A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ebrimycin gél. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ebrimycin gél. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. május 11., szerda

Sajgó lábujj

Lovamra, ha ütnék rá „Gyí!”,
Néki úgy korántsem fájna,
Mint bal lábi körömágyi
Veres duzzanatom „Jáj! Naaaa!”

Sántíttat e sajgó lábujj,
Mint plüssnyúlt a kisült elem.
Jó olvasóm, el ne kábulj,
Inkább érezz együtt velem!

Belőlem sok orvos megél,
Fél sebészkar rajtam tanul.
Vettem Ebrimycint. E gél
Meggyógyít orvostalanul?

Félek, hogyha gyér e zselé,
Nem jó vége lesz a dalnak:
Megyek doktorhadak elé,
S végül mégis megvagdalnak...

„Ne reménykedjen költő úr, hogy el tudja kerülni a találkozásunkat! Már elő van készítve az injekciós tű és a szike! A paraszolvenciáért előre is köszike!” /Dr. Trancsír Richárd, az Utolsó Kenet Klinika sebészetének nagylábujj specialistája/

„A plüssnyúl rézfejjel határozottan tartósabb! Illetve Duracell elemmel! Mekkora mázli, hogy az emberek hamarabb megveszik a hazug reklám hatására a sánta plüssnyulat!” /Duma Dezső, reklámszakember/

„Micsoda, ez a kutyaütő költő most már lovakat is verne?! Gyula, ereszd neki a Rárót, hadd lambadázzon a patáival az ebugatta fattyú fülei körül! Ki nem állhatom az állatokat ki nem állhatókat!” /Gyűlt Gyuláné Véres Veronika, a Gyíkszentjenői Állatmenhely Szövetség (GYÁSZ) humánpolitikai igazgató helyettese/

„Az Ebrimycin gél jó döntés volt, költő úr! Magas primicin és lidokain tartalma miatt a lábujja egy napon belül vagy lelohad, vagy lerohad, de semmiképp nem marad hatástalan!” /Dr. Lídó Káin, gyógyszervegyész/

„A nyavalyás bátyja Ctrl+C Ctrl+V-vel elplagizálta a férjuram találmányát, de előzőleg úgy agyonverte, mint Dávid a Góliát!” /özv. Dr. Lídó Ábelné Prím Mici, a csak eggyel és önmagával osztható kisnyugdíjas/

„Fájó és duzzadt lábujjat paradicsommal kell borogatni, mert az a természetese közege. Hiszen már az első ember lábujjáról is megmondatott, hogy odutta vola neki paradicsumut házoá!” /Vaják Vince, táltos természetgyógyász/

„Együttérzésem, sőt szimpátiám, Költőúr! Kein para, aber paradicsom. Avagy "az Úr adotta vala tenéked gyimilcset, gyulladott ujjad beágyazandó napszállatván pitymallásig, hogy fél lábbal már a paradicsomban érezhessed tennen magadot. S látá vala az Úr, hogy ez így jól vagyon." Ha meg mégsem jön be, még mindig felkeresheted Dr. Trancsírt, hogy pariban lehess a Deák Billel.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mi ez a bűzhödten gennyező végtaglíra?! Anyám szerint nagyon rossz lehet egy lábujjfájás, de szerintem a lábujjfájós költő lábujjfájásának költés általi rátukmálása a nem lábujjfájós olvasókra sokkal rosszabb! A gyógypoéta úrnak javaslom, hogy a lábujj műtétét ne ugyanazzal az orvossal végeztesse, aki korábban az agyát operálta, mert az a beavatkozás szemmel láthatóan sikertelen volt! Remélem, hogy Dr. Trancsír nem csak szikét használ, hanem benzinmotoros láncfűrészt és walesi bárdot is!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy aligátor ráharapott a nagylábujjamra. Azóta egész Texasban neki van a legmenőbb műfogsora.” /Chuck Norris/

„Ma délben kénytelen-kelletlen mégis összefutottam egy sebésszel. Illetve én csak sántikáltam. Szerencsére nem Dr. Trancsír volt szolgálatban…” /Frady Endre, fájós nagylábujjú költőgigász/