2017. június 23., péntek

Elsősegély

Egy kép a Szívszélhűdés Világnapja c. kiadványból
Amikor hűdik a szívszél,
S kérdi az orvos, kit hívsz, „Él?”,
Lelkileg, ha vagy oly alkat,
Mondj el egy imát, egy halkat!

Szíve, hogy soká ne álljon,
Fújkálj be levegőt szájon,
S mindeme gyakorlat mellett
Nyomkodd a -kasát, a mell-et!

Légzési terhet mert hord át,
Sose törj el minden bordát,
S győződj meg, magához tért-e!
Ha igen, adj hálát érte!


„Bizony, bizony mondom néktek, hogy az imával és a hálaadással egyetértek, mert, ha a versben leírtak ellenére a beteg mégis magához tér, akkor csoda történt, ami ugyebár csak nekem köszönhető. Ez a szakterületem. Ez is.” /az ÚR/

„Vitatkoznék önnel, kedves ÚR úr! Először is, szerintem ön nincs is, másodszor egy beteget sosem a csoda gyógyítja meg, hanem az egyre fejlettebb modern orvostudomány!” /Dr. Ékágé Éliás, szívritmus-zavarelhárító és anonim ateista/

„Éliás, te hitetlen eretnek! Ha valaki nincs, akkor hogyan vitatkozol vele?! Ne csak a műszereidet használd, hanem azt a nyúlfarknyi eszedet is! Majd ne felejts el elsősegélyt nyújtani, ha agyvérzést kapok tőled!” /Dr. Ékágé Éliásné Dr. Cété Cecília, unikális urológus szakorvosnő/

„Az első segély annyira megalázó volt, hogy rögtön el is ittam. Azóta a termálfürdővízzel együtt kiöntve átzuhantam a szakadozott szociális háló laza szövetén és most törött lábbal egy hajléktalan kórházban lábadozva lábatlankodom a munkaalapú társadalom útjában. C’est la vie!” /Dr. Cet Celesztin, munkanélküli balneológus professzor/

„Egészen hasznos lehetne ez a vers, ha egyrészt nem lenne teljesen haszontalan, másrészt, ha vers lenne! Ez egy közveszélyes elmebeteg szellemi székrekedés elleni szánalmas erőlködése! A véres verejtékkel kipréselt irodalmi salakanyagot gyorsan eltüntetem és kiszellőztetek utána, nehogy az érzékeny szaglású anyám a piacról hazaérkezve orrszélhűdést kapjon! Frady Endrét pedig borítsa a feledés jótékony homálya!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én az olvasástól már szívszélhűdést kaptam, bármit is jelentsen. Egy örök klasszikussal élnék: "Ez nagyon kígyó".” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Há’ dikmán tesó, nyalom a hangodat, ez a nagyon kígyós az én szövegem vót a celebműsorba’! Dellázzá’ jogdíjat, vagy ültödbe lekornyikálom a séródat, he!” /Győzike, médiaceleb/

„"Apoplexia cordis, a hirtelen beállott halálnak a közéletben megszokott elnevezése. A Szívszélhűdés elnevezése az orvostanban is csak annyit jelent, hogy az ebben meghalt egyén halálokát kimutatni néha még boncolás által sem sikerült, tudományos értelmet tehát ezen kifejezésnek tulajdonítani nem szabad." Na, ez az a hiba, amibe Endrénk nem esett bele. A jó szándék megvolt, adjál hálát érte, de mielőtt legközelebb újraélesztesz, guglizz még egy kicsit!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez csak a nyers valóság, humán uram. De a vers - az a belső valóság. A vers szabad, szürreális képzetek egymásutánja, amelyet a valóság a költő tudata alatt életre hív, érti? Látási és hallási asszociációk sora. És az olvasónak alá kell vetnie magát ezeknek az asszociációknak. Akkor megérti őket.” /Karel Čapek, néhai cseh író/

„Jézus azt mondta a szívszélhűdötteknek, hogy "Kelj fel és járj!", mire azok felkeltek és jártak. Én rájuk ordítok, hogy "Hé!", mire felpattannak és üvöltve elrohannak. Ilyenkor nem bántom őket.” /Chuck Norris/

11 megjegyzés:

  1. Csoda?
    Egy nő defibrillátoros pacemaker beültetésen esett át. Egy hónappal később pont az első kontroll vizsgálatra ment, amikor a metró állomáson rosszul lett, beremegett az egész szíve. Ez az állapot az egyik legsúlyosabb, az esetek többségében halállal végződik. A nő várta a műszer beavatkozását, de ki tudja miért, az egy picit késett. Volt annyi ideje, hogy magában elköszönjön mindazoktól, akiket szeret, sorsát az Úr kezébe helyezte.
    Egyszercsak megjelent egy gyönyörű nő, hófehét ruhában, ragyogó szőke hajjal, odaállt a még mindig "vergődő" nő mellé, megfogta a kezét és megkérdezte: rosszul van kedves?
    A "kedves" pedig bólintott, mert szólni már nem tudott. Ekkor a titokzatos fehér ruhás a nő mellé állt, kezét lágyan a tarkójára tette,
    s mindaddig ott maradt, amíg robogva, zajosan beszáguldott a metró az állomásra.
    A "kedves" föléledt, s abba az irányba nézett, amerre a fehér ruhás elindult. De nem látta. Nem látta sehol, pedig másmerre nem mehetett. Mintha ott sem lett volna.
    A "kedves" nő máig hiszi, el nem tűnhet senki...
    S ez csak az egyik csoda, ami megesett vele. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hoppá!
      Ez igaz történet? Ha igen, akkor ez tényleg a csoda kategória! :)))

      Törlés
    2. Igen, ez igaz történet.

      A másik csoda szintén az előző nővel esett meg.
      Életmentő műtéti beavatkozás előtt két nappal korábban be kellett feküdjön a klinikára, hogy a szükséges vizsgálatokat elvégezzék. Az ágyával szemközti falon egy bizánci stilusú Szűz Mária kép volt fölakasztva, ahol Mária szomorú tekintettel a gyermek Jézust figyeli. A kép alatt egy imádságos könyv. A nő órákon át nézte a szomorú Máriát, míg egy pillantban úgy döntött, el kell mondania érzéseit. Fölállt egy székre, levette a könyvet, s beleírta: "Ne legyél szomorú Mária, mi szeretünk téged."
      A nő visszatette a könyvet a helyére. Műtét után nem tolták vissza azonnal a kórterembe, hanem a műtő melletti szobában még oxigént kapott. Ébren volt, mert mindent látott, hallott, értett. Ekkor a szemközti fal irányából megjelent előtte Mária képmása, amely lassan közelített feléje. Kb. két méter távolságban megállt és mosolygott.
      Szavakkal nem kifejezhető az az érzés, ami áthatotta a nőt. Minden egyértelművé vált számára. Nem kellettek szavak, gesztusok, bármilyen megnyilvánulás, mert ez a mosoly mindent elmondott. Talán úgy fogalmaznék, emberi agy számára fölfoghatatlan.
      Tudom, sokan racionális érvekkel megmagyaráznák a nővel
      történteket, mégis állítom, a nő egészen kivételes élményt élt meg. Szerencsésnek mondhatja magát, mert abban az érzésben részesült, amelyről tényleg csak álmodozhatunk. És a nő nem bomlott elméjű, nem labilis idegzetű valaki, hanem egy teljesen átlagos ember. :)

      Törlés
    3. Spirituális Isten élmény! Kár, hogy ezekhez először valami komolyabb bajba kell keveredni! :)
      Az előző nőről jut eszembe: Időnként az előző nőknek is kellene védangyal, főleg ha egy gyors kamion jön szembe... :)

      Törlés
    4. "Spirituális Isten élmény!"

      Lehetséges. Mindenesetre, ahhoz, hogy valaki megértse, elfogadja, valóban át kell élni, különben könnyen rásüthetik a "hülye bolond" jelzőket.

      Biztosan van védangyala, mert ugyan nem gyors kamion jött vele szembe, csak egy szgk. de megúszta azt is... :)

      Ki van ez csinálva! :)))

      Törlés
    5. Ahogy elnézem a mai közlekedési morált, a védangyaloknak nagyon ott kell lenniük a szeren. Remélem, ők nem mennek ki nyugatra, mert akkor itt hirig lesz! :)

      Törlés
    6. Már hogy a maradék védangyalok verekednek a renitens fosőrökkel? :DDD

      Törlés
    7. Egyre kevesebb őrangyalnak kéne ugyanannyi melót elvégeznie és a nagy kapkodásban könnyebben hibáznak. Mint szerencsétlen orvosaink...

      Törlés
    8. Értettelek, csak a humor jogán egy kicsit piszkálódtam.
      Tökéletesen egyetértek veled. :)

      Törlés
    9. Hogy megkönnyebbülhettek most az őrangyalok, hogy két ilyen fontos személyiség egyetért velük kapcsolatban! :)))

      Törlés