Verítékes út a grízgombóc evéstől a lokális világhírig

Ha valaki befal tíz
Gigagombócot, mi gríz,
Valós veszély, hinnye, biz,
Hogy hamarost nagyra híz’!

Ámde hogyha sokat síz,
S ömlik róla izzadt víz,
Akkor abban joggal bíz’,
Lefogy, mint egy parti csíz…

… S divatfotós kéri: Please
Look at me and say big CHEESE!

„Ne pampogjál külföldiül, fényképészkém, mert betakarlak, mint hólavina a süket síliftkezelőt!” /Cudar Cecília, cingár célszemélyiség/

„Jaj, betakart az a jéghideg hólavina és onnantól, hogy halálra fagytam, már nem is emlékszem többre! Ezek után most egész jó itt ebben a forró bográcsban üldögélni, csak az a randa ördögpofa ne böködne állandóan a vasvillájával!” /néhai Lanovka Lajos, síliftkezelő/

„Nem pofázik, kárhozik! A gyehenna mindenit az ilyen süketelő dumagépeknek! Miért nem a mennybe küldik az ilyeneket, hogy ott idegesítse a sok ájtatos manót?! Miért nekünk, tisztességes pokolfajzatoknak kell mindent elviselnünk?! Ráadásul örökké!” /Azazel Atanáz, segédördög/

„Ne nyafogj Atanáz, hanem kegyetlenkedj! Vagy kérsz egy nyaklevest?!” /özv. Azazelné, az ördög öreganyja/

„A főszereplő hölgy olyan vékony lett és úgy cikázott, hogy nem érte meg az erőfeszítést, hogy levadásszam. Nem jött volna ki belőle rápazarolt kalóriamennyiség. Inkább a pókhasú síoktatóját ettem meg.” /Jódli Jenő, hegyi jeti/

„Karcsú, mint egy manöken,
Ráhajt minden menő kan.”
/Klapancia Kenéz, versgyári kancsalrím összeszerelő szalagmunkás/

„A legnagyobb isten áldása a kukoricagombóc. Nem azért, mert csövesen terem, hanem ha a magamfajta ember bekap belőle vagy ötvenet, hát félév igénye táján nem eszik, nem iszik, akár a puputeve a sivatagban! Nem is eszik ezt a sárvíz-bélű úriemberek, nem is tudják, hogy mi a jó.” /Toppancs Miska, patás lókupec/

„Patás úr, nem kukorica-, hanem grízgombóc van a versben! A lókupec mindenit, hát el sem olvasta, oszt’ mégis csak úgy beledumál, mint színházi nézőtéren halaszthatatlan üzleti hívást kapó mobiltelefonos menedzser a Hamlet nagymonológjába?! A fal adja a másikat, vagy azt is én?!” /D’Art Vidor, irodalmi lépegető exkavátor/

„Te, szétlök a költészet!” /F. Péter, a költő palindrom szakos humán végzettségű mérnökkollégája/

„Rú’nám ú’ humánúr!” /Palindrom II. Mordnilap, oda-vissza is értelmetlen focista és grízgombóc díler/

„Géza, kék az ég!” /özv. Gáz Gézáné Szilárd Szilárda, nyugdíjas elmegyógyintézeti grízgombóc evő bajnok és palindrom szakértőnő/

„Elég!!! Nem elég a globális felmelegedés, a koronavírus, a palindrom és a celebnyálas bulvármédia pusztítása, most még Frady Endrét is túl kellene élnünk?! Ha a Jóisten már Mózes korában feltalálta volna ezt a grízgombócagyú sehonnai bitangot, akkor az ő klapanciáit használta volna a Tízcsapás helyett! Anyámmal a szájat és orrot eltakaró maszk fölé mindenesetre felvettünk egy szemet és fület óvó csehszlovák benzinmotoros versvédő sisakot is! Inkább a szénmonmekemoxid rohassza a tüdőnket, mint Frady Endre az agyunkat! Miatyánk, aki a Mennyekben vagy, szenteltessék meg a te kezed, jöjjön el a te jobbhorgod, legyen meg a te balegyenesed, és üsd ki, üsd ki, üsd ki!!! Abcúg Frady, abcúg Frady!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ugyan Róbert gyermekem, hát nem tudod, hogy meg kell bocsássak neki, mert nem tudja, mit cselekszik? Olyan, mint a madár, ő is muszájból költ.” /az Úr/

„Ahogy a kloákáján kifér, mi?! Uram-bátyám, te elnéző vagy, úgyhogy ha most elnéznél másfelé egy kicsit, én még ugyanúgyabban meg tudnám ütni, mint te és még a megérdemelt szenvedését is megúszná, mert mire megijedne, már csak a molekulái száguldoznának a világűrben feltámaszthatatlanul! Naaaaa, lécci-lécci!!!” /Chuck Norris/

„Chuck fiam, gyónd meg az istenkáromló szavaidat... ööö... semmi, semmi Norris úr... nem szóltam, csak a szél lebegtette a sok grízgombóctól kiszáradt számat! Dicsértessél!” /Fooding atya, bíboros és dél-texasi érsek/