Lovával ordít a szódás:
„Gyí te, Vöröseltolódás!
Tágulj innen már, mer’ hentes-
-nek adlak, te elmementes
Virsli töltet, vagy világgá
Kergesselek?!” Ló szól: „Gá-gá!”,
Mivel épp libául tanul,
S szódás szíve hangtalanul
Lefagy, mint egy téli szil ág…
S tovább vándorol a világ.
E vers: remek!
VálaszTörlésBeleremegek...
Lehet gebe, beteg,
ez mehet!
Hehehehehe! :)))
VálaszTörlésKeszenem szepen!!! :)))