Felvételin kirúgnának,
S fáj az átlagosnak levés?
Sebaj, menj el katonának!
Ne tanulj, mert egy év ponton-
-hidászsággal nem ér szégyen!
Ámulhatsz majd jó sok ponton,
Mindösszesen hatvannégyen!
Max. negyven jár nyelvvizsgára,
Ötven a top érettségi…
Seregben agy nélkül vár a
Határút, csillagos égi!
Békéért megy békemenet,
S békeország legfőbb éke
Hadban végez egyetemet,
S egy a jelszónk, tartós béke!
Állj közénk és harcolj érte!
„Ez az, harc! Harc mindenki ellen! Illetve béke! Béke mindenki ellen… ööö… mindenkivel! Harc Soros ellen, Brüsszel ellen, az ellenzék ellen, a NATO ellen, hogy béke legyen ... ööö ... kivel is? Békekölcsön! Békemenet! Békeharc! Nővérke, kérem a nyugiszurimat!” /Gőzagy Géza, propagandaminisztériumi stratéga és igazodási ponthatárőr/
„Béke, béke… De ki ellen?!” /Harci Marci, levelezőn pótérettségizett hadügyminiszterből OKJ-s képzett békeügyminiszterré kinevezett biztonsági őr és Fradi ultra/
„Logikus döntés! Azért fontosabb a katonai előélet az egyetemen, mint az emelt szintű érettségi és a felsőfokú nyelvvizsga, mert a nyelveket beszélő okostojások elmennek külföldre, míg a magyar katona nem megy sehova, hanem itthon békeharcol. A nyugat folyton agyelszívással próbálkozik, amire a mi egyetemre bejuttatott katonáink teljesen immunisak.” /Hapták Huba, honvédelmi hazafi és huszárvirtus hírnök/
„Adott történelmi peremfeltételek mellett okosnak lenni nehéz. De bizonyos munkakörökben ettől még okosnak kell látszani. Adott történelmi peremfeltételek mellett ez elég is.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Történelmi perem alatt
Feltétel a szennyeződés,
Bár emiatt kaparsz falat,
S lógó humán nyelved ződ… És?!”
/Egyszerű Elek ellenhengerzagy, a Kórosan Ötletelő Ződnyelvűek Ököljogi Dádázója (KÖZÖD?) szellemes válaszügyi főelőadója/
„Érdekes, hogy az én időmben még a Tanulni, tanulni, tanulni! volt a vezérelv, ma meg a Bevonulni, bevonulni, bevonulni! Ennyivel harciasabb a mai béketábor a száz évvel ezelőtti Szovjetuniónál?” /Lenin/
„Nana, költő gyermekem, nana! Ne viccelődj a pontonhidászokkal, mert az én latin címem is Pontifex Maximus, azaz a Legfőbb Hídépítő! Ha szórakozol velem és szentséget törsz, akkor kellő mennyiségű jó pont híján el leszel távolítva a világegyetemről! Gyakorolj bűnbánatot, gyónjál, böjtöljél, tartsd meg a penitenciát és az Úr végtelen kegyelméből megúszhatod a dolgot pár évtized tisztítótűzzel!” /Ferenc pápa/
„Ezt a rendszert tavaly vagy tavalyelőtt hozták létre, én már akkor sem értettem. Miért ér pontokat a katonaság az egyetemi felvételin? Még ha katonai, rendőri, stb szak, akkor értem, de más szakon miért? Nincs is háború, hogy fontos legyen a kiképzés.” /M. András, a költő legállandóbb és legantimilitánsabb kommentelője/
„Maga sosem volt katona, M. úr, ugye?! Akkor nem is tudhatja, hogy a katona az fegyelmezett! Aki fegyelmezett, az nem pofázik! Aki nem pofázik, az nem kérdez! Aki nem kérdez, az nem kap válaszokat! Aki nem kap válaszokat, az nem rendelkezik fölösleges tudással! Aki nem rendelkezik fölösleges tudással, az nem gondolkodik önállóan! Aki nem gondolkodik önállóan, az nem megy a saját hülye feje után, hanem azt teszi, amit parancsolnak neki! Na, ilyen értelmiségre van szükségünk a jövő békeharcaira! Megértette?!” /Csávás Kálmán vezértáborszernagyágyú, a Füttyszóra Azonnal Kútba Ugró Tyúkeszű Alakulat (FAKUTYA) szálkásítási főparancsnoka/
„Ez most komoly? Párttagságért még nem jár pluszpont? Légylegelő- és fűnyírásért sem? Jjja nem, bocs, azért kitöltött feladatsor és egyéb előnyök járnak...” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas savazó/
„Jobb az előny, mint a hátrány,
Ha ez libatollas kátrány!
Töltött a sor, mint a liba,
Nyírd a füvet, nincs itt hiba!”
/Légylegeltető Lajos és Lujza, előnyszerzőpáros/
„Savazgat itt, Házi doki?!
Mindjárt jön a saller, koki,
Amit ad a Rambo Rocky,
Oszt’ majd sipirc haza, coki!”
/Izom Igor, irdatlan intelligenciájú igric/
„Micsoda, plusz pontokat adnak a nyelvvizsgáért?! Nóóóóórmális?! Hát aki külföldiül tud, az elmegy külföldre! Hát nem? De! Meg kellene tiltani a nyelvvizsgát! Meg kellene akadályozni a külföldiül tudást! Hát aki csak itthoniul tud, az itt is marad! Nem?! De! Sok nyelv, sokfelé rohangálás! Nóóóóórmális?! Hát én se tudok külföldiül, oszt' nem is megyek sehová! Minek mennék?! Nóóórmális?! Maradok itthon és megeszem, amit a Maaaargit főz! Maaaaargit, adj valami magyarosat, vagy lesz neugass!!!” /Besenyő NY.I.K.H.A.J. István, azaz Besenyő Nyelvtudásról Is Kinyilatkoztatni Hajlandó Autentikus Jótevő István/
„Jaj, Pityu! Mit beszélsz itt magyaros kajáról, amikor pont te kérted, hogy ma szecsuáni csirkeleves legyen,
bolognai spagetti, görögsaláta és orosz krémtorta?! Ja, és a spanyol csizmámból akartad inni a francia pezsgőt, mielőtt felhúznád a lábamra, Pityu!” /Besenyőné Maaaaargit/
„Szereted a francia pezsgőt, Andi? Vegyek neked egy pezsgőgyárat? Vagy inkább kettőt, Andi?” /Mészáros Lőrinc, az egyetemi pluszpontok nélküli megélhetési multimillirárdos víz-gázszerelő/
„Mi ez az irodalmi sírásás, hogy kerül a katonacsizma a költészet ravatal-asztalára?!?! Ha a sült malacok olyan sebességgel forognának az országgyűlési választási falunapi nyársakon, mint holt költőink a domboruló sírjaikban, akkor a szanaszét fröcsögő zsírtól égési sérüléseket szenvedne a rezsicsökkent falu apraja és nagyja! Az elplagizált utolsó két sort úttörőként még szegény anyám is kényszerénekelte anno, de ő utána nem ütlegelte a saját fejét egy másfélszeres életnagyságú József Attila szobor vasbetontalapzatába, mint most én! Nagyon fáj!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Nekem katonai szolgálat nélkül is végtelen sok pontom volt a világegyetemen, de csak én tudtam elszámolni a végéig. Kétszer.” /Chuck Norris/
