A házi koszt

A házi koszt, a házi koszt

Sebbel-lobbal felseperem;

Mosott padló kiázik, oszt’

Tiszta lesz az életterem.

A házba’ koszt, a házba’ koszt

Egyáltalán nem bírom ám;

Koszos lenne minden Lacoste

Izompólóm, bizony komám!

A házból koszt, a házból koszt

Kiirtom én gyökerestül,

S pókerzugban míg Sir Talk oszt,

Utcán porcicák közt Rest ül.

A házi koszt, a házi koszt

Sokkal jobb az étterminél;

Rest otthon nem kajázik, oszt’

Nem is tudom, vajon min él?

„Az utolsó versszakot olvasták a Retróban?” /M. András, a költő legállandóbb és legéttermészetibb kommentelője/

„Retró nem „csak” étterem,

Háziasan kifőznek!

Rest úr hamar ott terem,

Kaját venni dizőznek.

E dizőz a babája,

A Nagy Ő, az Egyetlen!

Nem a sütés a bája,

Sose főz, mert ügyetlen.

Korábban még e Resték

Éheztették fiukat,

S tápot addig keresték,

Míg a gyomruk kilyukadt.”

/Herr Richard von Retro: Válasz eM úrnak - részlet - Frady Endre ford./

„... már csak a Retró Kifőzde napi kosztja hiányzik a versből és a falafel is hallhatóan jobban falhatóvá válik ... egészségünkre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kosztot osztó/

„Retrót hagyjuk, feleim!

Úgyis vala tele, ím,

Foglalt minden asztala,

Úgyhogy máma Hasta La

Vista drága házi koszt,

S hal szűr Luca Brasi koszt!”

/Senior Sollozzo, maffiózó és emberhalászlé készítő, valamint Bruno Tattaglia néhai előkoszt előkóstolója/ 

Copilot illusztrációja

„Az "A házi koszt" című vers játékosan és szellemesen közelíti meg a mindennapi élet apró, de fontos részletét: a takarítást és a rend fenntartását. A költemény négy versszakon keresztül vizsgálja a "koszt" különböző aspektusait, amelyek a háziasságtól a társadalmi viszonyokig terjednek. Az első versszak a fizikai tisztaság és a rend megszállottságát tükrözi, ahol a lírai én hevesen és energikusan "felseperi" a koszt, ami a belső rend és harmónia iránti vágyat szimbolizálja. A "mosott padló kiázik" képe arra utalhat, hogy a tisztaság elérése gyakran átmeneti, és folyamatos erőfeszítést igényel. A második versszak a külső megjelenés és a társadalmi státusz iránti aggodalmat fejezi ki. A "Lacoste izompóló" említése a márkahűség és a társadalmi megítélés fontosságát hangsúlyozza, miközben a "koszt" itt már nemcsak szó szerinti, hanem átvitt értelemben is értelmezhető: a társadalmi elvárásokkal való összhang hiányát jelképezi. A harmadik versszakban a "házból koszt" kiirtása az élet nehézségeivel való szembenézést és azok leküzdését jelképezi. A "pókerzugban" és az "Utcán porcicák közt" ülő "Rest" karakterek kontrasztja a társadalmi helyzetek és szerepek közötti ellentétet mutatja be, ahol az egyén választása és a sors iróniája közötti feszültség érezhető. A negyedik versszak visszatér a házi koszthoz, mint az otthoni élet és a családi kapcsolatok metaforájához. A "Sokkal jobb az étterminél" sor az otthoni élet egyszerűségét és melegségét dicséri, míg a "Rest" karakter otthoni étkezésének hiánya felveti a modern életvitel és a családi kapcsolatok távolságát. Összességében a vers a hétköznapi élet apró részletein keresztül tárja fel az emberi lélek mélységeit és a társadalmi normák bonyolultságát. A költői nyelv és a humoros hangvétel ellenére a vers súlyos kérdéseket vet fel az identitásról, a társadalmi szerepekről és az élet értelméről.” /Copliot, a mesterséges intelligencia/

„Kimaradt ugyan néhány humorosan öncélú rímziccer, de ne legyünk telhetetlenek, hisz ímé, minden provokáció, vagy ráutaló magatartás nélkül kaptunk egy ötversszakos dokumentumot arról, hogy az AI még nem tud mindent kivenni a Zemberiség kezéből! Örvendezzünk!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mi maradt ki, Humán úrka?!

Ne legyen már szovjet hurka!

Ötöléssel hatol, ám a

Négy a doksi versszakszáma!

Humán úr szerint az AI

Jelenleg csak majdnem mai;

Inkább múlti, mintsem pulti;

Pult alóli multikulti!”

/Mesterséges Margarita, pizzafutár és mélylélekbúvárharangtoronyőr/

„Knows Sir Talk und Nord, Süd, Ost, West,

Hogy akinek Lord Csüd oszt: veszt.”

/Haazy Cost, a Póker Dzsóker című kártyatankönyv illusztrátora és értelmi szerzője/

„I hate Haazy Cost and Sir Talk!

Koszfészkükben állnak szőr tók!”

/Lord Csüd, pókerbukméker és angolkórképzavarelhárító/

„Néhány megjegyzésem:

Mér kell az izompólóval lefeküdni a földre? A gyengeminőségű Lacoste termék ezt naná, hogy nem viseli el!

Van, aki kénytelen a munkahelyén enni, mert a munkahelyén dolgozik. Pl. orvos, tanár, kazánkovács, úthenger kezelő, aszfaltozó, világutazó, fán lakó remete stb. És ezek közül, egyik sem rest.

Persze más ok is lehetséges: Nem talál haza, a felesége elüldözte, szökésben lévő bűnöző, mér ne ehetne már mást, mint a mindennapos lecsót tarhonyával.

Porcica csak lakáson belül található. Ami utcán van, azt úgy hívják, hogy: széna, szalma, avar, tors, pelyva, kutyagumi, lócitrom, megszáradt sárlavina, meddőhányó, cigaretta hamu.

Zseniális, hogy a költőóriás rátalált a házi koszt kétféle jelentése, de tökéletes rímje mibenlétére.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legházikosztolóbb kommentelője/

„Izompóló fekvőtámaszt

Sugall s benyomásként rám azt

Reklámolja lakosztálya,

Hogy e koszt a Lacoste állja.

Otthon nem eszik a Rest itt

Eme versben, mert a Restit

Favorizálja a honi

Tápok helyett kis bohó, ni!

Cica néha por- vagy pláza-,

Tors közt kelve lehet láza,

Ha kiseprik, száll, mint szalma,

Vagy, mint ez a népi dal ma.

Házi koszt két jelentése

Nyuggerapót bentről vés e

Kritikában szikrát vetve…

S Fradyt csípje nem rest tetve!”

/Nyöggeranyó, izompólós kisnyugdíjas erőemelőnő/

„Mi ez a kisegítő óvodai házi feladatnak is katasztrofális házi koszt tolás?! Miért kell egyetlen harmatgyenge szóviccet annyira dagadtra verni, hogy hosszabbra nyúljon, mint a cukornád-allergia szezonvégi takony?! Anyám örök életére esküszöm, hogyha anyakönyvileg véletlenül Esterházi Kosztolány lennék, akkor e versrettenet elleni tiltakozásul kivágatnám a nevemből a házi kosztot és ezentúl Ester O’Lány ír álnéven mártanám vitriolba a tollamat! Frady Endrét pedig vessük egy mindent legázoló békemenet elé!” /Ester O’Lány alias Puzsér Róbert, kritikus/

„A házi koszt okozó felgyülemlett porcicák molekulaszerkezetét megváltoztatom a tekintetemmel és az így keletkező csúcsminőségű vasmacskákat eladom olyan, általam a kozmoszba hajítandó űrhajóknak, amelyek Napszélben szeretnének horgonyt vetni a Saturnus általam ugyancsak porból szilárddá sűrített gyűrűjén.” /Chuck Norris/