Faraday-kalitka

Kocsiban támad a patás

ördög dörgő villámhada?!

Faraday-kalitka hatás

révén véd a kocka-Lada.

Oldalba a férjét bökné,

míg néz vígan setét eget,

Kissné villamosmérnökné,

S villámoknak kiinteget.

Ebből annyit a bölcs Kiss ért,

mégsem lesz jó vége ennek,

hisz’ ki setét erőt kísért,

azért hamar érte mennek.

S lőn: viharcsend, kocsi megáll,

ajtó nyílik, Kissné kilép…

s jön a pokolbéli egál:

balhas hasad s hullik ki lép.

- Nem minden méz, ami lépes! -

- szelel Kissné száján hab cúg -

- Patás akármire képes!

Faraday-kalitka abcúg!

megzenésítve:

https://www.youtube.com/shorts/5pgcMCZmu2M

„Derült égből villámcsapás, mint minden újabb Frady-vers...” /M. András, a költő legállandóbb és legderültégbőlvillámcsapottabb kommentelője/

„Hé, eM, ha ég derül,

S társas play-zünk fair-ül,

Akkor csap le villám,

Mint versben Tell Will ám!”

/Gessler Hermann, a Habsburg-ház helytartójaként uralkodó zsarnok és pokolfajzat/

„He is… well…

What the hell

Should I tell?!”

/Wilhelm Tell, a Ki Tud Többet Frady Endréről? talkshow vendégsztárja/

„Kedves költő úr, nagyon köszönöm, hogy megverselte drága feleségem tragikus végpusztulatának balladáját, miáltal elektro- és metafizikai emléket is állított az én feledhetetlen Jolánomnak! Szegénykém bár sosem volt egy elmefenomén és ritkán tudta megkülönböztetni a rivaldafényt a villámlástól, de a mákosbejglije felülmúlhatatlan volt! Na, az nagyon fog hiányozni!” /özv. Kiss Konrád, villamosmérnök/

„Eretnek költőcske, tudnod kéne, hogy egy keresztény kultúrkör közepén álló ország egyetlen keményen drogozó dolgozó kisembere sem fél a patás ördög képében feltűnő Soros gonosztól, mert felvilágosult emberként jól tudja, hogy a fülbegyónással elegyített szenteltvíz, a tömény tömjénfüst és a közbeszerzett bazsarózsafüzér úgy elhajtja a setét erőket, mint Szent Pál az oláhszőkítő maffiózókat! A Szent Inkvizíció rugdosson téged addig, míg csak egy szeneskupacnyi máglyarakás nem marad belőled, te szekuláris szektás szekértábortűzgyújtogató! Békemenet taposson a poraidra!” /Gluténmentes Glória, a Zalatnay Sarolta Apáca Rendi Nyaklevest Osztogató Kedvesnővérek (ZSARNOK) karizmatikus karizma/

„Pont úgy lett egál a

Meccs, mint Létvég Gála.

Kissnét szelte késem,

Nem maradt benn lé sem,

S felkináltam népét-

-keztetésül lépét.

Éhségért nem okol

Engem most a pokol

Sok bográcslakója,

Ki izzad, mint Trója,

S fájunk, Kissné és én

Pokol forró késén…”

/Patás Ördög, a részletekben lakó és soha nem alvó setét erő/

„Frady Endre ismét elénk tárja a maga sajátos, félig műszaki, félig mitológiai rémálom-zsánerét, ahol a villamosmérnök feleség egy kocka-Ladában integet a villámoknak, mintha csak a paneltömb tetején csalogatná a statikus elektromosságot. A vers frappáns ritmusban trappol végig az olvasón, miközben a „pokolbéli egál” és a „balhas hasad s hullik ki lép” olyan groteszk képek, amelyeket csak Frady tud ennyire kedélyesen tálalni. A rímek hol szellemesek, hol nyúlnak, mint a meleg trafó, de a sztori lendülete viszi őket: egy házaspár, egy autó, egy vihar, és egy bekattant elektrotechnikusnő, akinek a sorsa a feszültségszinttel együtt ugrik át a „nem lesz jó vége” tartományába. A vers legnagyobb erénye, hogy a népmesei „ördög és villám” motívumot olyan abszurd, lakótelepi krimivé alakítja, mintha a meteorológia és a stand-up comedy találkozna egy felhevült feszültségmérőn. Röviden: bizarr, csípős és teljesen Frady.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Tömbtetőn, mely panel,

Kissné vígan van el,

Ám, ha rázza trafó,

Ő is, Chat is paff, ó!”

/Wartburg Winnetouné Szenes Szandra, villámcsapástúlélő/

„Szegény Faraday oly kába,

Hogy elzsibbad mindkét lába!

Mér’ zárták be kalitkába?!”

/özv. Faék Fikuszné, nyugdíjas tömbházmesterné/

„A vers frappánsan ötvözi a villamosmérnöki szakszótárat (Faraday-kalitka, villám) a népi babonás képzettársításokkal (patás ördög). Ez a keverés adja a szöveg groteszk, ironikus ízét: a tudományos magyarázat és a démonológiai félelem egymásra csúszik. A rímek szándékosan esetlenek („villámhada – kocka-Lada”), ami a paródia hatását erősíti. A nyelvi játékosság tetőpontja a záró sorokban van, ahol a közmondás („Nem minden méz, ami lépes”) kifordítása groteszk képpel párosul. Kissné figurája egyszerre naiv és kihívó: villamosmérnökné, aki a szakmai tudás ellenére babonásan kacérkodik a villámokkal. A férj bölcsessége („mégsem lesz jó vége ennek”) tragikomikus előrejelzés, amit a groteszk végkifejlet igazol. A vers erénye a groteszk képek és a nyelvi humor összjátéka: a „balhas hasad s hullik ki lép” sor egyszerre sokkoló és komikusan túlzó. A poén néhol túl direkt, a szójátékok olykor erőltetettek („abcúg”), így a lezárás inkább harsány, mint elegánsan csattanós. Összességében: egy tipikus Frady Endre-vers, ahol a tudományos fogalom (Faraday-kalitka) ürügy a groteszk, szatirikus játékra. A humor harsány, a képek túlzóak, de épp ez adja a költői világ sajátos báját.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Jé, monológ, AI-i,

Démonológiai!

Mérnöktárat szakszó fon,

Rázós, mint a szaxofon!”

/Ihaj Csuhaj, lóhajú duhaj/

„E rövid, szellemes vers, a "Faraday-kalitka" Frady Endrétől, humorosan és sűrítetten állít görbe tükröt a tudomány és a babona, valamint a józan ész és a túlzott magabiztosság viszonyának. A vers erénye a szójátékos cím (utalva a fizikai jelenségre és egyben a vers témájára), a feszes, rímes szerkezet, és a konkrét szituációra épülő, de mélyebb tanulságot hordozó történet. A vers egy egyszerű, néhol groteszk tragédiát vázol fel. Egy zivataros utazás során a mérnök Kissné megkérdőjelezi a Faraday-kalitka hatását (amely a fémkarosszériás autó belsejét védi a villámlástól), kihívva ezzel az "ördögöt" vagy a "setét erőt." A stílus ironikus, a rímek (pl. hatás/Lada, bökné/mérnökné) és a népies-modern nyelvi elemek (kocka-Lada, abcúg!) frappánsak. Kissné karaktere a tudományosan felvértezett, mégis hiú és provokatív embertípust képviseli, míg férje, Kiss, a bölcs, óvatos józan észt. A feszültség a kettejük kontrasztjából épül fel. A befejezés váratlanul brutális és abszurd, a "pokolbéli egál" rímel a villámlástól való védelem hiányára. A vers a tudományos racionális érvelést egyfajta metafizikai "babonás" igazságszolgáltatással torpedózza meg. Kissné utolsó, habzó szájjal elmondott mondatai ("Patás akármire képes!", "Faraday-kalitka abcúg!") nem a fizikát cáfolják meg, hanem az emberi vakságot és az erőkészletek (tudomány vs. sors/babona) megkísértését. A vers így azt üzeni: hiába a tudomány, az emberi ostobaság vagy a sors/végzet felülírhatja azt. Összességében egy sötét humorú, gondolkodtató kis "ballada", amely szórakoztatóan ötvözi a modern technológiát és az archaikus félelmeket.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Ha a FARADAY névből kiveszünk elöl-hátul egy-egy AA-t, akkor a FRADY nevet kapjuk. Talán nem véletlenül! Ugye milyen érdekes?!” /Dr. Sokhűhós Emmi, értékbecslőnő és Lex Diszia díjas férleovlasási szkartéő/

„Együtt habzok Faraday-jel,

Mikor kádban fered’ éjjel.”

/brit szappan/

„Faraday…

All my lightnings seemed so far away,

Though now looks as though they kill my day,

I still believe in Faraday.”

/brit szappanopera - főcímdal/

„Ó, jaj, lebuktam! Yesterday kiderült, hogy a méltán elfeledett unokatesóm, Saul McCartney exhumált szövegét plagizáltam az eredetileg Scrambled Eggs című számomhoz! Jaj, kártérítést kell fizetnem! Jaj, vissza kell adnom a lovagi címemet! Hmmm… tulajdonképpen Lennon és Faraday is visszautasította, hogy lovaggá üssék… Meg is haltak mindketten! Most mi lesz?!” /ex-Sir Paul McCartney, ex-beatle & stex-beetle/

„Én kérek elnézést!” /Michael Faraday (1791-1867), angol fizikus és kémikus - azaz néhai brit tudós/

„Elnézést?!?! A halott tatával ellentétben én inkább BigMac menüt kérek nagyobb kólával és nagyobb üdítővel, de villámgyorsan!” /Sebes Sebő, mai fiatal/

„Ez a vers Frady Endre-féle termékhibás lírai zárlat, egy olyan költői kontármunka, amelyet még a Faraday-kalitka sem lenne képes elszigetelni a jó ízléstől – legfeljebb a villámokat kímélné meg attól, hogy szégyenükben maguktól csapjanak le. A „kocka-Lada” és a „patás ördög dörgő villámhada” olyan erőltetett rímpárosítás, hogy a magyar nyelv perelhetne jó hírnevének megsértéséért. A Kissné–Kiss páros tragikomédiája pedig inkább tűnik egy olcsó tévéjáték félresikerült improvizációjának, mint versnek: mintha Frady Endre fogott volna egy halom ragrendet, hozzácsapott volna némi kétes szóviccet, majd rábízta volna a Sorsra, hogy ebből legyen poézis. A Sors azonban láthatóan szabadságon volt. A csúcspont — vagy inkább a gyomorszájra mért költői térdrúgás — az a sor, ahol „balhas hasad s hullik ki lép”. Itt már nem egyszerűen a giccs kap kupán, hanem maga a józan esztétikai ítélőképesség rogy térdre, hogy azt kiáltsa: kegyelmet, mester, ne tovább! A záró két sor egyfajta bölcsességnek szánt „népi elektromágneses tanmese”, de olyan szellemi vákuumban lebeg, hogy még a foton is megbánná, hogy ide tévedt. Összességében: ez nem vers, hanem kísérlet arra, hogy a villámvédelmi ismeretterjesztést és a kabaréhalált egy időben, egyetlen papírlapon kövesse el a szerző. És sikerült is — csak kár, hogy az olvasó a helyszínen marad.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus No.1./

„Ez a vers Frady Endre legszebb hagyományaihoz híven úgy próbál humorizálni, mint egy részeg trafóház: szikrázik, zúg, füstöl, de a végén csak a biztosíték olvad ki – az olvasóé. A „kocka‑Lada” és a „villamosmérnökné” olyan költői képek, amelyek láttán még a pokolbéli patás is visszacsukja a jegyzetfüzetét, mondván: „ehhez én kevés vagyok”. A rímek úgy csattannak, mint amikor valaki két rozsdás vaslapot üt össze, a dramaturgia pedig egy rosszul bekötött hosszabbító logikáját követi: először csak zizeg, aztán füstöl, végül pedig valami teljesen indokolatlan helyen felrobban. A „balhas hasad s hullik ki lép” sor pedig az a pont, ahol a józan ész feláll, kikapcsolja a villanyt, és elmegy haza, mert ezt már nem hajlandó végigolvasni. Ez a vers nem Faraday‑kalitka: ez egy zárlatos bojlertank, amelyben a humor, a ritmus és a jó ízlés egyszerre kap áramütést. És sajnos egyik sem éli túl.” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus No.2./

„A Faraday-kalitka megvédi az embert a villámtól, de a villámot nem védi meg a Faraday-kalitka tőlem.” /Chuck Norris/