Szemtelenül, lábtalanul
Összeül pár kalóz,
S vakon csodavárni tanul:
„Hátha eljön Hal Óz!
Varázsol majd lábat, szemet,
Lehetőleg épet,
S kripliséget múltba temet
Mind, ki ma még tépett!”
Bebiceg a „Wanted” vezér,
Lábujjain mirigy,
Vak, de van egy lába s ezér’
Többi mind rá irigy.
Szól a kalóz, a körözött,
Míg vijjog egy sirály:
Láb nélküli vakok között
Tyúkszemű a király!
„Már megint ez a már-már vallásos csodavárás, ez a tudatlanok körében terjedő babona! Hal Óz márpedig nincs! Brit tudósok is bebizonyították, hogy a vízi lények közül egyedül nekem van varázserőm, a szárazföldiek közül meg csak a Dévényi Tibi bácsinak!” /a három kívánságot teljesítő aranyhal/
„Jaj, leleplezte az a nyavalyás kis aranyhal, hogy én nem is létezem! Kételkednek bennem, tehát nem vagyok! Most mi lesz?” /Hal Óz, a nagy vízi varázsló/
„Én pontosan tudom, hogy létezik Hal Óz és rettegek is tőle! Arról viszont fogalmam sincs, hogy ki a bánat az a Dévényi Tibi bácsi?!” /Uszifer, a hét tenger ördöge/
„Emlékszem, amikor Dévényi Tibi bácsi a piros labdájának a hozzám vágása után megszervezte nekem, hogy azt kívánhassam, hogy NDK turistáknak zsákszámra osztogathassak csehszlovák exportból visszamaradt rohadt szabolcsi almákat, miközben a háttérben Magay Klementina téesztagnak öltözve énekelte, hogy almát eszik és ropog a foga alatt! Hát, akkoriban nem volt könnyű fiatalnak lennem!” /Lestrapált Lajosné Későkádári Klotild, téglagyári bérelszámolónő/
„Ne szórakozzatok velem, gyerekek, mert hozzátok vágok egy pöttyös labdát!” /Dévényi Tibi bácsi, nyugdíjas lemezlovas és a néhai Három Kívánság c. műsor vezetője/
„Nekem speciel bejönnek a lábatlan kalózok! Igaz a mondás, hogy szép az, aki térdek nélkül tetszik!” /Világtalan Viola, női vaksakk világbajnok/
„Na neee. Költő úr inkább felvételről nézze ilyenkor a Barca egyik BL győztes meccsét, mindenkinek jobb lenne. Az OKJ-s múzsaképző kezdő tanonca most keservesen újra felsírt: "De én nem ezt ihlettem neki tanító néni... Neeee, már megint egyessssss” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/
„Ha már kalóz, legyen kripli. Vígnak vurstlis, irodalminak FradyEndrés, lépegetésnek bicegős.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Szemem is van, lábam is van, úgyhogy amint meglátok egy Frady Endre verset, már szaladok is ki a világból! Anyám reméli, hogy ott kifelé nyílik majd a kapu és nem présel minket halálra a menekülő tömeg. Hát meddig garázdálkodhat még szabadon ez a szellemi kripli, ez az irodalmi toprongy?!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Ezek a kalózok szerencsések, hogy még élnek. Nem úgy, mint azok, akiknek a texasi felségvizekre merészkedő hajójának az alját úszva leharaptam és az egész bagázs a tengerbe veszett.” /Chuck Norris/