A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csuka. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csuka. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. június 2., csütörtök

Rettenetes rókamese

Forog s ég a róka gyomra
S rókázik a kerti gyomra.
Nagyon bánja már, hogy kettő
Romlott rozmárragut ett ő.

Ha harapott volna - reccs! - két
Darabba egy zsenge kecskét,
Vagy egy bálnát, ami abált,
Nem rendezne bele ma bált.

Rókában benn ég a pokol,
Tüzet okád, pechet okol,
S depi endet füstös ok szid:
Abcúg kormos Firefoxid!

„Hahaha! Ég a konkurencia! Isa homu vogymuk, mi?! Pörkölt róka, hihihi! Well-done!!! Bruhaha!” /Google Chrome/

„Ó, jaj, leég minden makróm,
Latrinámon guggol a króm!”
/Tűzróka Oxid, korompörkölt alapanyag/

„A költő a ridegen eldologiasodott való és virtuális világ léleknyomorítóan gusztustalan gyomorforgatását hányta metaforikus versbe a megkérgesedett szívű olvasók számára a huszonnegyedik órára figyelmeztető vészriadót megfújandó. A mű végén a gyomorégéstől már addig is sokat szenvedett Tűzróka oxidációja a középkori mágia okozta máglya boszorkányos felidézése kibernetikai köntösben. A költő szerint ember embernek az állata és korfüggetlen determinizmus, hogy állati embertelen körülmények között minden emberből kibukik az állat. Ahogy XIV. Lajos mondta volna, ha nem botlik meg a nyelve a róka fogta csukájában: Az állat én vagyok! Na, erre gondolt a költő!” /Lényeglátó Leóné Lapostetű Levendula, a Burkolt Értelmű Literátorok Gőzagyának Áthatolhatatlan Zöldségei (BÉLGÁZ) című irodalmi folyóirat szakelemzője/

„- Légy szíves, rajzolj nekem egy rókát!
- Micsoda?
- Rajzolj nekem egy rókát...
- De hát én a mecha szigorlat óta csak excelben rajzolok, meg péntben ... 
- Annyi baj legyen! Rajzolj nekem egy rókát!
[Minthogy rókát soha életemben nem rajzoltam, papírra vetettem neki egyet a két rajz közül, amire egyáltalán képes voltam: a folytatólagos négytámaszú tartó nyomatéki ábráját.]
- Nem! Nem! Nem érdekelnek a statikailag határozatlan tartók igénybevételi ábrái! A statikát a szerkezet jobban tudja, mint a statikus. Rajzolj nekem egy rókát!
- Hát, jó! Tessék!
- Nem! Ez túl sablonos, nem akarok Dargay Attila utánérzést!
- Micsoda?! Na várj csak...tessék!
- Ez az! Éppen így akartam! Pontosan így nézett ki a B612, amikor eljöttem. Most pedig írj róla egy verset!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ki serceg, Humánka, ki serceg?
Kis herceg? Hú, mán a kis herceg?”
/Antitalentó St. Attikus Excelpainty, statikailag határozatlan pilótakeksz díler/

„Jaj, ne! Nem lehetne kérni, hogy továbbra is titokban bújhassak meg az űrben?” /B612, kisbolygó/

„Azt hiszem, a puccos polgári party után belehánytam a gyémántcsatos aranycipellődbe, Andi. Ez most egy csuka fogta róka. Rengeteg rókázás létezik erre az évre. Vegyek neked egy új rókabőrös cipellőgyárat, Andi?” /M. Lőrinc, egy magát megnevezni nem kívánó megélhetési multimilliárdos víz-gázszerelő/

„Eddig és nem tovább! Mindennek van határa! Ez gusztustalan! Nem akarom tudni, mi volt abban a gyémántcsatos aranycipellőben, amiből pezsgőt ittam a Hungaroringen!” /Daniel Ricciardo, olasz származású ausztrál Forma 1-es pilóta/

„Róka rókázik romlott rozmárragutól rendesen.
Költő kerekít köréje kis költeményt kedvesen.”
/M. András, a költő legállandóbb és legragrímesebb kommentelője/

„eMke, ha még egy ily ragrím jő, félj,
Mert lelő egy ebből élő vőfély!”
/Lakodalmas Lajosné Lékrágó Lea, az Egyszerű Költők Esküvői Verses Alkotásainak Sorozata (EKEVAS) című irodalmi mélypont portál nélkülözhetetlen mozgatórugója/

„Fokozzuk a képzavart:
Rókát zabálna a bálna
De az abált róka nem málna!
Már ma varrjon gombot rája
Gordon Ramsay nagymamája!”
/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas rém-rím-szak-ács/

„Gordonkának képzavarja:
Csellózik a Ramsay varja.
Bálnázzon csak, Házi Doki,
S mit málna ad: kvázi koki!”
/Rókarajos Rájáné, a rája arája/

„A kritikus ló nélküli citromot kér nyálképzésre, fölköp egy gusztustalant, alááll, mossa kezeit és szellemi menedékjogot kér a B612-es kisbolygó túloldalára, ahonnan nem látható Frady Endre verseinek abszolút sötétsége! Énanyám, ki vagy a mennyekben, ha lenézel a Földre, fel ne vedd az olvasószemüvegedet, mert kiég az örök világosságú agyad! Gyehennára Frady Endrével!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A világon egyedüliként én úgy is bele tudok rókázni a csukámba, hogy az már eleve tele van a lábammal.” Chuck Norris/

2017. február 10., péntek

Hali galiba

Kan csukának húz be a ponty
S rögvest állatállat talál;
Csukafejen bomlik a konty
S megreccsen a hal áll. Halál?

Kan csuka üt kancsukával,
Él ő s pontyot csukafejel;
Sunyi mozdulata rávall,
Anti fair play-t mutat e jel.

„Haha, halvérű a tokád!”
Félholt pontynak nem jó móka,
Csuka uszonyára okád,
S így lőn csuka fogta róka…

Gyerekek, a folyók, tavak
Rútak, mint egy harci plakát,
Mit, mert nem lát, boldog a vak.
Szép álmokat, jó éjszakát!

„EZAZ!! Nem szabad elfojtani! Mondd csak meg, Endre bá'! Nem baj, hogy nem értjük, érezni érezzük, hogy baj van. Kell ennél több? Kinek kell?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Na, tessék! Ahelyett, hogy örülnél, hogy a gyerekeid kapnak egy bűbájos esti mesét, jössz ezzel a kispolgári fanyalgással! Merj életszagú lenni!” /Frady Endre, költőgigász és F. Péter mérnökkollégája/

„Szóviccek, szójátékok eme tobzódása már-már gigászi méreteket ölt a műben. Irodalom órán egy másfélórás ’röpdolgozat’ kitelne belőle: A gyilkos tanár most minden sérelmet megbosszulandó kiadja a feladatot (szája szélén meghúzódó kaján mosolyból látszik, itt most esély sincs a kettesre): találd meg, sorold fel és magyarázd is meg a vers összes szófordulatát, szóviccét stb. Ebbe még maga Chuck Norris is beleizzadna, talán ha egyszer meg tudná csinálni...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Te P. Gergő, a P. az pacalagyú pótegér, vagy péppé passzírozott pitezselé?! Én még abba sem izzadnék bele, ha rétestésztává úthengerelnélek a szemgolyómmal, reálka!” /Chuck Norris/

„Mi ez a szellemi szintjében a lavór és a lepke között elhelyezkedő rímzagy?! Mi ez az akváriumbontásból visszamaradt halhulla halom?! Anyám a címet látva gyerekversként kezdte olvasni, de már az állatállnál félrenyelte a karácsonyi ajándék Erzsébet utalványból vett tartós tej készlet utolsó fél literét és ráköhögte a monitorra! A képernyőre száradt anyatej szerencsére teljesen eltakar mindent, amit Frady Endre ma közölni akart az emberiséggel! Ha minden ember egy fél liter tejet köpne minden egyes Frady versre, akkor az ugrásszerűen megnövekedett szükséglet fellendítené a tehénipart, ami felpörgetné az egész gazdaságot! Lehet, hogy az első számú antitalentum elleni küzdelem fogja egyesíteni a nemzetet és tesz bennünket gazdasági nagyhatalommá? Anyám hirtelen jobban lett!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amennyiben költészeten az öncélú szóviccek és a tartalmatlan semmitmondás bármilyen arányú elegyét értjük, akkor Frady Endre minden kétséget kizáróan egy világítótoronyba oltott iránytű az irodalom egén, ha ellenben a poézistől mélységet, mondanivalót, maradandóságot, mindenbírhatást és katarzist is várunk, akkor egyértelműen NEM ENG.!” /Piti Áner, az Unszimpatikus Költemények Állami Zúzdája (UKÁZ) betanított főcenzora/

„Költő úr, én az illusztrációhoz szeretnék hozzászólni. Az lejött, hogy a ·y a ponty, a bakancs a csuka, a firefox pedig a rosszulléti róka akar lenni, de az nem világos, hogy a tűzróka faroktüze hogyhogy nem alszik ki a víz alatt, mitől nem ázik szét a vizes vébé óriásplakátja és a csukának miért az orra van bebugyolálva, ha az álla törött el?! A kancsuka élethűsége meglepően jó teljesítmény attól az ötéves gyerektől, akivel rajzoltat! Gratulálok!” /Pikasszó Béla, általános iskolai rajztanár és maszek szobafestő/