Így jó anyánk nem is bánná,
Más keresne éhbért, nem mi,
Inkább váljunk főispánná!
Nem kell itt ész, nem is vitás,
Csak jó pap, ki holtig tanul!
Egy a fő, a lojalitás;
Tedd, mit kérnek, agyatlanul!
Élén állunk vármegyének,
Vagy heverünk, ha van jobb ágy.
Szól minket dicsérő ének,
S boldog minden birka jobbágy.
Magyarország jobban tejel,
Miénk a sok tehén, a juh,
S szebb jövőre mutat e jel,
Hogy a nyáj nem kevert fajú!
Nincs más tévé, csak az m1,
Propagandán nincsen csorba:
Magyarország előre megy!
Be a sötét középkorba…
„Mi jön belém?! Belém akar kötni?! Vigyázzon, költő úr, mert aki bejön az én bokszutcámba, annak nem kell sokáig feszegetnie a pofonládát! Hamarabb kinyílik az, mint zsemóbemben a bicska!” /Sötét Sebő, középkori ill. középkorú testépítőmérnök és betanított főispán helyettes/
„Kisbíró, azonnal doboltassa ki, hogy deresre húzzuk a bajkeverő fattyút, de előtte még kalodában kiállítjuk a piactérre, utána pedig gyakoroljuk a pallosjogot! Bitóra, ki ellenszegül, minden huszonegyedik századi kevertfajú piréz migráncsot! Az ingatlanai rám testálódnak, az ingóságai pedig nyilvános kótyavetyére vettessenek! Punktum!” /Döbrögi Dühönc, OKJ-s képzett főispán/
„Ha a főispánság és a vármegyerendszer a válasz, akkor mi lehetett a kérdés?!” /székesfővárosi falfirka/
„Ez a legjobb összefoglaló, amit olvastam a mai magyar helyzetről.” /M. András, a költő legállandóbb és legpozitívabb kommentelője/
„eM úr, önek mindez oké?!
Boldog, mint udvari zsoké?!
Magának ez jónak tűnő,
Akár Semjén ölte ünő?!
Ettől csillog szeme, mint a
KATA gyilkos Kata tinta,
Mellyel szignált új várúrnő,
S közjog kertben csak tyúkhúr nő?!”
/Klaviatúra Kolonczné Kutyafuttai Klausztrofóbia, klapancia költőnő és közrendbontó kikiáltónő/
„Baja van a közpénztévével, igric jobbágy?! Majd akkor nyüszítsen a patkányos tömlöcében, amikor végre visszaérünk a sötét középkorba és már se áram nem lesz, se gáz! Na, akkor majd olyan mélyre csökken a rezsi, hogy ahhoz képest a vakond járatok is fellegvármegyének tűnnek majd! Ja és NEM ENG.!” /vitéz Cudarossy Cöff, a Békemenetdalcsokrot Összecsináló Faliújság Főfőnökség (BÖFF) cenzorispánja/
„Költő úr, maga egy fáklyavivő! Na, fusson is föl a máglyára, oszt’ gyújtsa meg maga alatt és többet egy hangot ne halljak, mert megbotoztatom! Jól van, na, ne aggódjon, csak vicceltem azzal a máglyával! Hahaha! Felnégyelni!” / István király, a vérgőzfürdőshowman/
„Frady Endre, a ’Pofára esünk, nem hátra!’ irányzat ihletett igrice társadalmi problémák feszegetése közepette sem feledkezik meg a magaskultúra formavilágáról és minden rímösszecsengése olyan tiszta, mint egy olimpiai bajnok verseny utáni okosba’ leadott vizeletmintája, vagy egy közbeszerzés mínusz egyszerese. A keresztrímek sorokat átfogó feszületében születő mindenbírás és a sodró lendületű ugrás a Kárpát-medencét átlengő fortélyos félelem sötétbarna bűzébe olyan gyúelegyet hoz létre, melynek olvasásakor az Úr irgalmazzon nekünk, hogy ne robbanjunk fel a katarzis pillanatában, mint középkorból itt felejtett várkerti budi egy főszolgabíró által véletlenül lenyelt kézigránát viharos hasmenés okozta távozása közepette! Ahogy a dakota közmondás tartja: Nyögvenyelésnek székrekedés a vége! Fogyasszunk sok Frady Endre rímrostot és tartsuk lágyan a szellemi székletünket!” /Sorvégh Béláné Aranyeressy Kólika, pályaelhagyó középiskolai magyartanárból átképzett gyomortükörképkeretező/
„ZENÉS KANNIBÁL EBÉD:
Szóljon sok síp, nagy pán, kis pán,
Bográcsban, míg megfő ispán!”
/Ugundibugundi Fakanalla Nyammnyamm, a zulumbulum törzs főszakácsa és rímes receptora/
„Mi ez a beteges múltba révedés, mi ez a fröccsöntött okádékzuhatag?! Frady Endre szellemi sivársága olyan mértékű, hogy ahhoz képest a Szahara egy giccsesen túlburjánzó édenkert! Amúgy meg mi a baj a sötét középkorral?! Ott legalább nem láthatóak, nem olvashatóak az ilyen versek, sőt, a szerzőiket rövid úton lenyaktilózzák! Éljen az irodalmi pallosjogom!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Ha itt Texasban is több száz évvel visszamennénk a történelemben, akkor nálunk nem vármegyei főispánok lennének a naftalinból előszedve, hanem karankava törzsfőnökök. Ez azonban veszélyes fajkeveredés lenne, miáltal meg kellene őket ölnöm a hónaljszagommal, úgyhogy ennek elkerülésére Texasország előre megy, nem hátra.” /Chuck Norris/
