Továris Titusz

Kaviárba dőlne Titusz,
Ámde Kolja bácsi kitusz-
-kolja a Jenyiszej parti
Dácsából az after party
Után tikkadt továrisát,
S széles vizet úsz máris át
Főhőst enni barna medvegy,
Kiben kész a gyomornedv egy
Vacsorára, úgyhogy siet...

Ezópusz néz: No, de ilyet?!

Rémálom

Fejem, hogyha hiányozna,
Nyakamon, mely üres pózna
Volna, lenne gólyafészek,
S csúzliznák a kiscserkészek.

Sok hegyes kő eltalálna,
Ütne, mint egy maláj bálna,
S addig zúzna kavicszápor,
Míg hamu lennék, vagy má’ por…

Ám kétfelű agyi tekém
Ébredezik… felkelek én
S szájszaggal, mely szennyvíztelep-
-szerű, felsóhajtok: Kelep!

Kalóz dal

Árbockosárból a kalóz,
Hajót látva bőszen haló!-z,
Fedélzeten koppan lába,
Lesz hamar új kincses láda!

Fa a lábunk, fa a karunk,
Egy szem szemünk tengerkékű!
Zsákmányt szerzünk, ha akarunk,
Lecsapunk rá, mint a ménkű!

Kapitánynak kardja görbe,
S vígan kortyol habos sörbe.
Kalóznak van fapipája,
Jobb ez, mint a papi pálya!

Fa a lábunk, fa a karunk,
Egy szem szemünk tengerkékű!
Zsákmányt szerzünk, ha akarunk,
Lecsapunk rá, mint a ménkű!

Kalóznak az ágyúdörej
Nem ijesztő, csak kis zörej!
Sosem félünk, csak ha égünk,
Rettegjen az ellenségünk!

Fa a lábunk, fa a karunk,
Egy szem szemünk tengerkékű!
Zsákmányt szerzünk, ha akarunk,
Lecsapunk rá, mint a ménkű!

Támadásunk, mint a henger,
Menekülj csak, vár a tenger!
Aranyból lesz osztozkodás,
Kalózélet, hej de csodás!

Fa a lábunk, fa a karunk,
Egy szem szemünk tengerkékű!
Zsákmányt szerzünk, ha akarunk,
Lecsapunk rá, mint a ménkű!

Feltámadás

Elgörgő kő földet gyalul,
Úr hirdeti arkangyalul:
Feltámadt a drága Fiam!
Ángliusul: Great I am*.

Harmadnapra minden oké,
Örül cukrász, rocker, zsoké.
Tamáskodik viszont Tamás,
Véleménye neki ma más:

„Nem hiszem el, csak, ha látom!”
Tíz társ nagyot sóhajt: „Á, Tom!”
Jézus jön, a testén lukak,
S orosz Bibliában „Ну как?!”

Kérdést tesz fel s Tamás veti
Le magát a Názáreti
Elé olyan térdre-imás
Módon s hisz, mint mindenki más!

*ejtsd: great iam

Jézus a Templomban

Nem lévén a kapun plomba
Jézus bemén a Templomba.
Falon plakát: „Adok-veszek!”
S hallatszanak biznisz neszek.

Elszabadul néhány gerle
S kegytárgyakat zajjal ver le.
Kecskekufár s birkabankár
Miatt lelki létben van kár.

Jézus fájón körbe tekint,
Látvány kelti benne e kínt.
Lendül korbács, borul asztal,
Hősünk senkit nem marasztal.

„Nem a Jeruzsálem Pláza
Ez, hanem az Atyám háza!”
Péter így szól: „Újabb fétis
Dőlt meg. Jó lesz ez a hét is!”

Szürke szerda

Unalmas e szürke szerda!
Mást ütött el duhaj verda,
S nem ellenem történt merény,
Adrenalin szintem szerény.

Sosem dől rám tégla halom,
Szikkadt létem dögunalom!
Más döf bikát, más űrhajóz,
Varázsolj el engem, jaj, Óz!

Juhé, sudár tölgyfa lettem!
Favágóval állunk ketten,
S munkakedv látszik a palin…
Ez az, nő az adrenalin!

Betlehem

Betlehem. Karácsony éjjel.
Kialvatlan, tehát veres
Szemmel tekint szerteszéjjel
Házaspár, ki szállást keres.

Népszámlálás, augusztuszi
Zajlik s minden telve vagyon.
Asszony arcot fáradt puszi
Érinti s ő hálás nagyon.

Szülni istállóba térnek,
Mellettük egy üres jászol.
E pontján időnek-térnek
Isten örül, sátán gyászol.

Megérkeznek jó pásztorok,
Iránytűjük angyal ujja,
S vidám dalt zúg sok száz torok
Valahogy így: „Halleluja!”

Jön néhány bölcs napkeleti,
Ajándékoz s zeng az ének.
Egy juh szemét rájuk veti…
S ma így mesél kicsinyének:

„Sok éve már... kis család jött
Istállónkba szülni, gidám...
S milyen volt a kis újszülött?
Olyan... örökéletvidám!”