Ibolya bolya

Hangyáit szerette Ibolya,
Legelni vele járt ki bolya.
Amikor dombon kelt e boly át,
Boldognak láthattuk Ibolyát.

Fiúja Béla, hű „Bé Boy”-a;
Szerinte Ibolya tébolya
Nem volt az, csupán csak furi tán
Annak, ki túltoltan puritán.

Réten a meztéláb talp alatt
Hangyafúrt alagút-fal haladt.
Abban járt örömmel a boly át
Alulról szagolván Ibolyát...

„Ez a hangyafúrt alagút nagyon agyafúrt, Bolyai-geometriával lehet csak leírni.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Nem agyafúrt, hanem agyament! Kikérem magamnak, hogy néhai nagy nevemet hangyalábak tapodják! Farkasvér forr bennem, úgyhogy velem ne szórakozzanak! Abcúg Euklidesz, Gaussländer raus!” /Bolyai János, matematikus és hadmérnök/

„Nagy mázlija van, költő úr, hogy Ibolya viccesen Bé Boy-nak szólít, különben bajban lett volna a rímekkel! Nekem meg az a szerencsém, hogy Ibolya nem tudja, hogy van egy másik keresztnevem is, a Tibor! Höhö!” /Bohó Béla, Ibolya fiúja és OKJ-képzett hangyaidomár/

„Jó, hogy nincs elemes rigója,
Az lenne csak a szép rigolya!”
/Betonburkolat Béláné Vadvirág Viola, Ibolya édesanyja és diplomás elmegyógyintézeti szakápolónő/

„Rikk-rikk-rikk, fütty-fütty-fütty, rikk-rikk-rik, füty-füty-füüüty… riiik…riiiik… riiiiii… füüü... fff… (sűrű füst…)” /elemes rigó made in china/

„Tegnap amerikai műholdak sűrű vegyi eredetű füstöt észleltek Kína fölött. A koordináták alapján egy pekingi elemes rigógyár gyulladhatott ki és éghetett porig. Peking ugyan tagad, ám a tőzsdéken bedőltek az elemes rigó részvények és a rigóügyi minisztert holtan találták az irodájában. A hatóságok hivatalos vizsgálata öngyilkosságot állapított meg, de nemzetközi diplomáciai körök szerint gyanúra ad okot a három tarkólövés és az oroszul írt búcsúlevél, melynek utolsó mondata - 'Иболя, хотя твои муравьи стояли среди нас, я все еще любил тебя!', azaz 'Ibolya, bár a hangyáid közénk álltak, azért én szerettelek!' – egyelőre teljesen értelmezhetetlen.” /MTI/

„Elkötelezett állatvédőként fel vagyok háborodva, hogy egy egész hangyaboly kéjgáz általi halált haljon egy ostoba nőszemély bűzös talpának kényszerszagolgatása következtében! Az állatvilág megóvása érdekében javaslom az emberiség visszamenőleges hatállyal történő azonnali kiirtását! A szeretet nevében!” /Kretén Kócsagné Buggyant Bödönke, sötétzöld aktivista és kávézacc díler/

„A bukolikus élménylíra Rettegett Ivánja, a szívfacsaró szépirodalom Vlad Tepese félkézzel ismét olyat rittyentett, amit más, profán gyógyepigon csak fogcsikorgató tepertéssel tudna rottyantani, de minek is, hiszen innen már nincs se minekutána, se hovatovább. Szemcsípős hangyahagyma, odabökkentős szuri-muri! Szilaj szinergia, szállítószalagos szénorgia! Izzon az a lignit, kéjszottyon az a kőszén! Aki magyar, fűbe harap! Magyar fűbe! Fűbevaló! Vájtfül! Főúr, fizetnek! Mások! Addig én ások! Tetemeset! Jaj, hol a nyugiszurim?!” /Téboly Tuboly, kényszergyógykezelt irodalmi lépegető és az Anyám Borogass Cinkéket Ugari Gödrökbe (ABCUG) c. rétegblog degenerációs pszichopatkolókovácsa/

„Mi ez?! Ki ez?! Ne már! Hangyament! Ibolyaipiroskaifarkaskőműveskempelen! Anyámanyámanyám! Fussunk! Fussforesztfuss! Negyvenkettő! Segítség! Áááááá...” /Puzsér Róbert, sürgős segítségre szorult kritikus/

„Ebéd után szeretek hangyabolyba harapni, mert tizenöt liter hangyasav jelentősen meggyorsítja  a másfél mázsa hörgő grizzlymedve megemésztését.” /Chuck Norris/