fűszereket csak a leves elkészülte előtt 5-10 perccel szabad beletenni; az ínyencek pedig 24 órán át még állni is hagyják az ételt tálalás előtt. Majakovszkij és Csukovszkij is írt verset a népi levesről. Vlagyimir Szorokin drámát írt Scyí címmel. A scsíről dalt írt az 1980-as évek népszerű orosz rockegyüttese, a Szektora Gaza.” /Wikipédia Winnetou, wendégkommentelő/

„Valóságlátás, arányérzék, jó ízlés, józanész és olvasótábor. Ez az öt legfőbb dolog, amit a költő egyetlen versében elveszített. Versszakonként egyet-egyet. Milyen jó, hogy, ha nem is időben, de télvégül abbahagyta! Igaz, nem magától, de azért vannak a jó bakók, hogy a káoszból célzott fejetlenséggel rendet teremtsenek. Jaj nekünk! Ki velünk, ha mi is magunk ellen?!” /Értelem Énokné Érzelem Édua, a Javarészt Ilyen Nagyon Jótlan Agyatlanságokat Negligáló Gőzkieresztés (JINJANG) című egypéldányos irodalmi havilap rezignált recenzora/

„A költő lefejezésével emberjogi hivatalunk teljes mértékben egyetért, hiszen az általa előre megfontolt szándékkal közzétett borzalmas tébolylírák polgári áldozatainak se száma se szeri! Tevékenysége olyan felforgató, mintha egy magáról megfeledkezett király a díszpáholyból vizelne bele a Hattyúk Tavába!” /Skandalum Sömönye, emberi jogi ombudsman és közvágóhídi nyaktiló díler/

„Aki tavasszal nem az újjáéledésről, hanem az elmúlásról ír, annak ragadjon bele a feje a saját kéményébe! Majd mi jó pénzért kivéssük onnan!” /Korom Károly, kéményseprő kisiparos/

„Mi ez a tavaszi halállíra? A tavasz éppen a természet születésének ünnepe. A megújulásról szól, nem a pusztulásról. Jól megírt vers, az tény, hoztad a formádat, amikor a harang elüti a Delet, de mitől vagy ilyen pusztító hangulatban, amikor javul az idő és egyre többet süt a nap?” /M. András, a költő legállandóbb és legtegezőbb kommentelője/

„Hát hogyan is lehetne boldog a költő ügyfelem, drága M. úr, amikor a harang elüti a Delet, amikor újra idebüdösödnek a poloskák, amikor újra előbújnak az NB I-es focisták és amikor az arccal a Szovjetunió felé vezető úton folyton előre megyünk, nem hátra?! Tudja maga, mi az a destruktív futurizmus, M. úr?! Ugye nem?! Sajnos a költő ügyfelem sem és ez is felettébb szomorúvá teszi!” /Dr. Szócső Szecsőné Dumafranczy Dardanella, a költő zugügyvédje, kezelőorvosa, gyógyszerésze és Avon tanácsadónője/

„Biztos, hogy a harang ütötte el a delet ezen a szép tavaszi napon? Mit is ír a Vlagyimír erre az esetre?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szemtelentanú/

„Mit is ír a Vlagyimír, Ház út? Rímelve szóviccelgetünk, dokikám, szóviccelgetünk? A harang, hacsak nem DELETE, akkor tuti, hogy nyomja a dilit és üti a delet! A harangot pedig a pépagyú Putyin rakétája üti. Ha a dél is ütné a rakétát, akkor ez egy dél-harang-rakéta játék lenne, de nem. Ruszkik haza, Ház úr, ruszkik haza!” /Vitalij Vasököl Klicsko, profi nehézsúlyú világbajnok ökölvívó és Kijev polgármestere/

„Mi ez a rettenetesnek is csak emberfeletti jóindulattal nevezhető évszakbarbár ízlésficam?! Ki ez a huszadrangú senkinek is csupán valami elementárisan nagy számmal való felszorzás után nevezhető irodalmi szégyenfolt?! Ha egy medvének annyi esze lenne, mint Frady Endrének, akkor méheket enne! Ha szegény anyám élne, akkor megsütné ezt a verslábszagú csülkös szellemi szemérem sertést és odavetné a hangyák elé! Putyinról pedig nem verset kéne írni, hanem bűnlajstrom mellékletű börtönnaplót!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem kell krokodilkönnyeket ejteni, mert tavaszi halott hattyúkat bárki fel tud támasztani, ha van egy kerítés, aminek nekitámaszthatja és odarögzítheti őket, hogy föl ne boruljanak. Én viszont kerítés nélkül is fel tudom támasztani őket. A titok az, hogy miután felállítottam őket, NEM MERNEK felborulni.” /Chuck Norris/

2012. november 1., csütörtök

Lepke Pál

A végzetes pillanat (özv. Lepke Pálné felvétele)

Megláttam a bokor mögött
Hernyóból lett Lepke Pált.
Cinikusan rám röhögött!
Odacsaptam, megkrepált.

Veres pillangóvérrögöt,
A'la bús végrendelet,
Lepke Pali rám fröcsögött
S nem érte meg e delet.

Ő  ideje már lement, ó!
Emléke úgy meggyepál.
Ez a vers egy bús mementó,
Lepke Pál, hej, Lepke Pál!