Kézen fogja apuja:
„Megtörtént ez velem is!”
S meg is nyugszik a pulya.
„Szendvicsedet is egyed
Meg, meg itt egy kis kóla!”
Bólogat a kis egyed:
„Jól indul az iskola!”
Harminc év, slutty!, eltelik,
S ő fia a kis érett.
Idő shake-kel telt e lik,
S immár ő a kíséret.
„Tisztelt költő úr! A fekete likak, azaz a kozmikus likacsok idődivergenciális lélötty feltöltési vizsgálata még olyan gyerekcipőben jár, hogy erről érdemben legkorábban harminc év múlva tudhat majd nyilatkozni az ön pamfletjének főhőse, Dr. Joghurt Jenő, intergalaktikus idősík shake kutató! A tény, hogy ön erről ír, miközben erről elvben még nem is tudhat, nyilvánvalóvá teszi, hogy ön egy földönkívüli kém! Ha a Földre jön, nem veheti el a földlakók kutatását! Letartóztatni és visszatoloncolni a világűrbe!” /Dr. Infrasötét Ignor, az Idősík Shake Kutató Orbitális Lilaköd Alapítvány (ISKOLA) biztonsági főigazgatója/
„Shake? William shakes pear! Vilmos körtét ráz, vagy Vilmost rázza a körte? Lehet, hogy Shakespeare villanyszerelő volt? 220 volt? Nem csoda, hogy ennyien ilyen sok drámát meg tudtak írni! Jó dolog mindennek alaposan utána járni, minden érmének megvizsgálni mindkét oldalát! Éljen a dupla félműveltség!” /Polisztirol Petúr, OKJ-s képzésű angol fordító és betanított szobatudós/
„Kis kóla! Hát milyen szülő az ilyen, aki kólával rothasztja, sőt mállasztja az elsős gyerekének tejfogsorát! Itasson vele inkább idősík shake-t! Attól hamar megöregszik és a hosszú, unalmas iskolás és munkás évtizedek átugrásával egyből a kényelmes jóléti nyugdíjkorba érkezik. Minek annyit tanulni, meg hajtani?! Éljenek a szenior ultipartik!” /Agg Arnold, megélhetési nyugdíjas/
„Beszólsz, nyugger?! Akkor adok kólát a kölöknek, amikor akarok! Na, arrébb lehet lambadázni azzal a járókerettel, mert belekibickedek a blöffölt zöld ultijába!” /Joghurt Bifidusz, sintér és kínai éttermi árufeltöltő/
„Brühühü… elnézést… brühühü… Nem tehetek róla, de könnyek szöktek a szemembe, amidőn ezt a megható létcikluslírát elolvastam! A kézen fogott kis tipegő első szárnypróbálgatásaitól a saját kis tipegőjének a kézen fogásáig tartó idősík kavalkád egy kiteljesedő világűrérzéssel ajándékozza meg a befogadót, aki nem csak passzív célszemélye, hanem aktív megélője a katartikus költeménynek. Igazi érzelemdaráló űrlíra nem középiskolás fokon!” /Síró Samuné Rívó Renáta, a káposztásmegyeri Chuck Norris Gimnázium magyar-fizika szakos tanára és sci-fi szerelmes regény írónő/
„Az első nap a suliban a hosszan és unalmasan beszélő kövér, kopasz bácsit, az idétlenül nyökögő versmondó lányokat és az ehetetlen moslék ebédet leszámítva tűrhető volt. Csabi, a padtársam, akinek az apukája olyan kutató bioizé, mondta, hogy vannak otthon leselejtezett kísérleti patkányaik, és amikor majd lesznek kicsinyeik, szívesen ad egyet, ha a szüleim is megengedik. Anyuval beszélek, mert apu biztosan tiltakozna. Ő olyan konzervált!” /Joghurt Jenci, az újpesti Frady Endre Általános Iskola 1.a. osztályos tanulója/
„Anyám szerint, ha kapnék a Kritikusok Országos Szövetségétől (KOSZ) egy vegyvédelmi ruhát, akkor nem kellene arcom elé zsebkendőt tartva hosszú bottal piszkálnom és távcsővel olvasnom a Frady Endre verseket, hogy el ne kapjak valami agyvíz algásító vírust. Én egyébként új fázisába érkeztem a fradyendrei költészethez való viszonyomban: a kidagadó nyaki erekkel és elvörösödő fejjel foganatosított oroszlánbőgést felváltotta a rezignált beletörődés, a lemondó legyintéssel és égnek fordított tekintettel történő halk sóhajtozás korszaka. Megértőbb lettem és már anyámat sem mindig tiltom el a Barátok közt ismétléseitől. Lehet, hogy öregszem?” /Puzsér Róbert, kritikus/
„A játszótársaimat akkor vitték a szüleik elsőbe, amikor iskolaérettek lettek, engem meg akkor, amikor az iskola vált Chuck Norris éretté.” /Chuck Norris/
