Zongorán pókháló s penész.
Régóta nem játszik rajta
Gazdája, a züllött zenész,
Mégsem sír, nem olyan fajta.
Muzsika nem jár már benne,
Nem várja hangversenyterem,
Ha tudna, világgá menne,
Hol talán dallam is terem.
Egy téli éjen az álma:
Körben a nézőtér tele,
S színpadon mintha ő állna…
Reggelre fűtenek vele.