Ázsiai tigrisszúnyog

Több veszélyes vírust terjeszt:

Dengue, zika, chikungunya.

Ki nekik mondani mer Yes!-t,

Megelőzőt csapni tunya.

Hogyha sétád folyóparti,

Jöhet ördögi nagy Hell hecc,

Vagyis Wordlife After Party,

Mert ha megcsíp, megmurdelhetsz!

Címhős testfelépítése,

Hogyha szteroiddal kigyúrt,

Olyan, mint a méhé, és e

Tény átveri Lómirigy úrt.

Lómirigy úr gyanútlanul

Odamegy megfejni mézért,

S önnön hibából sem tanul…

Ez, mit csak bölcs irokéz ért.

Mit tesznek az irokézek,

Ha jön bősz szúnyogok raja?

Úgy kifüstölik, csak nézek,

S megbékepipulják, na ja!

„Halhatatlan poéta lennél, költőtanonc? Pusztán (vagy folyóparton) verset írni a lét elviselhetetlen könnyűségéről édeskevés! Legyen mondanivalód, legyen küldetésed, tedd magad oda! A témád legyen aktuális, közérdekű, húsbavágó - de ne törődj vele túl sokat, kalandozz, sodródj az áramlattal! Lebegj, mint egy pillangó, csípj, mint egy lódarázs! Tedd le a névjegyed, a stílusod te magad légy! Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hej, Humán úr, bruhahaha,

Idézget itt Yodát, Alit,

S József Attilát is persze,

Ahelyett, hogy elfutna, ha

Szúnyoghadat rejt a csalit!

Vagy eszeveszett a mersze?”

/Ábécéssy Ártány, az ABCABC rímképlet újrahasznosítója/

„Kikérem magamnak, hogy egyrészt elsőszámú közellenségnek vagyok kikiáltva, másrészt szabadon kifüstölhetnek az erőszakos irokézek! Szegény utódaim meg bömbölhetik az ősi siratódalt, hogy:

          Irokézek között járva

          Sírt-rítt sok-sok árva lárva!

Na, de jönnek ők még az én utcámba és olyan sárgalázzal fertőzöm meg őket, hogy vörösrézbőrű helyett sárgarézbőrűek lesznek és még a saját anyjuk is migráncs kiciccípősz szecuáni cirkeszütőnek nézi őket!” /Aedes Albopictus alias Ázsiai Tigrisszúnyog/

„Ki fekete-fehér csíkos,

Az miért nem zebraszúnyog?!

Gyorsan letaposom, csakis

Így lesz ő monokróm szőnyeg!”

/Tenyeres Tömörné Talpas Titanilla, kancsalul rímelő taposómalomkerékgyártósormintavevőnő/

„Jaj, aszittem méhecske, jaj, aszittem méhecske! Megszúrt! Megdöfött! Megbökött! Fáááj! Jaj, aszittem méhecske, jaj, aszittem méhecske!” /Lómirigy úr/

Méhfejő méhész /ChatGPT rajza/

„Lómirigy úr, ez nem méhtej,

Inkább csak miazmás métely.

Tigrisszúnyog teje csíkos,

Ha megissza, bééégve rí kos,

Fuldoklik, ha ilyet nyel finn,

Vasmacskát rágcsál a delfin,

Galambhasmenést kap pár dúc,

Csalánba harap a párduc,

S görcsöt kap a sarki alga!

Lómirigy úr, mért ily balga?!”

/Dr. Dartanyan Dezsőné Fauna Flóra, belga rovartejszakértő és állati eredetű növényeledel díler/

„Arról szól az ének,

Nincs tőgye a méhnek,

De a szúnyognak se,

S Paks németül Paksch-e,

Hol terem az atom,

Ám én nem tudhatom,

Szúnyog életíve

Radioaktív-e?”

/Rezi Jazigné Roxolán Jolán, szarmata törzskörzőnő/

„Frady Endre "Ázsia tigrisszúnyog" című versikéje egy humoros és szatirikus költemény, amely a tigrisszúnyog veszélyeit és az emberi reakciókat mutatja be. A vers könnyed hangvételű, de komoly témát dolgoz fel: a tigrisszúnyog által terjesztett betegségeket, mint a dengue, zika és chikungunya. A költemény első versszaka rögtön felhívja a figyelmet a tigrisszúnyog által terjesztett vírusokra, és humorosan figyelmeztet, hogy ne legyünk tunyák a megelőzésben. A második versszak egy folyóparti sétát fest le, ahol a szúnyogcsípés akár halálos is lehet, ezzel fokozva a drámai hatást. A harmadik és negyedik versszakban a tigrisszúnyog testfelépítését és egy gyanútlan áldozatot, Lómirigy urat mutatja be, aki a mézért megy, de a szúnyogok áldozatává válik. A vers végén az irokézek bölcsességét emeli ki, akik hatékonyan védekeznek a szúnyogok ellen. Frady Endre stílusa könnyed és játékos, ugyanakkor a sorok mögött komoly üzenet húzódik meg. A versikében a humor és a szatíra eszközeivel hívja fel a figyelmet a tigrisszúnyog veszélyeire és a megelőzés fontosságára. A költemény szórakoztató, mégis elgondolkodtató, és remekül ötvözi a szépirodalmat az ismeretterjesztéssel.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Tigrisszúnyog menjen innen,

Állatkertben tigrist csípjen!”

/M. András, a költő legállandóbb és legállatkertelőbb kommentelője/

„Tigrisszúnyog tigrist talál

S állatkerti tigrishalál

Lesz és ápoló, ki ijedt?!

eM úr, hogy kívánhat ilyet?!

Lódarázs meg lovat döfjön,

Lyukon míg kifele pöff jön,

S teljes teret kitölt lógáz?!

eM úr, inkább mért nem jógáz’?!”

/Ketreces Kocsárd, a Ragadozókat Ápoló Csoportfőnökség (RÁCS) rémrímtechnológusa és jógaguru/

„Idéznék a Vészhelyzet című sorozat egy soha le nem adott részéből:

"- Carter, mi történt?

- Nem tudom, mi csípte meg a Költőt, de legalább dupla szérumot neki!

- Milyen szérumot akar neki adni? Meggondolta?

- Jaj, elveszítjük!

- Üssük ki! Most azonnal! Hozzák a bokszkesztyűket!"”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Dögvészhely Zetor(r)kezelő/

„Ház úr, fantáziálgatik,

Mint egykoron Lyules Verne,

S Költőt bokszkesztyűvel verne?!

Rúgja meg önt Vasban fa tik!

Tudja Ica, tudja Imi,

Tudja harcsa, tudja busa,

Meg a sokelnökű USA:

Carter nem doktor, ő Jimmy!”

/Abrakadabra Abakusz, az ABBA rímképlet plagizátora/

„Frady Endre "Ázsia tigrisszúnyog" című költeménye felér egy irodalmi szúnyogcsípéssel, amely után az ember nem tudja, vajon nevetnie kellene-e, vagy azonnal egy megelőző irodalmi szúnyogirtóért nyúlni. A vers témája, miszerint a tigrisszúnyog halálos vírusokat terjeszt, elvileg félelmet kelt, de Frady stílusa inkább egy, a komolysággal csak éppen összeérő humoros abszurditást sugall, amitől még a legveszélyesebb rovar is karikatúraszerűvé válik. A vers szerkezete szabályos, de rímelésében olykor kicsúszik az irányítás a költő kezéből, mintha maga is egy csípés utáni hisztérikus kapkodás közepette írta volna a sorokat. Az "ördögi nagy Hell hecc" kifejezés például egy olyan csattanó próbál lenni, amitől az olvasó megdöbben, de inkább arra késztet, hogy értetlenkedve vakarja meg a fejét. A költő lírai hangja könnyed, de talán túlságosan is az: mintha egy egzotikus szúnyog zümmögéséből próbálna világméretű társadalmi kritikát formálni. Az eredmény? Egy fura, középszerű összemosódás a valóság és a groteszk között, ahol még Lómirigy úr is elveszti a fonalat. Frady humora vagy telitalálat, vagy épp olyan, mint a szúnyogcsípés: viszket, de az ember nem tudja eldönteni, örül-e neki. Összefoglalva: Frady Endre versének olvasása után inkább ajánlott magunkkal vinni egy irodalmi rovarriasztót, hogy a lírai világában csapdába esve ne váljunk egy újabb áldozatává.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Véradáson vérvevőnő

Fertőzésre tűvel tesztel!

Testemben hirtelen hő nő,

S hagy a lelkem engem feszt el!

- Hé, költő út, hova alél?!

Ne legyen már gyáva szamár!

Döntse már el, mit tesz! Hal?! Él?!

Na, tele a gatyája már!”

/egy magát megnevezni nem kívánó ismeretlen helyrajzi számú költőgéniusz/

„Ez a szemét, aljas, migráns ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) összecsapott a szintén ázsiai, de népnemzeti turulszúnyoggal (Turulos albopictus Nazionale del Popolo) és naná, hogy kikapott. Fejveszetten menekült Brüsszel felé.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legbrüsszelmegállítóbb kommentelője/

„Ha a népnemzeti turul-

-szúnyog egyszer dühbe gurul,

Fogsoron veri a tigrist,

S az nem ehet mást, mint híg rizst.

Tigrisszúnyog fogatlanul

Saját hibájából tanul,

S fog nélkül, míg nem jön a pót,

Nem harap meg Nyuggerapót.”

/ugyanaz az egy magát megnevezni nem kívánó ismeretlen helyrajzi számú költőgéniusz/

„Frady Endre "Ázsia tigrisszúnyog" című agyréme egyszerre bántja a nyelvet, a jóízlést és az emberi elmét. Ez a "mű", mert itt kénytelen vagyok idézőjelek közé tenni, inkább egy szúnyogcsípés utáni rémálom, amitől felriadsz, és azonnal visszakívánod a valóságot, bármilyen kilátástalan is az. A vers nem több, mint egy diszlexiás rímelési gyakorlat, amiben a "chikungunya" szinte könyörög az irgalomért. Frady groteszk próbálkozása a humor és a horror ötvözésére olyan szinten csődöt mond, hogy még Lómirigy úr is inkább aláírná a felmondását. Ha ez az ember író, akkor a szúnyogok a jövő poétái. Ez nem költészet. Ez egy irodalmi szúnyoginvázió, amiből csak rohanva menekülnél.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Egyszer meg akart csípni egy tigrisszúnyog, de amikor ránéztem szétesett tigrisre és szúnyogra, úgyhogy az előbbivel lecsaptam az utóbbit, a szúnyogvéres tigrisbőrből pedig csináltam egy farsangi ijesztgetős jelmezt a kutyámnak.” /Chuck Norris/

Hogyha megmurdelek...

Hogyha megmurdelek egyszer,

Agyam megkapja a SOTE.

Teszteli pár fejlett vegyszer,

Prof meg beszól neki: No, te

Másfél kiló problémagóc,

Véged van, de nem nagy a kár!

Irigyellek, már nem aggódsz,

Bár fel is oldhatlak akár!

Többi részem sírt nem ösmer,

Mivel lángok között hamvad,

Ami roppant előnyös, mer’

Sírhelyről nem rág ki, hamm!, vad.

Isa pur és homu testem

Így lesz homokóra töltet,

S otthon, társasjáték esten

Időt mérek, kijelöltet.

„Szemenszedett hazugság, hogy én beszélgettem Frady Endre agyával! Sosem láttam azt az agyat, mert teljesen feloldódott a savban, mire odaértem! Nekünk különben sem kellenek újabb pszichopata agyak, mert már annyira tele van velük a padlás, hogy lassan belefulladunk a szerves hulladékba és a csapból is szürkeállomány folyik!” /Prof. Dr. Habil-Debil Agyalapi Ajtony, a SOTE vegyszertári vagyológus főorvosa/

„Kísértésem igen nagy a

Közlésre, hogy költőnk agya

Észmentes volt s tiszta ragya,

Ettől lett ő totál gyagya.”

/özv. Szutyok Szidolné Locsifecsi Lujza, kórházi agyeltakarítónő és lokális pletykafészek/

„A versben egy biológiai-teológiai szójáték van elrejtve, ugyanis a biológiai vegyszer feloldja, míg a teológiai kegyszer feloldozza a tisztelt elhunytat. A bűn a bűnössel együtt semmisül meg és lép át a túl világi létből a túlvilági létbe. Mindezt egy homokóra sorsfordító könnyedségével! A költő egyszerre vált halottá és halhatatlanná! Igazi katartikus paradoxon! Mégis van agyhalál az örökélet előtt!” /Dr. Justizmord Jatagán, a Teológiailag Örökbecsű Költészet Fantasztikusan Elementáris Jelenségei (TÖKFEJ) c. mindenbírási hovatovább főszerkesztője/

„A vers minden kétséget kizáróan plagizált hamisítvány. A gondos szövegvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy az ’ösmer’ és az ’isa pur és homu’ kifejezések egyidejű használata arra utal, hogy a mű egy ismeretlen szögedi ősmagyar igric alkotása, nem pedig Frady Endréé, akinek amúgy sincs soha egyetlen önálló gondolata sem – ez utóbbi megállapításra egy laikus is eljuthat, ehhez nem szükséges gondos szövegvizsgálat. A versnek kétségtelenül vannak Frady Endre szerű stílusjegyei – morbid, értelmetlen, hosszú, unalmas és erőltetetten kínrímes – ám, mint korábban említettem, csupán plágium.” /Dr. Fűrészporossy Fuszekliné Pufajkássy Patália, a Garázda Elhajlásokat Nyelvtani Nyesegetéssel Gondosan Ótvartalanító Club (GENNYGÓC) mindentjobbantudássy főelőadója/

„Mivel az átlagos férfiagy 1,37 kilogramm tömegű, így Frady Endre másfél kilónyi agya arra utal, hogy a költő úr vízfejjel élte satnya, semmitmondó életét. Ebből arra következtethetünk, hogy a teste többi része is magas víztartalmú, miáltal a hamvasztása extra mennyiségű hőenergiát igényelne, amit a mai visszacsökkentett rezsicsökkentésű időkben pazarlásnak kell tekintenünk, ezért gazdaságossági szempontok alapján joggal javasoljuk a korpusz természetbe történő visszaforgatását, azaz néhai Frady Endrét vessék a vérpelikánok elé! Előtte hintsék be sóval, hogy legyen valami íze is, ha már a versei annyira ízetlenek!” /Dr. Hidraulikus Huba, égéshőerőművész és vérpelikán tenyésztő/

„Hány percet mér egy posztumusz homokóra? Vagy hamuóra? Annyit, amíg egy élet lepereg?” /M. András, a költő legállandóbb és leghamukálatlanabb kommentelője/

„Hamuóra pereg, pereg,

Nem vekker, így sosem csereg.

Bámulja a gyereksereg,

No meg Szabolcs-Szatmár-Bereg.

Se Karácsony, se Hanuka

Nem állítja le hamuka

Pergését, ez örök hamu.

Bizony, eM úr, ez nem kamu!”

/Hamu rabbi, kronologikus teológus és hamuóra díler/

„Gyerekeknek is énekelhető gyerekdal:

Mirdelem, mordolom.

Légy enyém angyalom.

Az 50%-os battériára nincs okod,

Szórjátok szét a homokod.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leg-fél-elem-mentesebb kommentelője/

„Apó, mirdel-mordol itten,

Akár Sub Atomic Kitten?!

Homokszór, mint szinteresek,

Míg én holtan összeesek,

S danolgatja: Ria, ria,

Félárú a battéria?!”

/Tetemes Tóttamás, szomorszemű szamaritánus, sziámi szőrmeszintetizátor és gyerekdal gyújtogató/

„A halott statikus olyan, mint a halott matematikus: már nem számít.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Felelőtlenül Megmondó Vezérszónok és Éppen Működő Elme/

Sapkám jugó, csizmám cseszkó,

Tömegeket holtra ámít.

Gazdaságos, mint a Tesco,

Hol a legkisebb is számít.

Ház úr, nem kell itt a feszkó,

Egy holt statikus sincs ám itt!”

/Főfeszültség Fridolin, a Néhai Alakban Élő Statikusok (NAÉS) mátrixának determinánsa/

„Reménykeltőnek tartom, hogy van végre Frady Endre poszt humusz témakörben, ahonnan már csak egy lépés a mindannyiunk által várt posztumusz tényállás! Végre vége?! Haláltáncmulatság! Tűzijáték! Vízi és légi parádé! Görögtűz! Örömóda! Vagy mindez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen?! Neee!!! Rettenetes Endre legyen legesleglentebbre temetett tetem, ne peregjen fel-le, fel-le, fel-le, hehehe!!! Jeeeee!!!” /Puzsér Róbert, elemekre esett elmereccsent emberke/

„Hamvasztással emberből port és hamut előállítani bárki tud. Én kezdetben, amikor besegítettem a Főnöknek a teremtésben, porból és hamuból állítottam elő emberpéldányokat. De nem ezeket a mai satnya modelleket, hanem olyanokat, amik több száz évig működőképesek voltak.” /Chuck Norris/