Kedves utókorom!

Hogyha folyó évnek telén
Haláloztam volna el én
S röpködnék mint füst és korom,
Lehetnél már utókorom.

ámde nem murdeltem meg én,
s nem vagyok még „jaj-jaj, szegén-
-y!”, így e vers csak kortárs mese,
úgyhogy el ne olvasd te se!

Erdőirtós

Tölgyesbe te most kimész,
S a nyavalyás erdőrész
Hipp-hopp kidől! Nem kell ész
Hozzá, csak egy láncfűrész.

Irtsd az erdőt, amíg é'sz!
Megteheted, semmi vész.
Csinálj róla képet! Kész?
You'll be famous on the Face-

-book!

Mézmáz

Áve Imperátor Caesar!
Jó lett ez a pannon méh zár,
Egekben az akácméz ár!

(Puha kezet puha kéz ráz.
Édes élet. Csupa mézmáz.)

Csak a plebszet nyomja agyon,
Köreinkben nő a vagyon.
Jó a szenátorság nagyon!

Honi sörfocink

Sörfocinknak langy tavába
Dől a lé, mint ittas Jedi-k,
S léhűtőink bükkfalába
Sárarannyá nemesedik.

Honunk bár épp nyomortanya,
S államkasszán ördöglakat,
Vidi vacsin Bankár Sanya
Pocistákat tök jóllakat.

Lelátón az éhes tömeg
Álma néhány rántott turul.
Pályán meg a derék nő meg,
S labda mellett jobb-bekk gurul.

Jónép húz a nadrágszíján,
(Padlón sárga csekkből alom)
S focit bámul munka híján…
Szurkolj szittya birodalom!

* * * * * * *

Az apropó:
http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20110228-orban-rendet-kell-tenni-csanyi-2020ig-2387-milliard-kerul-a.html

Dinka vég

Itt lakom már ritka rég,
Azóta egy birka bég!
Ha folytatja cirka még
Öt percig, egy inka cég

Kőlabdájával szügyön rúgom!!!

Vaszilka

Vaszilka, a kis, zöld mutáns
Cápafiú bambul bután s
Gyomrában épp négy ászt emészt:
Ezt osztottak neki, nem észt…

Dinamókus

Ebédnél az ifjú Jedlik
Ányost kínálja az anyós:
„Nézd, hogy úsznak kis nokedlik,
És a hús is jó porhanyós:

Dinamókus rövidkaraj!”
Ányosban pördül a bendő:
„Dinamóóó...” Huss, rohan a raj-
-gyűlésre ezt mesélendő.

Mihaszna Mumusch

„A Mihaszna Mumusch Rt
Székházát egy huplis kertté
Döngölte egy Richter hetes.”

„Engem ezzel sose etess!
Földrengés így sose gyalul,
Ha van elég cölöp alul.”

„Volt cölöp, csak széjjelhasadt.
Kilopták az összes vasat.
Ja, és cement se volt benne,
S konyult, mint a túlfőtt penne.”

„Vas se volt benne, se cement?
Föld alá, még jó, hogy lement,
S biztosítás is volt rajta?
Herr Mumusch egy okos fajta!”

A föl-fölbontott Költő

Koponyámba épp benéz a
zagysebészem, aki Géza
(Szülei adták e nevet,
s nem a Jenőt) és most nevet:

„Hahaha! Ha Jenő, vagy tán
Hümér lennék, mint a vegytan
professzorom, doktor Homár,
nevet változtatnék hamar!”

Úgy röhög, hogy agyon fejel!
Nekem nyilvánvaló e jel:
Létem jégpáncélja rian,
s -karnálódom rögvest rein-.

A bölcs

Udvaromba’ bombatölcsér.
El is küldetek a bölcsér’,
Mondja meg, hogy mér’ e gödör.
Pipázva gyün, bajuszt pödör,

S meg is szólal azon nyomba’:
„Bombatölcsér, tehát bomba.”
Ámulok e fényes elmén,
S kifizetem. Ő meg elmén.