Tömve van a Tesco, Auchan
Árukkal és emberekkel.
Ily tömegben egyrészt meg kell
Küzdeni a puszta létér’,
Másrészt ez egy „Dől a lé!” tér,
Hol a multi nagyot kaszál,
S ideghálón feszül a szál,
Mígnem egyszer el is pattan
És az „Illem hogyan hat?” tan
Megbukik, mint egykor Kádár,
Miközben a fürdőkád ár
S minden egyéb termék ára,
S Tercsi, Fercsi, Kata, Klára
Plafonon van, s mind mást okol,
Mért szabadul el a pokol…
Karácsonyi szeretet ki-
-fejezésből így kötnek ki
Tízpercenként hatan-heten
Baleseti Sebészeten.
„Elnézést, most nem tudok nyilatkozni, mert épp egy sürgős esetet látunk el! Egy ájult mormon presbiter torkából kell eltávolítanunk egy ismeretlen tettes által beledöfött tűsarkú Barbie babát! Szentestéig még csúcsra járunk, utána viszont a detoxikálósok fognak beleőrülni a rengeteg melóba. Elég strapás ez a szeretetünnep!” /Dr. Szike Szilárd, a Nemzeti Traumatológiai Ambulancia főamputáns adjunktusa/
„Az elvetemülten plagizáló költő – ha ezek után még annak lehet nevezni - idézőjelek és forrásmegjelölés nélkül használja az egykoron az egész ország által kívülről fújt gyerekversem egyik legszellemesebb sorát! Követelem, hogy csokimázzal bevonva vessék oda a mindig éhes Hakapeszi Maki elé! Költő úr, magának véget ért a móka mára! Kellemetlen Karácsonyt és Boldogtalan Új Évet Kívánok!” /Móka Miki/
„Hát mi?! Mi megint kimaradtunk?! Hát minket már a plágiumból is kihagytak?! Bezzeg a Versmondó Lány sosem tenne ilyet! Hogy a jászolbéli ló lambadázzon a költő bácsi füle tövén és falja fel a Hakapeszi Maki!” /Jóska, Sári/
„Pfúj! A zsíros költő helyett nem kaphatnék inkább tíz tábla csokoládét Karácsonyra? Hakapeszi, ha kap, eszi!” /Hakapeszi Maki/
„Jé, most vettem észre, hogy mi kancsal rímpár vagyunk a Mokka Mikkivel!” /Mikkamakka/
„Hányasod volt helyesírásból, te kadarkamámoros gumikandúr?! Annyi eszed sincs, mint egy selejtes kínai karácsonyfadísznek! A Mokkamikki egy finn kávémárka, nem egy személy, te csoffadtagyú bájpörc!” /Aromó, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl/
„A költő a szeretet ünnepén elszabaduló poklot a multinacionalista áruházláncok akciós vásárlásra odagyűlt farkastörvényszéki hiénáivá vált őrjöngő tömegek Jézuska nevében elkövetett ajándékozási vérfürdőjéhez hasonlítja. Az irodalom szélmalomharcosaként küzd a kulturális keresztes háborúk hipokrita materializmusa és barbár pénzszórása ellen. Az angyali lurkónak karácsonyra méregdrága számzáras szemidigitális szupercellát vásárolni akaró szülő baleseti sebészetre kerülése pedig nem más, mint maga a minden rothadványa ellenére is csupa nagybetűs ÉLET: Szeressük egymást gyerekek, ha mind beledöglünk is!” /Elefántcsonttornyi Zomboldné Vákuum Vendetta, szintaxis szeparátor és bejgli töltelék determinátor/
„Dől a lé, dől a lé, dől az ÁFA lé, még az éjjel behajtom majd én!” /Harács Herbert, adóhivatali főzabrátor/
„Úgy látszik, nem hiába abajgattam annyit Frady Endrét, ebben a legújabb förmedvényében, bár a tőle megszokott rettenetesen alacsony színvonalon ugyan, de végre odacsűr, sőt odaokád a zsebszipoly népnyúzó multinacionális áruházláncok hamis reklámokon felhizlalt pofájába! A tizenhetedik, az üres sor kifejezetten tetszik. Anyámnak okvetlenül felolvasom a többit is, de csak miután lefeküdt aludni és áramtalanítottam a hallókészülékét.” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Ha én egy szeretet ünnepi tömegverekedésben csak átlag másfél percenként tudnék egy embert a baleseti sebészetre juttatni, akkor azonnal kérném a korkedvezményes nyugdíjaztatásomat! Ennél még a Templomban korbácsoló szelíd Jézus is többet termelt, igaz, hogy Ő még röptében meggyógyította az áldozatait, akik így ép testtel zuhantak ki a bejárat előtti kőlépcsőre.” /Chuck Norris/
