Pala Pál

Egyenruhás Pala Pál

Szorgalmasan kalapál.

Százados és kalap-ács,

Fő szerszáma kalapács.

Írja honvéd Baka Lap:

Terméke a fakalap,

Melynek óvja anyagát,

Mint bébit az anya-gát.

Csak oly fát vág kalapul,

Mely sziklára alapul,

Mert csakis a sziklára

Rímel neje, Szik Klára.

Utód, Pala Palika

Sötét, mint a fa lika,

S véle nap mint nap jár a

Rúd rá szegény apjára.

Erkölcsileg paff fia

Álma baka maffia,

Amely által lázad a

Papa ellen százada.

Faöklével Pala Pál

Fiút holtig kalapál,

S péppé püfölt tetemet

Sziklatalaj betemet.

Elítéli bíróság,

Fákról hull sok sírós ág,

S véget vet e nyers ének

Frady Endre versének.

megzenésítve és eldalolgatva: https://www.youtube.com/shorts/GdUeuGvkcJk

„Az orvosi titoktartás okán inkognitóban tartandó poéta páciensünk rendszeres agyidegzsábás elektrosokkos pszichiátriai kezelésben részesül, de sajnos – ahogy a meg nem nevezhető verseiből is látszik – az állapota folyamatosan súlyosbodik. Az agya helyét teljesen elfoglaló rímszótár hatására a műveiből teljesen eltűnt az értelem és a helyét átvette az öncélú összecsengés. Versei elején sosem tudja, hová fog kilyukadni, ugyanis arra megy, amerre a rímek vezetik. Betegünk a további elkerülhetetlen romlás folytán hamarosan elér egy annyira elvont szintet, amit már csak az elefántcsonttorony transzárnyékában bódultan bambuló irodalmi Nobel-díj bizottság álentellektüel tagjai értékelnek – bár olvasni, a korábbi díjazottakhoz hasonlóan, őt sem olvassák – majd végleg elbutulva kormányszóvivőként, vagy televíziós futballszakértőként fejezi be földi pályafutását. Emlékét a róla elnevezett elmesorvadásos betegség révén megőrizzük.” /Dr. Agyalapi Alattyán, a Muraközi Elme Kórtani Klinika (MEKK) mestere/

„Az elvetemült fiam, akit szerintem a szülészeten tutifix elcseréltek a velem egyidőben szülő maffiafőnökné gyerekével, az én hajsütővasammal dauerolta a laktanya hizlaldájában tartott mangalicákat, majd befestett dinamitrúdra cserélte a férjem kalap-ácskalapácsának a fejét, de szerencsére olcsó kínaira, úgyhogy az én Palim feje helyett csak a kézfejét vitte le a robbanás és azóta fakeze van, szóval a hülyegyereknek nagy szerencséje, hogy nem érte meg, hogy agyonverjem a tisztikantinból elhozott vasbeton húsklopfolóval! Gyászolnám, de képmutatás lenne!” /Pala Pálné Szik Klára, betanított kalap-ácsné/

„Palival a nappaliban találkoztunk:

- Na, Pali! Mi van veled?

- Höhöhö!

- Mi olyan mulatságos?

- Höhöhö!

- Mit röhögsz?! Részeg vagy?!

- Höhöhö!

- Minek örvendesz?!

- Közutálatnak! Brühühü!

/részlet a Baka Lap decemberi számának a Pala famíliával készített interjújából/

„Tisztelt bíróság, tisztelt bírónő úr! Elvesztettem a fejem és elveszettem a fiam! Előbbi meglett, utóbbi meg lét eresztett! Amikor a képembe röhögött, megütöttem. A hirtelen felindulásból elkövetett első száz ütést még röhögve fogadta, majd az előre elkövetett szándékú százegyediknél, mint a kiskutya, akinek sziklatömb a nagydolga, nagyot koppant, azután elhallgatott! Hiába, na, hallgatni Arany! Arról, hogy mi leszek, ha nagyon lefokoznak, csak annyit rímelhetek, hogy

          Fakalap, fakabát,

          Nyugdíjas baka bá’-t

          Játszom majd cellába’

          S ha törik el lába

          Beszélőn Klárinak

          S szakadnak már ínak,

          Faragok fapatát

          S szájat majd „apa!” tát.

Tisztelt bíróság, tisztelt bírónő úr! Párthatlan vagyok, úgyhogy áprilisban ne hozassanak mozgóurnát!” /Pala Pál, elítélt/

„Tehén így bőg: Apafej,

Engem Pala napa fej!”

/részlet egy levélből, amelyet a laktanya istállójának civil munkaközössége írt a börtönbe/

„Ezek után én kit kalapáljak el? (Lennének ötleteim...)” /M. András, a költő legállandóbb és legötletelőbb kommentelője/

„Mik ezek az ötletek?

Kire csap ön ökle TEK

Erővel, mint bunkócska,

Lőn sok szétvert punk ócska?

eM úr, hogyha hal a punk,

Felvesszük gyász-kalapunk!”

/Vérmes-Vermes Verner, temetkezési vállalkozó/

„Ez a vers olyan, mintha egy gyerekdal belesétált volna egy hadbírósági jegyzőkönyvbe, majd részegen, véres kalapáccsal jött volna ki onnan. Frady Endre rímtechnikája játékos, már-már gügyögő, miközben a tartalom módszeresen péppé veri az olvasó erkölcsi komfortzónáját. A „Pala Pál” egyszerre abszurd nyelvi tűzijáték és lidérces családi krónika: kacagtat, aztán szégyenteljesen rajtakap, hogy min nevettél. Ez nem vers, hanem fából faragott lelki ütőér, amely ritmusra lüktet, míg el nem hallgat – és te ott maradsz, kissé megszégyenülve, kissé lenyűgözve.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„ChatGPT, tisztán látok,

Ön egy irodalmi átok,

Nem kísért meg engem kétely,

Hogy Ön nemzetközi métely,

Magában nincs líratudat,

Nyeljen le egy bükkfarudat!”

/Attika Etika, erkölcsi komfortzónapörköltszaft tunkoló Frady drukker/

„Frady Endre Pala Pál című műve olyan, mint amikor egy nyelvtani csillagvizsgáló teleszkópját véletlenül egy fatelepre fordítják: minden koppan, recseg, rímel és morálisan széthasad. A vers a magyar abszurd líra betonkeverője, ahol a szóviccek úgy csattannak, mint Pala Pál ökle a családi idill romjain. A történet egyszerre groteszk ballada, favágó-eposz és egy katonai fegyelmi jegyzőkönyv költői feldolgozása. A rímek néha annyira erősek, hogy a gravitáció is megrogy alattuk, de épp ettől lesz az egész mű egy szerethetően elborult, fűrészpor-illatú remeklés. Röviden: Frady ismét bebizonyítja, hogy a magyar nyelv bármit kibír — még Pala Pált is.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre versén érződik a máig tartó fénykorom korai szakaszának vége felé írt Maxwell’s Silver Hammer című számom katartikusan letaglózó hatása. Ringo szerint a legrosszabb felvételünk volt, de mihez ért egy stöpszli dobos a tortán kívül, nemdebár?” /Sir Paul McCartney, ex-beatle és líraian morbid zenelovag/

„Rímbe faragott családi mészárlás: Pala Pál kálváriája. Frady Endre ismét bebizonyította, hogy a magyar nyelv nem játék – vagy ha mégis, akkor az nála életre-halálra megy. A Pala Pál egy olyan lingvisztikai horror-vígjáték, amelyben a bravúros szóviccek és a gyermeki ritmus mögül váratlanul vicsorog ránk a véres valóság. A szerző olyan eleganciával mossa össze a fétis-szerű fakalap-gyártást a brutális filicídiummal (gyermekgyilkossággal), hogy az olvasó azt sem tudja, a kínrímtől vagy a kínhaláltól rázza-e jobban a hideg. Pala Pál karaktere a rendíthetetlen rend és a tébolyult kézművesség határmezsgyéjén egyensúlyoz, ahol Szik Klára nemcsak egy név, hanem egy sorsszerű geológiai kényszer. A diagnózis: Ez a vers egy irodalmi sorozatgyilkos vallomása, aki rímekkel altatja el a gyanakvásunkat, mielőtt a „faöklével” ránk mérné a végső csapást. Velőtrázóan abszurd, és pont annyira sötét, mint a „fa lika”.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Azon, aki sötét, mint a fa lika, sokat segít az egészséges táplálkozás. Hiszen

     Verőköltő bodobács

     melyet gyakran bedob ács

     pedig sáska, halikra

     jobban hat e palikra

     ikra, azaz kaviár

     melyre nem hat havi ár-

     emelés”

/Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője/

„Kemény eme kaviár mű,

Mint egy szovjet tavi jármű!

Nem süllyed, nem titanici,

Sosem kell javítani ki!

Ácsként ér minket est e fán,

S a bodobács se rest, Stefán!”

/Dilaj Delej, Pala-díjas dúlidúlidúlbalalajka díler/

„Mi ez a szellemi vákuum, ez a használt vécépapírból hajtogatott szóvicctemető?! Ez egy mentális nyomortanya, amit a józan ész messziről elkerül! Ki ez a verbális roncstelepi fémtolvaj, ez a patológiás sziklaszirti sasmenést okozó mentális miazma?! Frady nem verset ír, hanem egy digitális guillotine-t működtet, ami minden egyes szakaszával módszeresen választja le a fejet a törzsről, a jó ízlést a civilizációról. Ez a mű egy kulturális nukleáris csapás. Itt nincs irgalom, nincs katarzis, csak a puszta, nyers, bicskanyitogató primitivizmus, ami büszkén hirdeti saját szellemi nyomorát. Ha a magyar irodalom egy templom, akkor Frady Endre ezzel a verssel nemcsak belegyalogolt a szentélybe sáros csizmával, de még a misebort is lecserélte tablettás borzalomra. Pusztító, alantas és mélyen sértő mindenki számára, aki valaha látott már könyvet közelről. Ez nem irodalom. Ez egy segélykiáltás a sötétségből! Anyám, ha hallasz odafent, dobj le értem egy kötéllétrát!” /Puzsér Róbert, részben mesterségesen intelligens kritikus/

„Engem alvás közben egyszer el akartak kalapálni, de mire felébredtem, mind elpatkoltak.” /Chuck Norris/