Világvallások

(meghívó tudományos előadásra)

Világvallás annyi, mint a
Kék égen az azúrtinta,
Meg a folyóban az olyó,
És a … hagyjam abba? No, jó.

Ahány egyház, annyi vallás,
Egyik így szól: Tök vak hal, láss!
Másik meg semmi szín alatt
Nem kapirgál meszelt falat.

Vallásoknak istenei,
Buddha, Allah, Agnus Dei,
Jehova (egy kicsit má’ sok)
Tök mások, vagy hasonmások?

Hasonlít’nak? Különböznek?
Mit szólnak a hívő köznek?
Híd van köztük, vagy tán árok?
Ez a kérdés, választ várok!

„A kereszténység és más világvallások” c. tudományos előadás
- időpontja: 2013. május 11. (szombat) 16:30
- helyszíne: Bp. XI. ker. Vásárhelyi Pál u. 4-6. IV. emelet (lift van)
- weboldala: www.facebook.com/bibliaestudomany

„Mennék én, de a gaz gyáva Artúr király kezem-lábam levágva iszkolt be az erdőbe, úgyhogy nincs, aki odaszállítson. Elindulok gurulva is, de ha nem lennék ott idejében, kezdjétek el nélkülem!” /Fekete Lovag/

„Az isteni Diego meg sem lesz említve?! Don’t cry for you Argentína, te falábú zugköltő!” /Jose Manuel del Toro, a Maradona Egyház főpapja/

„Lesznek ott szegények is nagy számban? Akkor jövök! A svájci gárdistáimat leadhatom a ruhatárban?” /Ferenc pápa/

„Na, beülök a Feri mögé és akkor elmondhatom, hogy előttem az utódom, hehe! Nyugdíjasként már a viccelődést is megengedhetem magamnak, hehe! Jaj, a IV. emeleten van? Remélem, van páternoszter!” /Ratzinger bíboros/

„Ha lesz rendes világítás, akkor jövök svédasztalozni!” /Lux Lajos, fényevő/

„Anyám nyaggat, hogy menjünk, de mondtam neki, hogy sehova. Ilyen gagyi versszemét után én már csak a sehova tanúja szeretnék lenni. Anyám sajnálja, hogy már kinőttem a pofozható korból. Én nem sajnálom. Csak őt, ha mégis elmenne. De nem megy, mert megtiltom neki. Úgyis rossz lesz a lift. Is.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha egy hegyre sok út vezet, akkor sok hegyre vezethet-e egy út? Milyen út? Turistaút? Zarándokút? Tévút? Ki téved, az út, vagy a hegy? Hegy-e a hegy, vagy csak domb? Tán csak halom? Hegyeshalom? Shalom? Shalom-e? Salome? Tincitánci? Ide-oda? Egyszer így, egyszer úgy? Ott a helyem. Valahol. Valahol Európában, valahol a Duna mentén… Asszem…” /Török Gábor, politikai elemző/