Péntek!!!

Hétvégének előszele
Fú, mint vidám hajszárító,
S fellegekbe szállok vele,
Alattam Velence ító.

Szakadnak le ragok s szavak
Esnek szét, mint püfölt Lego.
Hall a süket és lát avak,
S tombol a sok víg kend ego.

Hálatáncom éterűri.
Jöhet tűzokádó hét fő,
S nullázhat e sárkány-zsűri,
Víg vagyok, míg nincsen hétfő.

Padlófűtés

Veszélyes a fűtött padló,

Leterített hőtan-betli.

Patát éget rajt’ a vadló

S pattog, mint egy Michael Flatley.

Ilyen forralt táncikától

Mállik lúdtalpbetét s fáj hát.

Ember küzdj és irtsd, mi gátol!

Ne fűts padlót, vegyél kályhát!

Lélekvándorlás

Ha a lélek vándorlana
Vé alakban, mint a madár,
Nem tudnám, hogy épp hol van a
Mozgástól a lélekhad ár:


Egyszer drágák, másszor olcsók…
Magát itt ki ismeri ki?
Hol egy pofon csattan, hol csók…
Pédiáddal segíts, Wiki!


Folyton folyvást költöznének:
Karl-Heinz, Judy, Tánya, Gábor…
S harsogna bősz menet-ének.
Abcúg lélekvándortábor!

Néhány vélemény a műről:

„Szórakozik a lélekvándorlással?! Monnyonle!!!
/New Age guru/

„Ez az! Őőő, akarom mondani, teológiailag helytálló mű, bár a stílusa...”
/pápai nuncius/

„Nem értem! Mi van?! Semmit nem hallok ebben a nagy zajban, mert a fiam áriázik a szomszéd szobában!”
/Andrea Bocelli idős édesanyja/

„Ez nem vers, ez kultúrmocsok! Ezt még a szomszéd macskájának sem olvasnám föl! Sőt, a süketfajdjának se! Nulla pont!”
/Puzsér Róbert/

„Ez a! Va benne olya izé! Tökjo tökjo! Csinálom sláge ebőő!”
/Fekete Pákó/

"Tanulni, tanulni, tanulni!"
/Lenin/

"Ugye, hogy nem ígértem mást, mint vért, verítéket és könnyeket?!"
/Sir Winston Churchill/

"Frady Endre! Úgy szeretnék már az utókorod lenni!"
/Újpesti Barnabás/

"Ni!"
/egy ó-brit lovag/

Bárányfelhők

Bárányfelhők hada béget
S betölti a nagy kék éget,
Pontosabban szólva eget.
Mindegy, e had úgysem beget!

Nem beg, nem bég s ráadásul
Némaságban el sem fásul,
Sőt, jókedvvel legel égfűt,
S nem izzad, bár a Nap ég, fűt.

Ó, ti birkapárák boldog
Nyája, ott élhettek, hol dog
Nincs, nem harap s meg sem ugat!
Az a légvár, az már Nyugat?

Fanni és Kincső

A semmi közepén

Legközepén tök semminek
Nem nőnek se kökörcsinek,
Se egy meggyfa, se két szeder,
Se cseberből nem lesz veder.
Nem bőg ottan bágyadt bornyú,
Víztorony is nulla tornyú.
Máshol él a Slopáncz pék is
S becses neje Slopánczné Kiss
Annabelladonna Olga
S más tájakon zúg a Volga.
Gyors Dnyeper is másutt teper,
S -elni híján nincs kit beper-.
Valamihez képest de más
Az, hogy vermet senki nem ás,
S reggel sem rikkant a rigó.

Semmi centrum, űr-origó.

Zöld döglégy

Hogyha nagy zöld döglégy lennék,
Slambucznék és Szupermennék
Sikoltozva fapartvisért
Nyúlnának – ez álom kísért.

Pedig nem is vagyok zöld én,
Csak egy paraszt termőföldén
Élő óriás barna atka,
Nőm szerint cukorfalatka.

Elfogult ám velem e nő,
Neki én vagyok a menő,
Nem pedig a tücsköt-bogárt
El-eljátszó Humphrey Bogart.

Atkaanyám, itt az eke!
Van időm, eltűnhetek-e?!
Zöld döglégy, ha lennék vélet-
-len, elszállnék, mint az élet…

Rohanás

Rohanni is lehet…
Kenődik a táj,
Csíknak látsz tehenet
S hangrobban a nyáj.
Tégy úgy, mint egy lelet,
Kicsit álldogálj!

Nézhetsz szét és szana…
(Költő úr, túl mély
Kezd ez lenni, nana!)
Hámozhatsz, a héj
Tája alatt van a
Táp. Na, azon élj!

Ollétlanság

Bekapta a ventilátor
Bajuszomat tegnap este!
Nem olléztam, mivel hát orr
Nyeséskor az ember teste

Sajog, mint szerelmi bánat,
Bullharapás gyulladt fülön,
S lórúgás, mely éri számat…
Nem mind, hanem külön-külön.

Juanitám sikolt: „Minő
Rémes lett az orrod, José!
Esküvőnkig vajon kinő,
Vagy menjek a Juanhoz-é?!”

Eső

Oly nagy eső van kinn oda
(Jaj a szórend! Odakinn tán?),
Mintha csak két tanuszoda
Billegne egy mérleghintán.

Csoda-e, ha minden ömöl?!
Ömöl Emil, ömöl Amál,
Ömöl email, minden ömöl!
(Sorvég deja vu-m most blamál.)

Barna kislány áll az esőn,
Bazsarózsát viszek neki
(Jó rím lenne a Danke Schön!),
De csak ordít: Mért nem dzseki?!