Tömeg oszlik már,
Ajtó nyíl és zár...
Nándor fehér. Vár.
„Szégyellhetnék magukat ezek a mai fiatalok! Mi egykor Nándorfehérvárnál tényleg ott hagytuk a fogunkat, ám mégse voltunk falfehérek a félelemtől! Nincs is szebb a hősi halálnál! Én csak azt sajnálom, hogy fél évszázaddal a péppé kenődésem után kiderült, hogy soha nem is léteztem. Pech!” /Dugovics Titusz, kitalált nándorfehérvári hős/
„Én nem a félelemtől voltam fehér, hanem attól, hogy leesett a vércukrom, amikor kiderült, hogy hiába jöttem elsőként, mégsem érkezés szerint hívnak be bennünket, hanem ABC sorrendben.” /Zsyxtyű Nándor, cukorgyári előkóstoló/
„Ne hősködjön Zsyxtyű úr, ne hősködjön! Ismerje el, hogy végig ordította a kezelést, bár az is igaz, hogy a radiológusunk felmondása miatt összekeveredett röntgenképek folytán a hat lyukas foga helyett hat épet húztam ki, ráadásul az emigrált nővér gyakorlatlan helyettese érzéstelenítő helyett mosogatószert tett az injekcióba, de azért a fába szorult féreg szerű vonyításának is van határa! Elegem is lett ebből az egész vircsaftból, úgyhogy holnaptól már Berlinben rendelek! Deutschland geht besser! Németország jobban teljesít! /Dr. Gyökér Györk, fogorvos/
„Zsyxtyű?! De hiszen ez az egyik leggyakoribb piréz családnév! Segítség, az idegenek már az SZTK-ban vannak! Hüccs ki, hüccs ki! Ja, hogy Zsyxtyű úr nem illegális bevándorló, hanem letelepedési kötvényes? Hát akkor miért nem szólt neki senki, hogy ne a tömegrendelő mészárszékére menjen, hanem keresse fel szerény magánklinikámat?!” /Dr. Mélyzseb Menyhért, a Velőtrázóan Alapos Kezelés Sosem Ingyenes (VAKSI) magánklinika igazgatója/
„Mi ez a négy soha el nem múlni akaró sor egyetlen retardáltan bárgyú szóviccért?! Ezen senki még csak el sem mosolyodik! Egy politikus azért nem, mert történelmi jelszónak hiszi és a vastag arcbőre az obligát mindent visszafoglaló nézéssel rögvest nagy-magyar vigyázzba merevedik; egy bulvárceleb azért nem, mert nem érti, hogy ez vicc akart lenni; én pedig azért nem, mert gyenge, mint a harmatsúlyú hipochonder haláltánca! Egyedül anyám mosolyog, ám ő is csak azon, hogy amikor ezt a silányan otromba Frady förmedvényt az iratmegsemmisítőbe akarom tuszkolni, akkor a csíkokra szaggatott laptop okozta rövidzárlattól szerinte nagyon komikusan szikrázik a szakállam! Áááááá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„A magyar rögvalóság ábrázolása a maga rövid teljességében már-már az aperitif kontra utópia ellentét lázálmának katarzisát vetíti a nyomor mélyszegény diadalának harangzúgta agyrémségének foggyökerére. Frady Endre, a szétlopott magyarsággőz melldöngető közröhejének szakavatott poétája ismét felkavarta a bűzhödt honi trágyalét álságos szatócstudathasadásának lárvaszagú pöcegödrét. Rusztikusan reálszaftos zsírlíra! Hajrá Frady! Csak bátran!” /Árvalányhaj Ányosné Árkádossy Ártányka, a Szügyrüh Atanáz Gimnázium (SZAG) magyartanára és betanított szippantóautó sofőr/
„Elszaladnék, de már késő,
Benn a számban van a véső!”
/Frady Endre, költőgigász/
„Félelem a fogászaton? Egyszer láttam egy fogorvos szemében, amikor szétmállott a gyémántfúrója az ínyemen. Úgy megijedt, hogy meg kellett nyugtatnom a mosolyommal. Azóta is békében nyugszik.” /Chuck Norris/
