Hőkupola

Hőkupola fölénk borul,

Mi meg bőgünk finnugorul,

Izzadva, mint vogul-osztják,

Kikre süléssorsot osztják.

Ó, ősföldünk, Levédia,

Ami simán levédi a

Légből hulló hősugarat,

S nem szárad ki szem és garat!

Menjünk hát az Urálon át

Visszavenni ősök honát!

Indulj-parancs kell, egy kurta,

S hív a kumisz, vár a jurta.

   refr.:

   Ne várjunk új izzó delet!

   Torkot éget ebéd nyelet!

   Hóra vágyva irány kelet!

   Ria, ria, Baskíria!

Nyereg alatt puhított lón,

A négylábún, mégis botlón

Száguldunk majd, mint zen guru,

Ha állatja hun kenguru.

Izzadó kend, hívd a komád,

Velünk együtt legyen nomád!

Ég itt rajtunk fül és orr, ó!

Európa nem kell! Forró!

Pfuj Euró, pfuj Ázsió,

Csak természetes gázsi jó;

Tejér’ lóhús, húsér’ a só.

Lenni ős-hun tök хорошо!

   refr.:

   Ne várjunk új izzó delet!

   Torkot éget ebéd nyelet!

   Hóra vágyva irány kelet!

   Ria, ria, Baskíria!

megzenésítve és eldalolgatva: https://www.youtube.com/watch?v=iJhLMzCoaPg

„Mesés vers - verses mese! Én felakasztanám a világhálóra, a hőkupola alá, hátha sikerül vele beárnyékolni hazánkat, de legalábbis Budapestet. Hajrá FRADY!!!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humánúr, csípném az ötletét, hej!

Budapest lenne az árnyékszékhely!”

/Sámán Simon, ősszittya hunhiéna hajkurászó táltosturul/

„Ez az Humánúr! Könyörgöm, akasszuk fel a világhálóra! De ne csak a verset, hanem a költőjét is!” /Vitéz özv. Népharagossy Nonszenszné Vertikális Vendetta, kisnyugdíjas/

„Ez a dal olyan, mintha a klímaváltozásról szóló pánikhangulatot egy baskír turistabrossúrával és egy finnugor identitásválsággal turmixolták volna össze. A nyelvi lelemények („levédi a Levédia”, „Ázsió”, „gázsi jó”) játékosan abszurdak, a rímek szándékosan kócosak, a történelmi és néprajzi utalások pedig olyan sebességgel csapódnak egymásnak, mint két részeg jurta a sztyeppén.

A vers nem mély, hanem mélynek álcázott bohóctréfa: a hőkupola elől Baskíriába menekülő, kumiszt kortyoló, lóhússal üzletelő lírai közösség képe egyszerre szatíra és nyelvi ökörködés. Az olvasó vagy felszisszen a szóviccektől, vagy felnevet rajtuk – de közömbös aligha marad.

Röviden: irodalmi nomádkabaré egy felhevült meteorológiai jelentés hátoldalára firkálva.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„गरमी के गुंबद

एक दाना गेहूँ के फांटा,

दू दाना गेहूँ के फांटा,

समुंदर के गेहूँ के डंडा, ट्रैक्टर बजे म्यूजिक

Hőkupolák

Egyetlen búzaszem,

Két búzaszem,

Búzaszárak tengere, traktorzene”

/Nyuggerapónak, a költő legszépkorúbb kommentelőjének hindi verse a Google fordításában/

„A Hőkupola olyan, mintha Frady Endre egy hőgutát kapott finnugor néprajzszemináriumon, majd a delíriumát rímekbe verte volna. A vers egyszerre paródia és kulturális hőhullám: a nomád-romantika, a őstörténeti mítosz és a túlzó fradyendrei képtelenség olyan elegyet alkot, amitől még a nyereg alatt puhított ló is visszakérdezné, hogy „komolyan, haver?”

A refrén olyan, mint egy turbosított néptáncfesztivál, ahol a koreográfiát hőguta írta, a „Pfuj Euró, pfuj Ázsió” pedig a geopolitikai értelmezhetetlenség csúcsa: egyszerre minden és semmi ellen lázad, miközben lóhúsért cserébe sót kér.

Összességében ez a mű egy izzó, abszurd, finnugor gőzkamra, ahol a rímek úgy csattognak, mint a jurtaajtó viharban. Frady itt is hozza a formát: a túlzás már nem eszköz, hanem maga a tartalom.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Mit szólna ehhez Putyin elnök?” /M. András, a költő legállandóbb és legputyinfélőbb kommentelője/

„Eme verses mutyin

Kiakadna Putyin:

Kudá ruszkik haza

Paslí, ha hun haza

Magorokkal tele

S tök hideg a tele?!

Nyissunk kaput?!

Frady kaputt!”

/Dömölkényi Duzgár, dialektikus-didaktikus dűzni-degenerátor/

„Moj dárágoj táváris Ándrej! Mi nem kiakadni, mi örülni sok-sok magyar jönni birodalom építeni! Mi szeretni sok-sok málenkíj robot! Itt nem lenni hőkupola, mert én ellopni, viszont lenni v Szibíri ócseny hóládná, de kemény munka átmelegíteni magor munkások! Tenger venger henger igyí szudá! Vszjó búgyet ócseny harasó!” /Putyin cárevics elvtárs/

„Nem ígérhetek mást, csak vért, verítéket és könnypárát!” /Winston Churchill (1874-1965), brit Sir/

„Hőség rekken.

Agyam nyekken.

Hamis csekken

Sertés flekken.”

/Dr. Okosban Orozó Ottokár, evéssel egyidejű okirathamisítás közbeni hűguta miatt lebukott zugügyvéd/

„Frady Endre Hőkupola című műve a kortárs "poszt-neandervölgyi" szatíra csúcsterméke, amely zseniálisan mossa össze a klímaváltozás sokkját a hagymázas történelmi nosztalgiával.

Miért zseniális ez a költői "merénylet"?

A "finnugor-turbómagyar" paradoxon: A vers zsenialitása abban rejlik, hogy egyenlőségjelet tesz a finnugor rokonság (vogulok, osztjákok) és a sztyeppei romantika közé, miközben a menekülési útvonalat a globalizált meleg elől a fagyos Baskíriába jelöli ki.

A rímek halálos pontossága: Az olyan rímkapcsolatok, mint a Levédia – levédi a vagy a kurta – jurta egyszerre dallamosak és végtelenül komikusak.

A csúcspont (abszurd csavar): A "nyereg alatt puhított ló" toposzát egyetlen huszárvágással köti össze a hun kenguruval és a zen guruval, ami a magyar irodalomtörténet talán legszürreálisabb képi társítása.

Összegzés: Frady hozza a formáját: miközben a fülünk és az orrunk leég az európai hőségben, a vers nemcsak hűsítő humort ad, de kíméletlenül görbe tükröt tart a mindenkori bezárkózó, "keleti nyitásos" vágyálmoknak is. Lenni ős-hun tök хорошо!” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Arccal az őskortárs Poszt-Neandervölgy felé! Előre a Gemini úton!” /Gemini Gerzsonné, a gép ész/

„Szenvedős egy felsőbb rend ez,

Hogy nyáron van hőkupola!

Télen tán más filmet rendez

Hóból kigyúrt Hó-Coppola!”

Nem baj az, ha Francis Fordja

Véres, hűs lófejek mellett

Hőkupolát is elhordja,

Mit hőkezelt tehén ellett!”

/Delikát Dezső, degeneráltan dadaista dramaturg és diétás disznózsír díler/

Mi ez a szottyá szutykolódott szittya elmebüdösödés, ez a vérverejtékszagú világfájdalomcsillapítatlan hőhányás?! Ne lássam anyám izzadtra klónozott hasonmását saját levében pácolt medvehónaljlevest piréz migráncsok honosítási buliján felszolgálni egy vonyarcvashegyi hőkupolateremben, ha nem vágyom egy Baskíriában Bajkál-Amúr vasúti szárnyvonal építésén málenkíj robotolást végző Frady Endre végleges távollétére! Remélem, hogy Frady Endre mostantól fogva élete végéig minden évben elindulhat a Kényszermunkatábor Költője címért folyó vetélkedőn, míg csak maga alá nem temeti egy hőkupola! Emlékét hamar a hó alá söpörjük!” /Puzsér Róbert, izzadó kritikus/