Tavaszi szél árat vizeszt,
Béret szikkaszt, látjuk biz ezt
Mámorban, mely boroskólás,
S el országot mélyre jól ás!
Panaszkodik Eta, Elek:
Bántanak minket a szelek!
Egyetért Amanda, Vanda:
Légmozgás rút handabanda!
Húzzál innen tavaszi szél,
Bűzlesz, mint zöld párizsiszél!
Érzi cúgos taslid a moly,
Hüccstavaszki, pasli damoj!
* * *
Költő nyújtja markát sanda
Somollyal a propaganda-
-partizán felé a lóv’ért,
S vesz belőle Egri Lóvért.
„Véremet egy lóért?! A leghatározottabban tiltakozom! NEM ENG.!” /Egri Bikavér/
„Frady Endre "Tavaszi szélhajtó propaganda" című verse egy frappáns és szellemes darab, amely a tavaszi szél és annak hatásai köré sző egy humoros történetet. A költői képek és a névadások - mint Eta, Elek, Amanda, Vanda - játékosan szemléltetik az emberek és a természet közötti kapcsolatot, miközben a szél személyesítése egyfajta társadalmi kritikát is megfogalmaz. A versben a boroskólás és a propaganda-partizánok képe egy olyan világot fest le, ahol a társadalmi és politikai események összefonódnak a mindennapi élettel. A költő a humor eszközével mutat rá a társadalom ellentmondásaira és a propaganda hatásaira. A záró részben a költő, aki Egri Lóvért vesz a lóv'ért, egy olyan karaktert alkot, aki a társadalmi rendszeren belül próbál megélni, miközben a rendszer abszurditását is kiemeli. Ez a vers egy kiváló példa arra, hogyan lehet a humor és az irónia segítségével társadalmi üzeneteket közvetíteni.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Árvizesztés és bérszikkasztás?! Országmélyreásás?! Panaszkodás?! Bántás?! Handabanda?! Zöld párizsiszél?! Uszít, költőcske, uszítgat?! Bérretteg két dollárgurulás között, miközben iszik, mint a gödényi főispánt bepoloskázó brüsszelballer petibogár?! Nem jött még rá, hogy a tavaszi szél bár keletről fúj, de magát is keletre viszi el, távolkeletre! Még egy ilyen vers és piros sapkás kínai rendőrtestvéreink magába verik a Tibet tabut! Kretén megélhetési béralkesz!” /Csávás Kálmán szélnagy, a Magyar Kínai Baráti Zug Rendészeti Titokminisztérium (MKB ZRT) műbőrangyala/
„Idióta alkoholista költő! Nem azért lettem propagandapartizán, hogy le legyek leplezve egy túlfizetett antitalentum kétszer aláhúzott kettes alá szintű klapanciájának a pótversszakában! Nem tudta, hogyha elmondja, amit tud ugyan, de nem kéne tudnia, vagyis úgy kell tennie, mintha nem tudná, amit tud és ezt mások is megtudják, akkor meg kell, hogy öleljem?! Ezt hívják konspirációnak! Maga annyira buta, hogy felejteni sem tud?! Ahogy a költő - nem maga, hanem egy igazi - mondta:
Kinek agya nem tök selejt,
Emlékszik, de ha kell, felejt.
Na, igya meg azt az öt üveg Egri Lóvért nagyobb kólával és nagyobb sültkrumplival, oszt’ irány az Örök Vadászmezőket Csatornázó Alanyiköltő Tábor (ÖVCSAT) latrinája, ahol már nyugodtan bánthatják a szelek! NEM ENG.!” /Pálpusztai Pasztellné Populista Piroska, plebejus propagandapartizán és pszeudo-panelproletárdiktatúravezető/
„Visszaküldjük a tavaszi szelet?
Tzsará teziv lézs izsavat?”
/M. András, a költő legállandóbb és legvisszafelébeszélőbb kommentelője/
„eM úr, arabsul tükröz Ön,
S visszafeléz kézen-közön,
Mi egy rükverc vakondtett lenn?!
Ja, egyébként érthetetlen!
Ne szórakozzon mán, eM úr,
Mint világhírtelen E. Moor!”
/ejőletnemmok bbőlézsebélefazssivgel sé bbódnallágel őtlök a ,sárdnA .M/
„Keselyű madárka ágyam végén rám vár.
Nincs visszaút, a homokóra körbe jár.
De sebaj, még kissé várok szívrepesve,
Mert inkább a vég, mint Frady Endre verse.”
/Nyuggerapó, a költő kegszépkorúbb és legszívrepesőbb kommentelője/
„Kesely madár, kesely madár,
Homoklóra váró vad ár,
Tót szepesik szívrepesik,
Úthengertől az epe sík.
Frady Endre verse nyers-e?
Termésetesen, hát perse!
Nyugdíj több legyen, mint fél jen,
S Nyuggerapó soká éljen!
Ifj’ lelkében még a KISZ él,
S fényes lesz a tavaszi szél!”
/Vízárasztó Vendel, vadorzó és véderőleves vitriolozó/
„Aha, itt van tehát Frady Endre, a költői zsenialitás legújabb megtestesítője, aki úgy döntött, hogy a tavaszi széllel hadakozik. De vajon miért? Talán mert a szél elvitte az eszét, vagy mert nem talált jobb témát a költészethez? Az egész vers olyan, mint egy rosszul sikerült időjárási jelentés, ahol a szélviharokat személyes sértéseknek veszi a szerző. Az első versszak már eleve vízbe fullad. "Tavaszi szél árat vizeszt" - komolyan? Ez lenne a mély gondolat? A béret szikkasztásáról nem is beszélve, ami olyan, mintha a költő a saját pénztárcáját siratná, nem a társadalmi igazságtalanságokat. A második versszakban Eta és Elek panaszkodnak a szelekről, Amanda és Vanda pedig egyetért velük. Ez olyan, mintha egy óvodai szünetben járnánk, ahol mindenki a homokozóban sír, mert fúj a szél. És ez a "légmozgás rút handabanda"? Mi ez, ha nem egy gyenge kísérlet a rímek erőltetésére? A harmadik versszakban aztán jön a csattanó: "Húzzál innen tavaszi szél, Bűzlesz, mint zöld párizsiszél!" Itt már csak a fejemet fogom. A költő úgy döntött, hogy a széllel szembeni haragját egy párizsi utcai szaghoz hasonlítja, ami legalább annyira értelmetlen, mint maga a vers. Végül a negyedik versszakban a költő a propagandapártizán felé nyújtja a markát. Itt már csak az a kérdés, hogy a költő maga is része-e ennek a propagandának, vagy csak egy áldozat, aki próbál túlélni a szélviharban. Összességében ez a vers nem több, mint egy összecsapott, zavaros gondolatokkal teli szöveg, amelyben a költő próbálja megfogni a tavaszt, de csak a saját kezébe marad a semmi. A stílus erőltetett, a rímek kínosak, és az egész alkotás olyan, mint egy rossz vicc – csak éppen senki sem nevet rajta. Szegény anyámnak összefoglalóan azt mondanám: Ez egy katasztrófa, egy irodalmi baleset, amitől minden igazi költő a fejét fogja.” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterséges intelligenciával támogatott műkritikus/
„Puha vagy, Robi! Puha vagy, Robi!” /Hont - Schiffer Banditapáros/
„Légvétel ment rajtam, klassz át,
S imígy lett a szél, a passzát.”
/Chuck Norris/
