Szemünk fénye

Jól látszik, ha hős szülő
Vagy: a hajad őszülő!
Gyereked, ha neveled,
Erő legyen teveled!

Mint átkúszni száraz tó
Alján, olyan fárasztó
Szemed fénye néhanap.
Máskor meg, mint léha pap,

Oly furcsa és szokatlan,
S szádból leend szó-katlan,
Borsót hánysz a falára,
S robbansz, mint a hal ára.

Botot ragadsz? „Evvel, ni
Foglak máma nevelni!”
Pofonzaj, ór(j)ási csatt?
„Fal adja a másikat!”

Lelked néha feljajdul,
Mért nem tudsz siketfajdul?!
Mégse vágd magad kupán,
Pár évtized ez csupán,

S jő az első unoka,
Ki vadóc, mint hunok a
Harcban és a szemfény-ránc
Átstafétálódik! Tánc!

Első munkanap

Istállóban szól a zsoké:
"Ne henyéljél, te ló!
Petyhüdt tested nem túl oké,
Kezdődik a meló!"

Rányerít a sértett állat:
"Ne ordítsál, heló!"
S jobbal fejet, ballal vállat
Rúg röhögve e ló.

Meghekkentő mese

Magyar tenger HEKK-TO Port-ján
Huny a digitális vekker,
Ám ötkor, mint bősz toportyán
Felbőg s ébred minden hekker.

Sietnek, mert sajnos hekk a
Balatonban ritkán terem.
Úticéljuk hekki Mekka:
Béfüredi kondi-terem,

Hol gyúr zsebre dealer Ali,
Halászhálózati al-kán,
Oszt-foszt s indul hali-rally
Fabódékhoz a'la Balkán.

Markába röhög a keszeg
(Bár nincs neki), és nem bús a
Ponty sem, hogy a nép mást eszeg-
-et, mert annak jobb a húsa.

Sörző tömeg déltájt megker-
-gül és halért soráll a bál.
Akhim Adjar osztrák hacker
Hungaricum hekket zabál.

Karóra

Nem ül varjú rá karóra
Nélkül bármely fakaróra,
Nem tudná, hogy mennyi idő,
Míg az ingó karó kidő'.

Amúgy pedig nincs is karjuk,
S kar-daltalanok a varjúk,
Kárognak csak s náluk a „Kár!”
„Nem kár!”-t is jelenthet akár.

Varjú hangja hamis s talány,
Lehet-e így kóristalány,
Főleg, ha nemére hiú
Illetőnk egy varjúfiú.

Karmester nem „Kár!”-rendező,
Nem rí áhítattal: „Ez Ő!”
Casting-on, ha van egy varja,
„Hess, te dög!”-gel elzavarja.

Repül varjúnk s varjúnk raja,
S nem ül le karóra, na ja!,
Sose ülnek karón varjúk,
Csak, ha őket odavarrjuk.

Fanni és Kincső

Hideg tél

„Hi, I am the Happy Snowman!”
- Szól és rettent szörnyű ómen:
Miként Komáromot Klapka,
Úgy védi őt vastag sapka,

Kötött sál és gyapjúkabát!
Mintha bebugyolált babát
Látnék s hökkent sok-sok cucca:
Celziusztalan az utca?!

Hideg telünk lesz az idén!
Jégcsap döfköd majd a bidén,
Lesre fagy sok csodacsatár,
S fridzsideres már a határ!

Valér

Újbudai Valér
Allee-ba ment halér’.
Tömve volt az Allee,
Nem volt már, csak hallé.

Otthon várta Gyula,
Valér nótás nyula,
S hal-hiányló dalér’,
Megkergette Valér.

Gyula bődült: Lala!
S kidőlt a ház fala.
Bosszúból a falér’
Levágta őt Valér,

Odacsapott bárddal…
Mit vált ki egy pár dal?!
Lakás véres uszi,
Feles már a nyuszi,

Egy ütéstől kettő
Tepsifüles lett ő.
Megsüti őt Valér,
S kőművest hív falér’...