Magyarország - Portugália 0 - 3

Lezárt város, telt lelátó

(Hogy juthatok Pesten át, ó?!),

B-közép zúg feketében

(Mér’ lett magyar szín az ében?!).

Fehér játszik, piros feszül,

S körben hallik alapneszül

Hatvanezer hörgő torok…

Hajrá hős gladiátorok!

Szenved minden portugál a

Honi hadtól s nincsen gála,

Sőt, magyar gólt bombáz be Schön!

Kár, fennakad a les lesőn!

Végén öngól s CR dupla,

S omlás népiesen: Hupp!, la!,

Tyű!, és könnytől szorul gége…

Szép volt, jó volt, itt a vége!

„Vége, költő úr, vége?! Nincs még vége! Szombaton elkenjük a franciák száját és bosszút állunk Trianonért! Jövő szerdán meg úgy megütjük a németeket, mint betanított villanyszerelőt a kettőhúsz! Olyan biztos a továbbjutás, mint az a tény, hogy Jézus is magyar volt! Ria, ria, Hungária!!!” /Nagymagyar Nándor, szittya gyulatáltos és árvalányhaj díler/

„Hát, szakkifejezéssel élve: "a végére elfáradtak a fiúk". De a fejlődés látszik, mert régebben a 10. percben fáradtak el, nem a 84.-ben. És nem az EB-n, hanem az NB I-ben. És nem osztogattak, hanem fosztogattak.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Hatvanezer, hantafiú, hatvanezer?! Már megint ezek a vad költői túlzások, hogy tömeghergelés által megüsse a bulvármédia ingerküszöbét, mi?! A valóság ezzel szemben az, hogy csak ötvenötezer hatszáznyolcvankettő néző volt! Tudja, hogy ebben a kiélezett helyzetben a tudatos adathamisítás alkalmas a pánikkeltésre és ennél fogva terrorcselekménynek minősül?! Na, irány az önkéntes kényszermunkatábor! Legyen hálás, hogy a múltba révedő dekadens verselgetés helyett részt vehet a jövőbe mutató kínai titkosszolgálati egyetem építésében, ha addig él is! Nyugodjon meg, pont addig is fog élni!” /Izom Igor, a Fudan Egyetemért Kína Által Létrehozott Illegális Alapítvány (FEKÁLIA) munkaszervező ideológiai ökle/

„Ki mondta, hogy hátul legyen

Minden magyar, tizenegyen,

S mint harapós őr a foglyon

Fognyomot hagyjon, úgy fogjon?!”

/Cristiano Ronaldo alias CR7, portugál csapatkapitány és góltermelő izomficsúr/

„Balsors, akit régen tép,

Rág és nyel, az immár pép,

S győztes útra ritkán lép!

Hej, az élet mégis szép,

Mint egy sárga régi kép,

S édes, mint egy mézes lép!

Hozz rá víg esztendőt!”

/Kőcsejjy Kesztölcz, a nagy költő oldalági ükunokájának méltán letagadott féltestvére/

„Kellett volna pár Uzi tán,

S néhány sorozat csak jelnek,

Amitől a gyógy-luzitán

Csapattagok bevizelnek!”

/Neó Náci, fekete pólós vezérszurkoló és géppuskatus üzér/

„Úgy érzem, még ennyi idősen is segítségére lehettem volna a válogatottnak, de sajnos hiába kevertem hashajtót Cristiano Ronaldo sajtótájékoztatóján a Coca Colájába, nem volt hajlandó meginni!” /Dzsudzsák Balázs, futballnagypapa/

„Az utolsó percekben cserélni akartam, de a portugál szövetségi kapitány nem akart átülni a magyar kispadra. Így maradt nekem a vereség keserű pohara.” /Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya/

„Mi ez az izé, amire már szavak sincsenek, csak visszaöklendezett jajkiáltás massza?! Aki azt hitte, hogy az utolsó percekben esett portugál gólsorozatnál nagyobb gyomros már nem érheti, az most hápog, mint toalett kacsa a dugulásos szennyvízcunamiban! Frady Endre fogta a vigasztalásra szoruló magyar népet és szügyig belemerítette saját irodalmi pöcegödrébe! A be Schön! - lesőn rímpárnál a koponyám úgy ráégett az agyamra, mint egybites plázacica a kínai szolicsőre! Könyörgöm, oprálja ki és fagyassza le valaki a lelkemet addig, amíg a világegyetem akár nyomokban is Frady Endrét tartalmaz!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha ez a CR7 gyerek még felpakolna magára egy kis izmot, akkor majdnem úgy nézne ki, mint én gyerekkoromban, amikor satnyító tablettát szedtem, hogy ne féljen tőlem annyira a tornatanár.” /Chuck Norris/