Galamblélek

Galamb bőg az ágon,
megcélzom és rágon-
-dolok, ki bánthatja:
Saját szürke atyja,
vagy egy körző héja?!
Hű, de nagyon mély a
fa alatt az árok,
amelyikben várok
a természet ölén,
s alig látok föl én.
Hopp, támad egy sas-hegy,
s galamb ettől hasmegy!
Orcán csap e permet,
s megtölti a vermet,
melyben immár úszok,
s lehetne vagy húsz ok,
vadul dühöngenem…

De nem.