Büdös-szájú sárkány,
Hét fejében volt hat agy,
S száján nyálnak párkány.
Vártoronynak rejtekén
Szovjet király lánya
Hintázott egy fél tekén,
Büdös-szájú Tánya.
Raboskodott odafent
Féltekézve Tánya,
Lába mellett odalent
Nézte vércsótánya.
Kastély alá lovag jött,
Büdös-szájú Ványa,
S üzenetet nyíllal lőtt:
„Fele király lánya!
Ugorj ki az ablakon,
El is kaplak talán,
Vagy ha félnél aranyom,
Mássz le a vár falán!”
Hű, a sárkány csúnya lett,
Észt, finnugor s litván
Szavakat hat szájra vett,
Dühét bizonyítván.
Vár tövében bajvívott
Bűz-sárkány és Ványa,
Ablakban termett legott
Tánya s vércsótánya.
Hat sárkányfej rálehelt
Szegény lovag orr-ra.
Bunkó!, mint ki Jingle Bell-t
Visz halotti torra.
Ám hős Ványánk visszafújt
Hat rút sárkányfejre,
Ők meg bőgtek fürge juj!-t.
- Ez a legény helyre! –
- Kiáltott a királylány
Dögkútszagú szája –
- Nem az a hős, ki bűzt hány,
Hanem, aki állja!
Eddigre a vár alatt
Csak egy fej nem tetem,
Tánya gyorsan leszaladt:
- Mindet eltemetem!
Ám e bűz-táj nem kies,
Nyaklik Tánya lába,
Vércsótánynak nekies’,
Aki szintén kába.
Szájszagtól már megmurdelt
S vár tövében hemper-
-eg s nyújt kukac eledelt
Sárk-, csót-ány s két ember.
Fele király pityereg,
Hozza gyászos fogat...
Egy sárkányfej közbe’ meg
Békésen mos fogat...
