Orcámba csapódik hő zöm,
Izzadok, mint három gácsér,
Kiket sütőn forró rács ér.
Sáron csúszva vetett bucska
Nyomán kész az alap lucska,
Rá káposzta-porom szórom,
Így: po-szta-ká, mi egy szó rom.
Elősózott pinceverem
Aknájába bekeverem,
S ha kóstolónk ízre hisztis,
Mehet bele fűszerliszt is,
Borsikafű, füstölt tarja,
Fűszerkömény s bors, mi marja
Beled, oszt’ sok olaj s tejföl…
Haláli! De járj és kelj föl!
„Én nem érteni jól magyar konyhanyelv, de nem keverni itt össze két recept, lucskos káposzta és falusi moslék?” /Jamie Oliver, brit sztárszakács/
„Hinnye, te csutorafejű Dzsémi, ha én illen moslékot adnék a gyisznók elejbe, szíjjel szaggatnák még a tírgyem kalácsát is! Ettű ollan lucskosat okádnának, hogy a faluvégig hömpölyögne a pocsolla! Hogy a cementállódott puliszkapép kössön beléjje a kőttő úr sutyellákos szájjába!” /Rütyütyü Rögöny, népi figura/
„A három izzadó gácsér, azaz a három keményen dolgozó hím kacsa nem más, mint egy harc tüzében edzett tőkés réce triumvirátus, azaz a régi rómaiak szimbóluma. Bár már a régi rómaiak is sütöttek és ettek, mégis mind meghaltak. Mi is sütünk, eszünk és mind meghalunk, vagyis nincs új a nap alatt. Nihil novi sub sole. – mondta volna Bölcs Salamon, ha tudott volna latinul, de nem tudott, mert ő olyan régi volt, hogy amikor ezt héberül mondta, akkor még a régi rómaiak se tudták, hogy majd egyszer latinul fognak beszélni. Na, erre se gondolt volna a költő, ha nem szólok!” /Lucskos Leó, káposztadíler és a János Kórház vigyorgójának magyar-történelem szakos ápoltja/
„A cím még étvágygerjesztő volt, a vers végére azonban már nemhogy járni, de fölkelni se maradt életkedvem! Mégis muszáj járnom! Ki a budira, mert megy a hasam ettől a szó romhalmaztól! NEM ENG.!” /Beles Böndő, a Gyanúsan Okoskodó Művészek Otromba Retteneteit Gigantikus Öntevékenységgel Rendreutasító Csoport (GYOMORGÖRCS) betanított cenzora és kisvendéglői étlap tolvaj/
„Menjünk végig a versen sorról sorra, hogy kitaláljuk, mit gondolt a költő!
1., A költő egyes szám első személyben tevékenykedik és a célja a táplálékkészítés.
2., Mindeközben külsérelmek érik, amelyek a heroikus munka következményei.
3., A szervezete ugyanolyan védekezően reagál, mint a bukolikus költészetet jelző hím kacsatrió.
4., A műre itt az inkvizíció és a nyári kerti sütések árnya vetül.
5., A dagonyában foganatosított önfeledt előre-hátra bucskázás a gyermeki játékosság utáni vágyódást jelzi.
6., A költő itt mélyen leás és lelki tápját lucskos sziklalapra építi, aminek nem árt az ár emelkedése.
7., A költő levese porból lett és porrá lenne a fenti lucsok nélkül.
8., A költő és zöldsége itt teljesen szétesik, talán a későbbi sikeres összeállás reményében.
9., Megjelenik a tartósított mélység képe.
10., A költő önkezűleg megy mélyre.
11., Belép a versbe egy harmadik személy, akiről csak annyit tudunk, hogy következménye lesz.
12., Megengedő fázis következik, ahová belehull az ismeretlen összetételű alkotóelem.
13., Összetevők, amik tevőlegesen össze is és bele is…
14., Hatóanyagok hullanak a hatásvadászat erődemonstratív következményébe.
15., Meg nem jelenve megjelenik a meg nem nevezett második személy bensője, majd két újabb adalék.
16., Eljön a vég és a Jézus szerepébe gyomorgörcs miatt beugró statiszta belebakizik a szövegébe.
No, hát most már talán van, aki sejti, hogy mit gondolt a költő, csak azt nem, hogy miért akarta megírni és miért nem sikerült neki. Holnapra mindenki tanulja meg a sorok sorszámát emelkedő számsorrendben!” /Okoska Ottokárné Tudálék Titanilla, a Középszintű Érettségire Képtelen Huligánokat Alapvető Leakadásokon Átrugdosó Literátorhad (KÉKHALÁL) alulfizetett élmunkása/
„Kíváncsi vagyok, hogy eme verses recept alapján ki mit alkotna egy főzőműsorban.” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb kommentelője/
„Jaj, M. úr, ne legyen kíváncsi, mert hamar megröntgenezzük! Illetve sajnos nem olyan hamar, mert a tegnapi főzőműsor után, amikor a fenti verses recept alapján főztek a celebek, a teljes stábot behozták hozzánk magasnyomású gyomormosásra. Az egész sürgősségi osztály úgy úszott a félig emésztett lucskos káposztában, mint döglött dévérkeszeg a Duna deltában!” /Dr. Detox Dezső, a Pacalszentkereszti Utolsó Kenet Klinika (PUKK) sürgősségi osztályának főorvosa/
„A mű teljes megértéséhez ajánlott a Káposztaleves című filmet megnézni!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Csodabogár-hívó/
„Jaj, a Káposztaleves című filmet még én sem láttam! Akkor, azt hiszem, ezért nem értem én magam sem, amit írtam. Amúgy azt gondolta a költő, hogyha a kedves kolléganője mikrohullámú sütőben melegíti az ebédre otthonról hozott lucskos káposztáját, akkor ennek az ételnek a neve biztos képes ihletni egy verset. A gondolatot tett követte. Bár ne követte volna?!” /Frady Endre, költőgigász/
„BÁR NE KÖVETTE VOLNA!!!” /olvasótábor, azaz a kritikus tömeg/
„Nagy tömegindexű kritikusként teljesen egyetértek a kritikus tömeggel! De ne álljanak meg félúton! Szájkarate helyett vért akarok, verítéket és könnyeket! Frady Endre vérét, verítékét és könnyeit, amint megfő saját levesében! Aztán vessük az oroszlánfókák elé, hadd rókázzák tele a tengert és hadd énekeljék az eszkimók, hogy: Millió, millió, millió róka száll! Anyám, küldj egy jelet fentről, hogy melyik az ügyeletes kórház, ahová sürgősen bemehetek az elgurult gyógyszeremért! Nyugiszurit akaróóóóóók!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Ne aggódj, Robi! Néhai nagybátyám Lou Chuck Osh emlékére, aki el tudta érni, hogy előbb a kecske is jóllakjon, majd megfőzve a lucskos káposztával töltött kecskegyomor is megmaradjon, Frady Endrét a hónaljdelejemmel olyan büdössé teszem, hogy még a pacalfőző bűzborzok is tömegesen követnek el öngyilkosságot a közelében. A vére, a verítéke és a könnyei olyan szagot fognak árasztani, hogy alélt Alienek tömegei fognak rápotyogni a világűrből. Igen, van élet a Földön kívül is, mert én megengedtem.” /Chuck Norris/
