Nyavalyog a pici cérna,
Mért kell neki sok-sok vérna-
-rancsszín között sokadiknak
Lenni: „Engem kiszorítnak!
Köröttem, ha sok kék lenne,
Vagy zöld… megcsillannék benne!
Vágyok ego-békém végett
Nélkülözhetetlenséget…
Egyszínűk közt nem leszek egy!”
„Ugyan, kicsi, ne veszekedj!”
- hallik narancs-kórus felől…
„Becsvágyat ez bennem elöl!
Feslek innét, s varródom át,
Itt hagyván hiányom nyomát!”
Határozott és egy-kettő-
-re, mit döntött meg is tett ő…
(...)
Képszőnyegén Mester szemét
Megüti kis narancs szemét
Kék ég és a zöld fű mentén,
S apró foghíj naplementén…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése