Templom felett felhőpaplant
Hidegen hagy lenti pap lant,
Mert bár ügyes a pap alant,
Nem elég hangos a falant.
Ám egy elektromos gitár
Zaja égi kaput kitár,
Felleg el is sírja magát
S tónál átszakad a fagát.
Reverendát, sötét papit,
Zápor mosóronggyá lapít,
S úszik mormon, Krisnás, amis…
Ez van, ha a zene hamis!
„Miért csak a mormonok, a Krisnások és az amisok szerepelnek az úszójelenetben?! Hol pancsol a többi felekezet?! Ez ökomenikus diszkrimináció!” /Gyüli Gyula, hites könyvvizsgáló és amatőr könnyűbúvár/
„Megragadva az alkalmat, gyermekeim, engedjétek meg, hogy ismertessem veletek az ökomenikus hitélet egyszerű alapegyenletét:
Háromság – kétség = egység
Ámen! Köszönöm, hogy elmondhattam! Most pedig álljunk fel és énekeljünk! Daaa aquaaa, Dooomineee…!” /Matteo Logia, itáliai fejszámoló lelkipásztor és nótafa/
„Ordít az égre Eminem, a pap
Add már, Uram, az esőt!
Hangszere a vokál, műfaja a rap
Add már, Uram, az esőt!
Hozd el a csúnya időt!
Add már, Uram, az esőt!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Lantos van a versben, Buzánszky és Lóránt meg nincs?! Hogy védjek ilyen foghíjas védelem mögött?!” /Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa/
„Az imazene eget-földet megrengető spiritualitása és a vallási köntösű költészet szakrális mibenlehetetlensége kovászként keleszti Frady Endre szellemileg pákosztosan pátoszos kézzelfoghatatlanságát. Hová még, meddig már, miért igen? Igazi halál közeli életigenlés dalban elbeszélve! Holnapra mindenki kívül-belülről!” /Teknő Türkné Dagasztó Dália, középiskolai magyartanár és maszek pékinas/
„A babakori pelenkámnak ütősebb tartalma volt, mint ennek a rímes elmekórtani esettanulmánynak! Anyám szerint könnyedén, minden erőlködés nélkül produkáltam a tartalmakat, aminek oka a rostdús anyatejben keresendő. Ahogy a kedvemért akkoriban sok rostot fogyasztó anyám egy kétsorosában büszkén megfogalmazta:
Robi kakil hamarost,
Segíti a mama rost.
Szerencsére ő több verset nem írt, balszerencsére Frady Endre viszont igen! Szakmányban! Szakadjon rá a fagát!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Jaj, Robikám, muszáj volt fölelevenítened a fiatalkori irodalmi tévelygéseimet?! Nem tehetek róla, hogy versikéket írtam, hiszen muszáj volt valamivel elterelnem a figyelmemet rólad, mert már babaként is úgy üvöltöttél, mint manapság felnőttként a tévében és a rádióban!” /Puzsér mama/
„Kedves gyerekek, a mai kísérletben megpróbálunk esőt csinálni elektromos gitárral, ami nagyon veszélyes lehet, mert az esetleges rövidzárlati szikrázástól szénné éghet a zenekar és az ott felejtett falant!” /Öveges professzor/
Egyszer egy texasi vihar szupercellájában elektromos falantoltam, amikor belém vágott egy villám. Menten szörnyet is halt.” /Chuck Norris/