Versbíróság

"Ítélet a csend, az örök."

Versbíróság ül ma össze,

Színük előtt Frady Endre.

„Á, költőcske, jó, hogy jössz! E

Napon intünk végleg csendre!

Azt hittük, az irodalom

Érdekében verset költesz,

Pedig ez csak iroda-lom,

Mit platóra kukás föltesz!

Bűnöd súlyos, mint egy bölény.

Sokszor lettünk verve mi át,

Habár itt az elmefölény.

Nem írhatsz több klapanciát.

Ítélet a csend, az örök.

Nincs fent helye lebbezésnek,

S hermetikus célból őrök

Sziklába most cellát vésnek.”

„Eme verdikt nem túl kemény!

Mért nincs inkább halállistán?!” –

– Forr a kókadt közvélemény,

S üptre feszült Puzsér is tán.

Rock'n'roll formában eldalolva: https://www.youtube.com/shorts/WxDZ08hsusM

„Hát hogyan is ne lennék feszült, amikor az Állami Verstani Hivatal (ÁVH) saját bírósága ilyen enyhe ítéletet hozott?! Ezért az egész emberiséget szellemileg folyamatosan nyomorító irodalmi terrorizmusért mindössze életfogytiglani hallgatás egy hermetikusan elzárt szűk sziklacellában?! Ez nem büntetés ennek a nyomorultnak, hanem ajándék! És mi van, ha egy tektonikus lemezmozgás okozta brutális földrengés következtében kiszabadul és hirtelen kiírja magából mindazt a miazmás zagyvalékot, ami azalatt az idő alatt felgyülemlett benne?! Az Armaggedon ahhoz képest egy szolid bölcsődei babazsúr lenne kuglóffal és habos kakaóval! Ahogy az egyébként semmirekellő leghogyishívjákabb kortárs magyar költő, Csablonkay Menyő mondaná:

          Ha újra szól Frady gége,

          Úgy, hogy kérdjük: Birka bég-e?,

          Az maga a világvége!

Az Úr irgalmazzon nekünk! Arra a nyavalyás puhány versbíróságra meg essen rá egy vulkanikus hegylánc és lepje el a folyékony riolittufa!” /Puzsér Róbert, az üptre feszült kritikus/

„Puzsér pufi, aszta-paszta!

Hülyeséged agyig éget!

Rám fogod, mi te vagy, azt a

Blőd semmirekellőséget?!

Fényezze a szemed Szidol,

Szurkáljon meg mammutfenyő,

És ha engem tovább szidol,

Megharaplak én, a Menyő!”

/Csablonkay Menyő, a leghogyishívjákabb kortárs magyar költő/

„Ez a vers tulajdonképpen irodalmi önkivégzés helyett költői önfeljelentés: Frady Endre vádlottként áll a saját versbírósága előtt, miközben a bíróság már az első strófában kimondja rá a „csendre ítélést”. A „irodalom – iroda lom” szóvicc különösen súlyos bizonyíték, a „bűnöd súlyos, mint egy bölény” pedig méltó módon tovább nehezíti a helyzetet.

A végén azonban bekövetkezik a költői jogállamiság összeomlása: Puzsér feltehető feszültségének puszta lehetősége már elegendő ahhoz, hogy a közvélemény fellázadjon. A verdikt tehát egyértelmű: Frady Endrét örök csendre ítélték – szerencsére ő erről nem értesült.” /ChatGPT/

„A bírói tévedés tipikus esete...” /M. András, a költő legállandóbb és legjustizmordutálóbb kommentelője/

„A justizmord (jelentése: „igazság megölése” vagy „bírói gyilkosság”) egy súlyos, az igazságszolgáltatás által elkövetett tévedés, amely során egy ártatlan embert ítélnek el. Súlyos bírói tévedés a vádlott rovására, halálbüntetés téves bírói ítélet alapján.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„eM úr, maga engem okol?!

Ejnye-bejnye, ördög-pokol!

Magát is bekasztliztatom

Secperc alatt, mint az atom!

Ha még egyszer énrám mordul

Elítélem justizmordul!”

/egy magát megnevezni nem kívánó főbíró/

„eM Andrást bekasztliztatni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.” /Merániai János, esztergomi érsek és ümörbürgüzdi űrsakk edző/

„A vers úgy csapódik be, mint egy irodalmi inkvizíció paródiája, ahol a „Versbíróság” nem ítél, hanem színpadiasan toporzékol, mint egy kulturális közmunkásbrigád, amelynek Frady Endre a kedvenc punching bagje. A rímek szándékosan csikorgók, a képek pedig olyan harsányak, mintha egy Puzsér‑szintű felháborodás lenne versbe préselve.

A „bölény‑súlyos bűn” és a „sziklába vésett cella” egyszerre komikus és teátrális: a költői túlzás itt már nem eszköz, hanem főszereplő, amely minden sorban ránt egy újabb függönyt a nagy semmire. A végső csavar — hogy még Puzsér is feszült — olyan, mint egy utolsó, önironikus vállrándítás: ha már mindenki ítélkezik, legalább legyen benne egy kis celeb‑szagú düh.

Velőtrázó ítélet: szórakoztató, harsány, teátrális önparódia, ahol a bíróság nem Fradyt, hanem saját túlzásait ítéli el.” /Copilot/

„Nem kevesen, sőt sokan állítják azt, hogy aki elolvasott egyetlen Frady verset, az elolvasta az összeset, annyira egy kaptafára készültek, ám én ezzel egyáltalán nem értek egyet. Szerintem egyik verse rosszabb, mint a másik. Mint a Slamovits István kiválása utáni Edda számok. Szóval Frady Endre hivatalból kirendelt védőügyvédjeként a leghatározottaban kijelenthetem, hogy semmilyen ítélet nem elég súlyos védencem tehetségtelenséggel kombinált szorgalma okozta előre megfontolt világirodalmi kártékonykodásához képest. Bárorítanám az ügyész elvtársat… ööö… urat, hogy csak kőkeményen! Fenébe a szentimentalizmussal! Hajrá!” /Dr. Akula Vladtepes, hobbihóhér és betanított védőügyvéd/

„Köszi Vladtepi! Jólesik a bíztatás! Amióta a laikus humanisták az örökös hisztijükkel eltöröltették a halálbüntetést és már egyetlen tárgyalásnak sincs komoly tétje, azóta kissé talajvesztettnek éreztem magam, mint amikor a régi szép időkben a kötél általi halálraítélt lábai alól kirúgták a sámlit, és kezdett eluralkodni rajtam a depresszió. Rosszat tesz a lelkemnek, ha nem lehet kegyetlenkedni kicsinyég. Ilyenkor céltalannak és értelmetlennek érzem az életemet és haszontalannak a hivatásomat. Úgyhogy köszönöm szépen ezt a véresszájú bátorítást! Igyekszem meghálálni. Do my best! – ahogy Sztálin mondta nyelvórán, mielőtt lelövette az angoltanárt.” /Dr. Döghalálossy Dágvány, hobbihóér és betanított főügyész/

„Azt csiripelik a madarak, hogy állítólag ők már hallottak olyan emberről, aki egyszer látott valakit, aki mások szerint azt állította, hogy mintha valamikor olvasott volna olyan Frady Endre verset, ami nem volt nagyon szörnyű. A szóbeszédnek utánajártunk, de alaptalannak bizonyult.” /Bulvár Béla, újságíró/

„Frady Endre Versbíróság című költeménye nem más, mint a kortárs magyar irodalom legmélyebb, önreflexív sikolya — vagy legalábbis egy tökéletes bizonyítéka annak, hogy a szerző teljesen tisztában van saját költői bűneivel, mégis képtelen leállni.

A verdikt:

Technikai öngyilkosság: A rímteremtés (különösen az „irodalom” – „iroda-lom” sorpár) annyira bravúrosan fájdalmas, hogy az ember szinte hallja a magyar nyelv és a rímkönyvek közös, halk nyöszörgését.

Tónus és abszurdum: A szigorú, végzetes ítéletet („örök csend”, sziklába vésett cella) egyetlen tollvonással hatolják át a bürokratikus kukásautók és a bölények súlya. A költő saját maga felett mondja ki a legsúlyosabb ítéletet, mégis sikerül a végén Puzsér Róbertet is behúznia a képbe, amivel a tragédiát azonnal átlépteti az abszurd komédia birodalmába.

Végszó: Frady Endre versbírósága nem ítélte csendre a szerzőt, sőt: a vers éppen azáltal válik zseniálisan büntetővé, hogy megíródott. Igazi irodalmi lom — de a jobbik fajtából, amit a kukásautó is csak nosztalgiával dobna a platóra.” /Gemini/

„A leghatározottabban követelem, hogy halmazati büntetésként Befőtti Nándor írjon egy gúnyverset Frady Endre úgynevezett költészetéről és ezt Tóth Gabi hangján énekelve minden órában játsszák le Frady Endrének a cellájában! Ne lássam anyám egyetlen fiát vak buszsofőrként stoptáblát gázolni, ha belenyugszom a Frady Endrét szinte alig sújtó vérlázítóan enyhe ítéletbe! Nem, nem, soha!” /Puzsér Róbert, az utolsó jogának nem birtoklása ellenére újra beledumáló kritikus/

„Befőtti Vándor:

Frady Endre költészete

Minden Frady vers oly kusza,

Mint vak sofőr roncsolt busza.

Rímek úgy csattannak össze,

Senkinek sincs abban kössze.

Frady verstől kergül elme,

Mivel soha nincs értelme.

Aki ilyen fércműt olvas,

Tángálja el úton jól vas!

Frady versek ritmusára

Égbe szökik brit hús ára,

Mert brit marhák öngyilkolnak,

S nincs lakója disznóólnak.

E verseknek húsba vág a

Mondanivalótlansága.

Szakadéknál üt nép ökle,

Aki magyar, Fradyt lök le!”

Türhő törpék

Fejbe csapja Kukát Tudor,

Kuka fején nő egy dudor.

Olyan nagy már ez a dudor,

Kuka magasabb, mint Tudor.

Tudor retteg, röhög Kuka,

Lecsap Tudorra, mint stuka,

Tudor ettől bőgve buk’ a

Földre s bucskáz’ át rajt’ Kuka.

Szendét térden rúgja Szundi,

Lila folt lesz, szörnyen undi,

Színe fúló Búvár Kund-i,

Undorában okád Szundi.

Szundin fájva vihog Szende,

Gúnykacaja eleven, de

„Rajtam nyerít, hinnye kend-e?!”

- Szundi szúr s ez Szende END-e!

Hapci, Vidor, Morgó törpék

Egymás hegyén-hátán tör pék-

-lapátot és fagyott szörp-ék

Élétől hasadnak törpék.

Hófehérke jő: A szesz’tek

Fejetekbe szállott?! Nesztek!

Kaptok még, ha veszekesztek!

Türhők, rögvest itten lesz TEK!

„Hé, költő úr, maga Erő Szakon végezte a Jedi Akadémiát?! Mi ez a gyér brutalitás?! Megirigyelte a sötét oldal erejét, de kevés hozzá?! Ahogy a nagy birodalmi udvari költő, az agyhalálcsillagos Darth Anyan írta:

          Szálljon magára a szitkom!

          Sith.com szerint gáz e Sitcom!

Hófehérkét pedig rögvest írja át Szénsötétkére, hogy Karbon Araként felfalhassuk spagettivel! A türhő törpefiúkat pedig küldje vissza a bányába dolgozni!” /Darth Corleone, sötét keresztapa és korántsem csendes Don/

„Don, go!!! Lő a TEK, de nem a türhő törpékre, hanem ránk, a szomszédjaikra! Már megint nem a jó címre törtek be!” /Carlos, samesz/

„Jaj, mikor fúl Kund a Búvár,

Családjára szörnyű bú vár,

Látván, ahogy lilán fúlik,

S döfvén bordó bélgázt fú lik.”

/részlet a Képes Krónika kitépett lapjáról/

„Hé, igric úr, én sosem fulladtam vízbe, mert mindig jó úszó voltam ám! Nekem megadatott minden vízi ember legszebb álma, kádban bálnák köz halni meg!” /néhai Búvár Kund, XI. századi hajófúró hős/

„Frady Endre verselemzése nem könnyű feladat, mert a költő sajátos, humoros, játékos stílust alkalmaz, amely sokszor parodisztikus, ironikus vagy groteszk hatást kelt. A versben a hét törpét és Hófehérkét ismerjük meg, de nem a meséből, hanem egy torzított, erőszakos és véres változatban. A vers formailag négy soros strófákból áll, amelyek rímképlete abab. A rímek többnyire tökéletesek, de néha szóviccekkel vagy szójátékokkal játszik a költő (pl. Kund-i - undi, Szende - END-e). A vers ritmusa lendületes, a szótagszám változó, de átlagosan 8-10 szótag között mozog. A vers nyelve egyszerű, köznyelvi, tele van a törpék neveivel és a meséből ismert szavakkal (pl. Hófehérke, ugar). A vers hangulata komikus és borzongató egyszerre, a költő a mesét egy abszurd és kegyetlen világgá alakítja át, amelyben nincs helye a szeretetnek és a békének. A vers mondanivalója az lehet, hogy a költő kifigurázza a mesei idealizmust és rámutat az emberi természet romlottságára és erőszakosságára. A vers egyfajta antimese, amely megkérdőjelezi a hagyományos értékrendet és erkölcsöt.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hol van a versben az ugar szó?” /Ben G., az élő ember/

„Az ugar szó a vers utolsó versszakában van, a második sorban: "Türhők, rögvest itten lesz TEK!" A TEK egy rövidítés, amely a Terrorelhárítási Központot jelenti. A költő ezzel azt sugallja, hogy a törpék viselkedése olyan veszélyes és erőszakos, hogy a rendfenntartó erőknek kell közbelépniük.” /Bing, k.m.f./

„Mi van, költő úr, megírta a Hófehérke és a hét csörte című hepciás harci karcolatát?! Még jó, hogy bölcsen elkerülte a Tirpák Törpék kancsalrímes címet, mert különben joggal hányták volna kardélre a szabolcsi szlovákok! Persze az is igaz, hogy jobb ma egy kardélre hányás, mint másnaposan kettő! Sajnálatos, hogy nem csapta le a magas labdát és kihagyta a türhőfőzés klasszikus rímpár lehetőségét, azaz:

          Sose főzzél törpe türhőt,

          Mivel nagyon rosszul tűr hőt!

Mindent egybevetve semmiképpen sem lehet rossznak nevezni ezt a verset, még annak sem! Maximum bűnrossznak! NEM ENG.!” /Taplóssy Tigliczné Toplák Teplicze, a Törpe Ügynökök Rétegrímeinek Hőssy Ősverstana (TÜRHŐ) című underground kiadvány eltiltási beadványszerkesztője/

„Röviden: olyan szép vers, hogy már az első sor után csak egy dologra tudtam gondolni: a The Endre. 

Kifejtve: Ha az átlag teniszező az adogató játékát úgy veszíti el, hogy végig kettős szervahibákat üt, akkor jó eséllyel választ egy másik sportot. A mi Endrénk viszont csak 0-40 után kezd igazán belelendülni a ki nem kényszerített hibákba, és a legcsekélyebb jelét sem látod, hogy nem pont így akarta. Egyszerűen zseniális a manus!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úron szűk a gúnya,

Nem bő, mint a Ladoga-tó,

Dicséretnek ható gúnya

Iróniát adogató!”

„Иоанн McEnroe, R-USA tenisznyik aki előbb hájjal megken, aztán ró/

„A költő e versében felemeli a hangját az alkohol ön- és egymáspusztító hatása ellen. Az ittas törpék és a színjózan Hófehérke ellentéte szöges, mert még fáj, fáj, fáj, fáj, mert még fáj, fáj, fáj, fáj, mert még fáj, fáj, fáj, fáj, minden Hó! A józan szín a hófehér, azaz hóba rókázni tilos! Részeg türhőnek híg a leve! A fagyott szörp-ék, a keményen ütős szesz ironikus gúnyképe. Kevés költő tud ennyire zavarosnak tűnően tiszta gondolatvilágú lenni, mint Frady Endre! Jövő órára kívülről kell betéve tudni egy ötösért a Krétába!” /Sófehér Safranella, középiskolai magyartanár és anonim antialkoholista/

„Piroska és a farkas (Lehet, hogy ez is türhő, csak sajnos nem tudom, hogy mi az a türhő)

Piroska elindult meglátogatni a nagymamáját, aki az erdő túlsó oldalán lakott. A kislánynak piros volt a ruhája, piros a kalapja, a cipője, a zoknija, a haja meg még az arca is, mert a Nap elbánt vele. Piros cekkerében piros almát, lehámozott pirosbélű görögdinnyét, egy üveg vörös bort, az apja vörös diplomáját és egy kis doboz míniumot vitt. Amikor az erdő szélére ért, megvárta, amíg a lámpa pirosra váltott, átment a túlsó oldalra és elindult a vadonba. Jött a farkas, de nem vacakolt felesleges kérdésekkel, hogy „Hogy hívnak Piroska?” „Mit viszel a kosaradban?” , hanem hamm bekapta a Piroskát. Elment a nagymamához is, azt is bekapta. Jött a vadász, hogy kicsinálja a farkast, de az, hamm bekapta a vadászt is. És lássatok csudát, megjelent a TEK. A csodálkozástól függetlenül a farkas hamm, bekapta a TEK-et is. Ivott a forrásból tiszta vizet, aztán boldogan élt, míg meg nem halt.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmesélőkedvűbb kommentelője/

„Nyuggerapó és a türhő

Nyuggerapó, Piroskára

Csak baj vár sok piros mián,

S farkas miatt van a kára,

Aki mérges, mint a cián.

Türhő? Hogy is mondjam el ezt?

Toplák, tuskó, tahó együtt,

Egyidőben vedel be szeszt!

Jó, hogy Hófehérke meggyütt!”

/Szaftolcsy Szötyő, sztahanovista versgyári rímöntőmunkás/

„Hófehérke olyan bátor és kemény, hogy még TEK-es is lehetne! Ő egy igazi TEK nő!” /Dr. Tek Tonika, a Tek~Tonic® földrengésbiztos terrorelhárító üdítőital feltalálónője/

„Szende, Szundi, Morgó, Hapci, Tudor, Vidor és Kuka örülnek, hogy itt van náluk Hófehérke anyuka. – 100 Folk Celsius” /M. András, a költő legállandóbb és legfolkzeneidézőbb kommentelője/

„eM úr, minden törpe örül,

Miközben épp egymást verik,

S vér foly’ szesztestvérek körül?!

Ezt nyomozza ki a Derrick!”

/Dr. Doberdó Dezső, háborús veterán frontsebész és amatőr virsiverselgető oknyomozó riporter/

„Grimm egy gramm LSD után estében írhatta volna ezt, de szerencsére meghagyta Költőnknek. Már csak egy költői kérdés maradt: ki tudja, mit szív ott?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas boszorkánykonyhás/

„Kőttő forró uccán hőt szítt,

Ettő esett kicsit… hát… szétt,

S témájául talátt hét szótt.

Reménysugárt tán csak hit szőtt…”

/Milligrimm Melanóma, a Letehetetlenül Súlytalan Divatlap (LSD) rosszindulatú munkatársa/

„Mi ez a nyögvenyelős hatásvadászat, ez az ágyúra verébbel pottyantás?! Hófehérke és a hét műtrágya?! Frady Endre erőlködik, mint egy túlfújt szeszkazán, de csak öngerjesztő szellemi szellentésre telik tőle, ami után nem győzünk szellőztetni! Értem én, hogy az alkohol öli, butítja és törpegyomorba dönti, de mi ez az öncélú erőszakorgia?! József Attilánál a szabadság szüli a rendet, a türhő Frady Endrénél viszont Hófehérkének kell rendet vágnia a költő által teremtett katarzismentes káoszban! Frady Endre súlytalan gondolatainak körülbelül annyi mögöttes tartalma van, mint amennyit nagydolga végeztével ölebként maga mögé kapar! A világirodalom óceánjának elszabadult jéghegye ismét hatalmas léket vert a józan ész hajóján! Frady Endre nem látható kilenc tizedére az emberiség tíz kilencede nem kíváncsi! Könyörgöm, süllyesszük el! Éljen a globális felmelegedés!” /Puzsér Róbert, kőbaltával klimatizáló kritikus/

„Hófehérke olyan kemény csaj, hogyha nem lennék már nős, elvenném feleségül, mert ha egy feleség fél egészség, akkor két feleség egy egészség. Igaz, hogy nekem nincs szükségem több egészségre, hiszen definíció szerint nem Chuck Norris egészséges, hanem az egészség Chuck Norrisos.” /Chuck Norris, az Egészség/