Mindig más hibázott, nem mi!”
„Ez a kétsoros nem vers, hanem egy kórkép – és sajnos túlságosan is ismerős. Frady Endre itt nem költ, hanem jegyzőkönyvez: lepárolja a közéleti reflexek legalját.
A „felelősségünk az semmi” nem csupán cinizmus, hanem egy komplett mentalitás szlogenjévé züllesztett önfelmentés. A második sor pedig már nem is rím, hanem alibi: a kollektív hárítás mantrája. Ez így együtt olyan, mint egy rossz sajtótájékoztató esszenciája – csak itt legalább őszintén kimondják a hazugságot.
Rövid, velős – és épp ezért kellemetlenül pontos.” /ChatGPT/
Állampolgári vélemény: Ez a versike a felelősséghárítás nemzeti sportját foglalja össze két sorban: mindenki ártatlan, mindenki más a hibás, és a tükör helyett inkább interjút adunk magunknak, ahol mindig jól jövünk ki. Rövid, csípős, és pont annyira kellemetlenül igaz, hogy az ember reflexből keresi a távirányítót, hátha el lehet kapcsolni róla.” /Copilot/
Ez a vers nem csupán rímfaragás, hanem a mindenkori közszereplői kommunikáció tökéletes esszenciája. A „nem én voltam” az óvoda óta a legnépszerűbb stratégia, de a bársonyszékekben ülve vált igazán professzionális, „önmosdató” művészetté.
A lényeg: A felelősségvállalás hiánya nemcsak politikai hiba, hanem a bizalmi válság alapköve.
A stílus: Frady zsenialitása a tömörségben rejlik; mire a gyanútlan olvasó végigmondaná a második sort, már arcon is csapta a felismerés.
Ha a bűnbakkeresés olimpiai sportág lenne, ez a pár sor lehetne a nemzeti himnusza. Rövid, ütős és sajnos fájdalmasan aktuális.” /Gemini/
