Harminckét fogam régen volt,
bal alsó ötöm üres folt,
az űr
a zűr.
Labdát adott be kis Taki,
s jobbal kapásból rúgta ki
nekem
Beckham.
David szerint ez röpke csíny,
Ám új fog alatt nincsen íny,
min ő
kinő.
Fogdoktor színleg kőkemény,
pótlásra szinte nincs remény,
utat
mutat.
Pénzem zsebébe átoson,
s leend a jó fogorvosom
hidász
gigász.
Hídalap nem egy nagy titok,
ő csiszol én meg ordítok,
alul
gyalul.
Éttermet járni nem fogok,
Pénzemet vitte műfog ok
miatt-
-i jatt.
Fogam már van, de nincs kajám,
üres gyomornak nagy baj ám
kevés
evés.
Létem, ha éhség, leveri,
Gyászol a kör, a haveri:
múli-
buli.
Sírversem kissé szomorú,
Hantomon hever koszorú:
babér
a bér.
Ha az utolsó két soron még rágod esetleg a cerkát, azt mondanám, remek átirat, a nagy előd méltán forog.
VálaszTörlésÍrtam inkább hozzá még egy versszakot (így bő három évvel később), hogy elhomályosítsa a korábbi két utolsó sort. :)
TörlésSosem rágok cerkát, mert kompjúteres szövegszerkesztővel írok. Nöm töhötöm! Forogjon csak az álmos előd! :)
VálaszTörlés