Döntőről már lemarad,
Nincs nemzethalál, csak kiút,
Mohács ez csak s nem Arad.
Interjúkban riporterek
Mekegnek, mint barika,
Alany meg rí, mint a gyerek:
„Nyom mind az öt karika!”
Hős sportlövőnk mindenre lő,
Csak nem belső körökre,
Szégyenében nem jön elő,
Elbujdokol örökre.
Birkózókkal, dzsúdósokkal
Törölnek fel szőnyeget.
Éremveszély – mondom okkal –
Minket itt nem fenyeget.
„Mer’ a padló… mer’ a bíró…”
„Csalás volt sok ítélet…”
Ím, e sok fátummal bíró
Sportolói hitélet!
Férfi, női pólócsapat
Rióba jött aranyér’…
Tűkön ültem, remény apadt,
S nem maradt, csak aranyér…
„Nem értek egyet. Mármint különvéleményem van a sportolók ilyen jellegű elszámoltatásával kapcsolatban. De ez hosszú. Mármint nem szeretném ezen a fórumon kifejteni a különvéleményem. Rímel. Mármint vannak be rímek. Sőt most nem érződik, hogy a rímekből készült lécvázra lett volna görbítve a vers karosszériája. Hajrá! Mármint lesz ez még jobb is. Mármint az olimpiai szereplésünk.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Egy barátom megkért, hogy ne legyek divatköltő és ne csak a diadalokat örökítsem meg! Írni csak a győztesekről szabad? Ugye nem? Hát így! Na, megyek a kamillás ülőfürdőmbe!” /Frady Endre, aranyeres költőgigász/
„Frady Endrének nincs is aranyere, illetve régen volt, de már elmúlt, mert megoperáltam! Vajon a költői szabadság része-e az aljas rímkényszerből elkövetett orvosi hitelrontás?! Ebből per lesz!” /Dr. Nyeső Nyihámor, az Utolsó Kenet Klinika érsebésze/
„Hé, költőselejt úr, magának már egy holtversenyes hatvankettedik hely is smafu?! Kíváncsi lennék, maga benne lenne-e az első százezerben egy költő olimpián?! Szívesen lelőném, mint egy sánta kutyát, de sajnos meghúzódott a célzó szemgolyóm mozgatóizma és a fekvő testhelyzet közben a támasztó könyökömön is kijött egy pattanás!” /Vak Vazul, nagyöbű sportlövő/
„A macska rúgja meg teli rüszttel, hogy annyi jó sportolónk van, hogy a keményen dolgozó kisemberek nem láthatják mindegyiküket élőben, csak felvételről! Ettől függetlenül és mindazonáltal igaz az a dakota közmondás, hogy: Aki mer, az NER! Sikereinkkel mindenesetre megmutattuk a zembereknek és a halódó nyugatnak egyaránt, hogy van az a zuniós pénz, amiből hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Ortogonális Vektor, a Nemzeti Együttműködésképtelenség Rendszerének (NER) legfőbb iránymutatója/
„Meg kell mondjam, hogy sajnos nem minden sportolónk adott ki magából annyit, mint a hasmenéses Danuta, aki férfiakat megszégyenítően tette oda magát! De ne keseregjünk, hanem tekintsünk előre! De finom e lőre! Igazi aratángáló kadarka! Pia, pia, olimpia!” /ifj. Knézy Jenő, sportriporter/
„Való igaz, hogy a küzdősportokban rendre lepontoztuk a magyarokat, de sajnos ez elkerülhetetlen volt, mivel a sportdiplomatáik elfelejtettek megvesztegetni bennünket. Állítólag stadiont építettek a ránk fordítandó pénzből. Ez nem a mi hibánk, nem tehettünk mást!” /Bob Bigpocket, a Nemzetközi Bírómaffia gazdasági igazgatója/
„Az olimpiai eszmét a vastagbéllírájával eszméletlenre korbácsoló Frady Dögvész Endre ismét megmutatta, hogy mindig van lejjebb! A költészet égboltjának nadírja alatt fetrengő megveszekedett rímkalandor újabb elmeháborodott csasztuskájában belerúg minden szembejövőbe, majd adrenalin-habos testszaggal vitustáncol a romokon! Anyám szerint azért minden Frady Endre versnek megvan az a jó tulajdonsága, hogy néhány versszak után egyszer csak véget ér. Jobb ma egy rövid vers, mint holnap két hosszú. Ez igaz, de mire kihevernénk, már jön is az újabb! Hát zuhanjon le a Doktor Bubó, de én nem kérem a következőt!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Soha nem indulok olimpián, mert minden számot megnyerek. Még a női csapatúszást is, a szinkront. Magyar hangom: Jakab Csaba.” /Chuck Norris/
