Ha lenne...

Ha lenne sok dollárom,
Villát vennék Bogláron!
Kertemben vón’ medence
S partján Billgécc kredence.

Polcán állna pálinka
S inasom - szép szál inka,
Előkelő idegen -
Szolgálná fel hidegen.

Zajlana e tóparti
Kastélyban sok jó party,
S száz Audi új ára
Menn’el hejehujára!

Bömbölné a tucc-tucc-tucc:
Eksztázisba jucc-jucc-jucc!
Iszkolnának el ebek,
S okádnának celebek.

Legyűrne a maligán,
S hajnalban egy taligán
Arccal rézsút Tolnának
Rézágyamba tolnának.

Hálóm nézne a tóra,
S fel se kelnék hat óra
Előtt, se nem utána,
S aki irigy, utá’na!

„Költő gyermekem, miután sugárban kigyóntad magadból a hamis mammon iránti vágyadat és az ezt követő hányatott csömört, gondolj arra, hogy a perselypénznek nem kell feltétlenül fémből lennie, hiszen akár papírköteg is lehet! Kellő anyagi áldozat hatására talán az égiek is megbocsájtják a földi szolgáikat gúnyoló
   Azt kérdi a napfelkelte:
   Miseborral pap megtelt-e?
kétsoros bökversikédet és egy nagyobb összegű utalás következtében talán én is. Add el a vagyonodat, oszd szét köztem és kincsed lesz a Mennyben!” /Zseton atya, balatonboglári apát/

„Egész jó. Azért a mostani válságos időszakban elég merész ilyen művet alkotni, ahol sehol egy maszk és csak a felelőtlen dorbézolás... Mi lesz Cecíliával, mit szól majd a nemzeti konzultáció, jajjj. Már úton is van a TEK hős költőnkért...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

   „Kertem végén hallik TEK nesz…
    Pezsgődugót lövök, nesztek!!!”
/F. Endre, a perceken belül agyba-főbe disztingvált költőpép/

„Köszi, Főni, hogy elvitetted az okádó libernyákot, mert így törvényesen privatizálhatom ezt a partszakaszt is!” /M. Lőrinc, megélhetési multimilliárdos víz-gázszerelő/

„Ezek szerint sikeres volt az inka inas álcám és nem jött rá, hogy honnan jöttem és ki vagyok valójában! Igaz, hogy azt se vette észre, hogy nem pálinkát iszik, hanem Kalinka vodkát! Pedig egy józanabb pillanatában még meg is énekelte az Indián Kommunizmus című rettenetében, hogy aszongya:
   Dúdolgatja inka, maja,
   Kalinka, kalinka maja!
Na, megyek, feltakarítom a vérfoltos agyvelődarabokat és felajánlom szolgálataimat az új földesúrnak! Még szerencse, hogy futballistának is kiváló vagyok!”
/Xrumtlngi O’bongo, illegalitásban élő piréz migráncs jobbösszekötő/

„Arcpoétika, avagy óda a társadalmi mobilitáshoz
   Ó ha rózsabimbó lehetnék,
   Öt forintért kuglert vennék,
   Építnék házat, benne öt szoba lenne,
   Kertembe vón' medence.
/Balatonparty Bírhatnám Bódog, alias F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hú, mán, humán úr, ez olyan gyönyörű vót, hogy úgy megkönnyeztem, mint a szemen sprickolt lódarázs a Chemotoxot!” /özv. Rágcsáló Rezsőné Könnyzacskóssy Klotild, kisnyugdíjas patkánypreparátor/

„A költő a modern társadalom léha élvhajhász abszurditását a látszólagosan teljes hasonulással kifigurázó művében tükröt állít a tükröt egyébként csak hiúságból használó, uborkafára felkapaszkodott pénznyelő bulvárcelebek és divatcölibek nemzettudattalan sehonnaisága elé. A körsugárban hányás víziója metaforikusan determinálja a józan ésszel leírhatatlant. Frady Endre, a tiszta rímek Csomándy Dezsője és a harmonikus ritmusrádöbbenés Vonyarcvashegyi Cecíliája ismét bizonyságot tett arról, hogy a mélylírába okádásnak igenis helye van a szépirodalomban. Már csak magának a szépirodalomnak a létjogosultsága kérdéses, mégpedig igen erősen.” /Dalvirágtaposó Dögönyné Rührögönyi Rezsilla, a Jóságos Atyavilágos Jézusmárja Nihilizálja Ezen Költőket Egyszers Mindenkorra (JAJNEKEM) c. világirodalmi ellenkulturális blablablog retorikai recenzora/

„Mi ez az ordenáré senkiháziság?! Ki ez az ormótlan lakájmédiapatkány?! Önmagában nem lenne baj, hogy Frady Endre szakmányban költ, ha ezt egy tőlünk térben és időben hermetikusan elzárt párhuzamos univerzumban tenné! De nem, őt pont most és pont itt eszi a fészkes fene! Ó, hogy a radai rosseb rojtozza rühösre ennek a rút renegát rettenetnek a rigorózus rókaképét!!! Anyám szerint üssek a számra, de nem tehetem, mert tele van a kezem vetnivaló első kövekkel, amik akkora kárt tennének a fogsoromban, mint Frady Endre büdös verslábai a költészet veteményeskertjében! Corpus diem! – Halj a mának!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy pénzes siserahad megpróbálta einstandolni a tengeröblöt, ahol úszni hangsebességgel úszkálni szoktam, de felszakítottam a partszakaszt és velük együtt belevágtam egy izlandi vulkánba. Annyit se tudtak mondani, hogy Eyjafjallajokull és már hányta is kifele a tüzet. Majdnem akkora kárt okozott, mintha egy törésvonalat fejeltem volna egy tektonikus lemezmezőbe.” /Chuck Norris/