Segítség kell nekem, Égi,
Úgyhogy máris száll fel imám:
„Legyek tétel, érettségi,
S büszke lesz majd mindenkim ám!
Hoffmann Rózsa kedves nénis
Mosolyával nevezzen ki,
S alaptanterv leszek én is,
Költő, ki már nem egy senki!”
Vizsga. Nem röpködnek sziá!-k,
Száraz a száj, reng a térd és
Fohászkodik minden diák:
„Frady legyen ma a kérdés!”
S lőn, mert tényleg engem kapnak,
Elemzik a „Fesztiváldal”-t,
S örömére eme napnak
Dicsér szoprán, tenor s áld alt.
Téren áll majd* szobrom s lova.
Őrködvén a környék álmán
Bronzszem mereng hovatova.
Nem bronzszempár, mert a másik
Folyton olajspray alatt van.
Minden rozsdáll, mállik, vásik…
*Budapest, 2060
