A következő címkéjű bejegyzések mutatása: páciens. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: páciens. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. március 13., hétfő

Szívverés

Átlagember átlagszíve
Milliárdból két és felet
Ver, míg tart az életíve,
Oszt’ nyílhat a végrendelet.

Bárki tiltón mozgat kezet,
Midőn beöntést ad nővér,
Hiper-szuper csúcsszerkezet
Pumpál s lüktet sötétlő vér.

Néha legjobb szív is megáll
Defibrillátorra várva…
Számsor szerint esély egál,
Bús utódból lesz-e árva.

Ám, ha mégis újrarajtol,
S szív üt, nem a végső óra,
Pácienst víg cserkészraj tol
Rehabilitációra.

Ember tervez, Isten végez,
Messi cselez, öleb kotor…
Mindenkiben szív ver, rég ez
A legcsúcsabb csodamotor!

(szívritmustánc!)

ui.:
„Bárki tiltón mozgat kezet”
Mi ez, tán kar-dialógus?!
E jelbeszéd oda vezet,
Mérges a kardiológus!

„Grrrrrr!!! Hrrrrrrr!!! Irgum-burgum!!! Ejnye-bejnye!!! Hinnye, a rézfán fütyülő kirelejzumát! Tyű, de mérges vagyok!!! Grrrrr!!! Hrrrrr!!!” /Dr. Pitvar Pál, mérges kardiológus/

„Szszszszszszszszszszszszszszsz…” /mérges kígyó, akinek a véréből szívgyógyszer készül/

„A tudomány mai állása szerint 70 per perces átlagpulzussal és 68 év átlagos élettartammal számolva, a szökőéveket is figyelembe véve, az összesített pulzusszám: 68 x 365,25 x 24 x 60 x 70 = 2 503 569 600 ≈ 2,5 milliárd. Én személy szerint most tartok 2 503 569 585… Segítség! Közjegyző! Végrendelkezni akaro…” /néhai Dr. Átlag Ányos, pulzuskutató és szívritmustánctanár/

„Átlag szívem meghasadt most,
aortámból bánat zubog,
vágytam három milliárdot,
de csak alig kettő jutott.”
/D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Jaj, meghaltál fiatalon?!
Megsirat a Hosszlét Szalon.
Másvilág, hol vagy már te kint,
Saját élőjének tekint.”
/Túlvilági Tivald, kültelkipásztor és vigaszdíler/

„Ne legyen a szépirodalom lehangoló. Elszontyolodom, ha azt olvasom egy világhírű költő-óriástól, hogy „végső óra” meg „végrendelet”, de a legrettenetesebb a „beöntés”! Az inkvizíció, a Gestapó, meg a Gestanyó használt ilyen fogalmakat. Mennyivel szebb a „szívsütemény”, a „szívalakú csokoládétorta”, a „szívnápolyi”, vagy a „szívalakú lábosban főtt fejtettbab leves”.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legbeöntésellenesebb kommentelője/

„Ejnye-bejnye, Nyuggerapó, a szupermotor szívem szakad, hát mi ez a Gesta és beöntés ellenesség? Tán nem tudja, hogy a Gesta Hungarorum írója is a beözönlés, beömölés, beöntés szavakat használja a Honfoglalás elmesélésére? Na, de megyek is, mert úgy hallom, én vagyok a soros:
          Nővér szól: Hívom be önt és
          Rögvest jön a bő beöntés!”
/Anonymus Alajos, székrekedt mesélőművész/

„Szerintem ezt a gyógyító verset minden kórház intenzív osztályán, maximális hangerőn, folyamatosan kellene ömleszteni a betegekre! Vagy azért, mert inkább meggyógyulnának, hogy hazamenjenek, vagy azért, mert így hamarabb szagolják az ibolyát alulról. Amúgy is kevés a kórházi ágy, hosszú a várólista, így nagyon gyorsan ki lehetne pörgetni az összes beteget, ezáltal csökkenteni a várakozás hosszát! Két legyet egy csapásra, két Fradyt minden ágyra! Tudjuk, hogy Frady nagy csapás, de hátha nem mi kapjuk!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas bélügyminiszter/

„Ibolyának lúdtalpait
Kicsoda szagolná ma itt?!
Ház úr, csapna kettő legyet
Kórház intenzíven egyet-
-len kegyetlen hangerejű
Frady Endre verssel?! Heeej! Űűű!”
/Tyuhajossy Tyütyü, kelekótya kutyaütő/

„Azt leszámítva, hogy a kardiológián nem adnak beöntést, teljesen élvezhető, pozitív, életvégi kórházvers. Ilyen versektől frissül a vér és tovább lüktet a szív.” /M. András, a költő legállandóbb és legszívesebb kommentelője/

„Végbélen át szívkatéter,
    Melynek csöve jó sok méter
        És pitvarkamráig ér, a
            Beöntés sok atmoszféra.

 Közben e vers hatására,
     Bár cső szorul, mint egy hering,
         Páciensnek nem lesz kára,
             Mert frissült vér tovább kering.”

/Ivana Kozireva Majakovszkaja, putyilov szívgyári beöntőmunkásnő/

„Kedves Költő Úr! Sajnáljuk, hogy a végbélen át bevitt szívkatéter csöve olyan hosszú volt, hogy megböködte a kisagyát, miáltal ön maradandó sérüléseket szenvedett, de ez nem ok arra, hogy verset írjon róla. Az előzmények ismeretében nem meglepő, hogy a műve rettenetes, ám megkérjük, hogy mielőtt újabbat írna, fáradjon be klinikánkra egy teljesen leszedáló nyugiszuri kúrára! Ez az ön biztonságát szolgálja. Amíg nem ír, addig más nem olvassa és az elzárt gumiszoba tökéletes védelmet nyújt önnek. Szóval, induljon most vagy magáért küldünk!” /Dr. Rozsomák Rezső, a Szemmelversz Klinika igazgatója/

„A költő a versében rá akart csodálkozni és másokat is rácsodálkoztatni a szív csodálatos motor mivoltára és ezáltal a Teremtés tökéletességére. Be akarta mutatni az egyetlen olyan motort, ami akár két és fél milliárdos ismétlésszámnál sem szenved fáradt törést és működése megközelíti a tökéletest. Frady Endre ábrázolni szerette volna az ábrázolhatatlant, megfogni a megfoghatatlant, valamint szakrális szintre szárnyaltatni a szívritmust. Nem sikerült neki. NEM ENG.!” /Kegyetlen Kösztöny, a Verbális Inzultusba Csomagolt Otromba Rímkupac (VICSOR) című online betűhalmaz kulturális főispánja/

„Mi ez a szívszorítónak szánt agyzsibbasztó elmepántszaggatás?! Ki ez a szellemi kényszerzubbonyizzasztó antipatikus szociopata?! Ha én ló lehetnék, úgy rúgnám visszalábból patával pótfogsoron Frady Endrét, hogy rögvest belülről harapná el a saját aranyerét! Az Indiana Jones-os kalimáááá varázsló tépje ki a szívemet, ha nem perelem be ezt a legeslegelső számú közellenséget előre megfontolt szándékú irodalomtiprásért! Követelem Frady Endre azonnali hatályon kívül helyezését, hogy a boldog utókor bottal üthesse az emlékének a hűlt helyét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor éles hallású bálnákra vadászom, akik meghallanák a dobogását, akkor vízbe ugrás előtt kiütöm a szívemet és csak a teljes bálnaraj félköríves partra rúgása után indítom újra.” /Chuck Norris/

2017. november 20., hétfő

Vastagbéltükrözés

Betegnek, ha sajog bele
s ha mar,
doktor bácsi kukkant bele
hamar.

Ám előtte a beteg még
éhez,
s hasat hajtva közelg a vég-
-éhez.

Rendelőbe bekíséri
párja,
ahol szuri, vénaéri
várja.

Nadrágjával földre hull a-
-z öve,
s mögötte cső (ettől hulla!)
jöve.

Hosszan fekszik fél oldalán,
balon,
s közben felfúvódik - talán
ballon?

Nyögdécselget: Fáj a henter…
- Ácsi! -
- dörren rá a gasztroenter
bácsi.

Végre vége, beteg mehet
haza…
- Széklet legyen, csak úgy ehet,
laza!!!


„Súlyos szakmai anakronizmus, azaz időzavar, költő úr! A rendelőbe érve előbb kell levennie a nadrágját és csak azután kapja meg a nyugiszurit! Arról már nem is beszélve, hogy bódult állapotban a páciens nem nyögdécsel, így az orvosnak sem szükségeltetik üvöltenie vele, érti?! Na, ne ijedjen meg, csak lazuljon el! Maga is meg a széklete is!” /Dr. Wégh Béla, gasztroenterológus/

„Nem fáj annyira olvasni, mint amiről szól és ez már vmi ismerve a költőt, bár most épp attól lenne jó ha épp oly szörnyű lenne a vers, mint a témát megélni...Lehetne részletesebb maga a folyamat lényegi része, kissé elnagyolt, nem jön át az igazi fájdalom érzet.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Művészi (nem olvasói) igényű feltárulkozás. Az egyszerű halandó olyan mélységű bepillantást nyert az alkotó magánügyeibe, amelyről álmodni sem mert, nemhogy kérdezni. Ekkora alkotói proaktivitást nem könnyű megemészteni, de a tehetség kötelez. Éljen Endrénk és a társadalmi felelősségvállalás!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A művészet tükrözi a valóságot, és ha ez a valóság történetesen egy vastagbél, akkor azt. A költő egyedi bicegésű versszerkezete a szakrális bélmozgások ciklikus szabálytalanságainak ütemében halad egyre mélyebbre, a felszín alá. A jól kézben tartva induló témavezetés bódítás hatására történő szétesésével a költő az őrületbe kergetett világegyetem archetípusának dinamikáját szegezi szembe a jóléti társadalom renyhe emésztésével. Frady Endre kemény eledellel táplál bennünket és olvasó legyen a talpán, aki ezek után lágyan tudja tartani a székletét! E vers olvasása után két-három liter víz vagy gyógytea fogyasztása javallott.” /Pacal Puccolánné Ihaj Csuhajka, a Bölcsész Értelmiség Lapja (BÉL) irodalmi rovatvezetője/

„A vastagbél tükrözés, magyarul kolonoszkópia, mára már egy teljesen fájdalommentes beavatkozássá vált, amióta az elavult nagyátmérőjű ólomcsöveket hajlékony kisátmérőjű műanyag csövekre cseréltük. Szerencsére a bélbe, ami vastag, behatoló cső vége sem éles vas tag, hanem lekerekített légbefúvó lámpás kamera. A vénába kapott érzéstelenítő hatására bódult, vagy alvó páciens a vizsgálat során felfúvódik ugyan, de a befújt levegő a beavatkozás után természetes úton távozik. Ilyenkor célszerű alaposan kiszellőztetni.” /Prof. Dr. Habil-Debil Alfél Alfonz, a Magyar Tudományos Akadémia alagcsövező tagja/

„Mi ez a híg alpáriság, ez a hitvány elsőszámú szellemi közellenségesség?! Élt egyszer egy jelenleg a sírjában forgó költő, akinek az édesanyja a proletár családok és a kegyelmesék kimosott szennyesét a padlásra vitte száradni, míg ez a költészetet csak nyafogva ugató Frady Endre a saját szennyesét mosatlanul a pofánkba vágja és hangosan a képünkbe röfög! Anyám szerint higgadjak le, mert a laza széklet igenis fontos és nagyon is kellenek a rostok, hogy a székrekedt ember ne rostokoljon órákig a számára világot jelentő deszkákon! Jaj, mama, ne add már alá a lovat, mert arról is verset fog írni! A történelem latrinájába Frady Endrével!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mozgáshiány miatt pang a bélműködése? Jöjjön el a zenés-táncos rendezvényünkre és mi kellően átmozgatjuk! Önt is várja a Keserű Show!” /Keserű Kenézné Rici Nusi, showwoman és hajtó/

Itt Texasban meg tudnám ütni úgy a talajt, hogy Budapesten egy földrengés elpusztítsa Frady Endrét, de egyrészt a magyarok még nem jelezték ez irányú igényüket, másrészt sajnálnám az összeomló Groupama Arénát. Apai nagyanyám, Csák Nóri ugyanis az Amerikába kitántorgása előtt a Fradiban volt műlovarnő. Über alles Franzstadt!” /Chuck Norris/