A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vármegye. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vármegye. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. július 28., csütörtök

Főispáni életpályamodell

Tehetségünk szinte semmi,
Így jó anyánk nem is bánná,
Más keresne éhbért, nem mi,
Inkább váljunk főispánná!

Nem kell itt ész, nem is vitás,
Csak jó pap, ki holtig tanul!
Egy a fő, a lojalitás;
Tedd, mit kérnek, agyatlanul!

Élén állunk vármegyének,
Vagy heverünk, ha van jobb ágy.
Szól minket dicsérő ének,
S boldog minden birka jobbágy.

Magyarország jobban tejel,
Miénk a sok tehén, a juh,
S szebb jövőre mutat e jel,
Hogy a nyáj nem kevert fajú!

Nincs más tévé, csak az m1,
Propagandán nincsen csorba:
Magyarország előre megy!
Be a sötét középkorba…

„Mi jön belém?! Belém akar kötni?! Vigyázzon, költő úr, mert aki bejön az én bokszutcámba, annak nem kell sokáig feszegetnie a pofonládát! Hamarabb kinyílik az, mint zsemóbemben a bicska!” /Sötét Sebő, középkori ill. középkorú testépítőmérnök és betanított főispán helyettes/

„Kisbíró, azonnal doboltassa ki, hogy deresre húzzuk a bajkeverő fattyút, de előtte még kalodában kiállítjuk a piactérre, utána pedig gyakoroljuk a pallosjogot! Bitóra, ki ellenszegül, minden huszonegyedik századi kevertfajú piréz migráncsot! Az ingatlanai rám testálódnak, az ingóságai pedig nyilvános kótyavetyére vettessenek! Punktum!” /Döbrögi Dühönc, OKJ-s képzett főispán/

„Ha a főispánság és a vármegyerendszer a válasz, akkor mi lehetett a kérdés?!” /székesfővárosi falfirka/

„Ez a legjobb összefoglaló, amit olvastam a mai magyar helyzetről.” /M. András, a költő legállandóbb és legpozitívabb kommentelője/

„eM úr, önek mindez oké?!
Boldog, mint udvari zsoké?!
Magának ez jónak tűnő,
Akár Semjén ölte ünő?!
Ettől csillog szeme, mint a
KATA gyilkos Kata tinta,
Mellyel szignált új várúrnő,
S közjog kertben csak tyúkhúr nő?!”
/Klaviatúra Kolonczné Kutyafuttai Klausztrofóbia, klapancia költőnő és közrendbontó kikiáltónő/

„Baja van a közpénztévével, igric jobbágy?! Majd akkor nyüszítsen a patkányos tömlöcében, amikor végre visszaérünk a sötét középkorba és már se áram nem lesz, se gáz! Na, akkor majd olyan mélyre csökken a rezsi, hogy ahhoz képest a vakond járatok is fellegvármegyének tűnnek majd! Ja és NEM ENG.!” /vitéz Cudarossy Cöff, a Békemenetdalcsokrot Összecsináló Faliújság Főfőnökség (BÖFF) cenzorispánja/

„Költő úr, maga egy fáklyavivő! Na, fusson is föl a máglyára, oszt’ gyújtsa meg maga alatt és többet egy hangot ne halljak, mert megbotoztatom! Jól van, na, ne aggódjon, csak vicceltem azzal a máglyával! Hahaha! Felnégyelni!” / István király, a vérgőzfürdőshowman/

„Frady Endre, a ’Pofára esünk, nem hátra!’ irányzat ihletett igrice társadalmi problémák feszegetése közepette sem feledkezik meg a magaskultúra formavilágáról és minden rímösszecsengése olyan tiszta, mint egy olimpiai bajnok verseny utáni okosba’ leadott vizeletmintája, vagy egy közbeszerzés mínusz egyszerese. A keresztrímek sorokat átfogó feszületében születő mindenbírás és a sodró lendületű ugrás a Kárpát-medencét átlengő fortélyos félelem sötétbarna bűzébe olyan gyúelegyet hoz létre, melynek olvasásakor az Úr irgalmazzon nekünk, hogy ne robbanjunk fel a katarzis pillanatában, mint középkorból itt felejtett várkerti budi egy főszolgabíró által véletlenül lenyelt kézigránát viharos hasmenés okozta távozása közepette! Ahogy a dakota közmondás tartja: Nyögvenyelésnek székrekedés a vége! Fogyasszunk sok Frady Endre rímrostot és tartsuk lágyan a szellemi székletünket!” /Sorvégh Béláné Aranyeressy Kólika, pályaelhagyó középiskolai magyartanárból átképzett gyomortükörképkeretező/

„ZENÉS KANNIBÁL EBÉD:
Szóljon sok síp, nagy pán, kis pán,
Bográcsban, míg megfő ispán!”
/Ugundibugundi Fakanalla Nyammnyamm, a zulumbulum törzs főszakácsa és rímes receptora/

„Mi ez a beteges múltba révedés, mi ez a fröccsöntött okádékzuhatag?! Frady Endre szellemi sivársága olyan mértékű, hogy ahhoz képest a Szahara egy giccsesen túlburjánzó édenkert! Amúgy meg mi a baj a sötét középkorral?! Ott legalább nem láthatóak, nem olvashatóak az ilyen versek, sőt, a szerzőiket rövid úton lenyaktilózzák! Éljen az irodalmi pallosjogom!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha itt Texasban is több száz évvel visszamennénk a történelemben, akkor nálunk nem vármegyei főispánok lennének a naftalinból előszedve, hanem karankava törzsfőnökök. Ez azonban veszélyes fajkeveredés lenne, miáltal meg kellene őket ölnöm a hónaljszagommal, úgyhogy ennek elkerülésére Texasország előre megy, nem hátra.” /Chuck Norris/

2022. június 29., szerda

Fölszállott a páva...

Fölszállott a páva vármegyeházára,
Elgurult a gyógyszer, zajos Buda Vára.
Hívatják az ispánt, őkelme vagy tudja,
Hol van az a gyógyszer, vagy kiáll a rúdja.

Megretten az ispán, sápad ő kegyelme,
Verítéke veri s borul még egy elme…
Elbődül a nádor, reng ott has és toka,
Bősz egekbe szökik rettegésnek foka.

Szolgabíró szalad, csattog csendőrcsapat,
S deresre vont ispánt nádor szíja csapat.
Dúl a harag vulkán, ömlik epe láva…
Hopp, meglett a gyógyszer! Kiköpte a páva!

Lenyugszik a nádor, agyról pattant kis pánt
Visszakerül rája s hájjal kennek ispánt.
Oly viharvert a Vár, mint min ment vón’ MÁV át,
S büntetvén a bűnöst, felfalják a pávát.

„A vármegyeháza 1945-ig az egyszerű emberek tudatában a hatalom gyakorlása mellett elsősorban az ott levő börtönt jelentette. Ott tartották bezárva - korábban, főleg a XIX. században - azokat a szegénylegényeket is, akik a katonáskodás vagy például az adófizetés elől bujdostak, és olykor útonállásra, rablásra kényszerültek. Ady Endre (1877-1919) Fölszállott a páva című, 1907-ben megjelent versében a vármegye újabb jelentéseket kap: a leigázás, a tespedő élet, a kulturálatlanság, a műveletlenség szimbóluma (jelképe) lesz. Frady Endre esetében viszont halvány fogalmunk sincs, mit gondolt a költő!” /ismeretlen középiskolai magyartanár/

„Lehet, hogy a páva járt a legjobban, nem kell tovább élnie az ispánok között. Magyarország előre megy, nem hátra?” /M. András, a költő legállandóbb és legközjogérzékenyebb kommentelője/

„eM úr belekortyolt mélyére a szesznek?!
Mér’ járnék én oly jól, hogy engemet esznek?!”
/a páva/

„M. polgártárs úr, a pávazsír üzemanyaggal és pávatánc lendülettel hajtott feudálilliberális országunk olyan nagy sebességgel halad előre az idő körpályáján, hogy az csak a látszat, hogy mindenki előttünk van, a valóság ezzel szemben az, hogy épp készülünk lekörözni őket! Előre az ispáni úton! Harccal a végső győzelem felé!” /Árvalányhajassy Ártányné Lilaködössy Levédia, a Döbrögista Ökofeudalista Gazdaságpolitika Visszaállítását Életszerűsítő Szakminisztérium (DÖGVÉSZ) szóvivője/

„Sípolgat egy kis pán-
-sípon hispán ispán.”
/falfirka a vármegyei diliház falán/

„A vármegye rendszer újbóli bevezetésének nem közjogi, hanem szerzői jogi okai vannak. Hamarosan lejárnak ugyanis a népdalok népdalolhatási hatályai és amennyiben addigra nem lenne vármegye rendszer, e népdalok és magyarnóták csak átírt szöveggel lehetnének előadhatóak. Például:
          Fölszállott a páva megyei pártházra,
          Tanácselnök elvtárs vörös csillagjára.
          Rárondít a madár, jaj, ez hova vezet?!
          Tiltakozik rögvest minden szakszervezet!
Mindez olyan földcsuszamlást idézne elő a magyar nép legfontosabb kulturális alapja, a mulatós zene területén, amit egyetlen felelős államférfi és államnő sem vállalhatna be. Így hát legyen vármegye rendszer és mulassunk kivilágos kivirradtig!” /Végítélet Vidor, vármegyei vigalmi vétséget vendettázó végrehajtó/

„Úgy tűnik, nem csak a nádornál, hanem a költő úrnál is elgurult a gyógyszer. Ez a Várban szinte természetes, hiszen körülötte mindenütt lejtő van, a poéta polgártárs paneljának padlója viszont olyan vízszintes, hogy szinte még a víz is megállna rajta, ha ehelyett nem áztatná el az alatta lakókat. Egy vízben ázó gyógyszer elgurulása épp olyan érthetetlen lenne, mint egy olyan ország, ahol a jövő generációját tanító-nevelő pedagógusok keresnék a legkevesebbet. Ilyen legfeljebb egy kitalált birodalomról, Abszurdisztánról szóló begyógyszerezett mesében fordulhatna elő, de abban is csak a mesélő túltolt másnapossága esetén.” /özv. Grimmfivér Gézáné Andersen Annabália, a Mesék És Regék Valósághűség Alapú Dotálásának Népnemzeti Intézete (MÉRVADNI) irrealitásérzékelőnője/

„Súlyos anakronizmus, költő úr! Itt akkora időzavar van, mint egy OKJ-képzett csókos író vizsga sci-fi krimijében! A nádori pozíció 1848-ban megszűnt, a Magyar Királyi Államvasutak - a MÁV jogelődje - viszont csak 1868-ban alakult, vagyis a nádor gyógyszerének elgurulása okozta vihar az ispáni biliben nem eshetett egybe a Váron átszáguldott MÁV szerelvény okozta pávatánccal! A vonat nem vármegye! Teringettét!” /Dr. Ejnye Elemérné Bejnye Bella, a Historikus Igazságtartalmakat Nagymértékben Nyomatékosító Egyesület (HÍNNYE), tyuhaj cudarkodási főelőadója/

„Előre a jobbágyságra! - Rendületlenül! És az a vicc, hogy a vicc már nem is vicc! (Sic!)” /Dr Ház, Juniorkonyha-díjas történésztroll/

„Ház úr, bár a vicce trolli,
Mégse üsse el Önt troli!
Megérdemli minden jobbágy,
Jusson neki jobb szék, jobb ágy!”
/Ágytál Ányos, székrekedéskutató és klapanciadíler/

„Lehet, hogy az emlékezetem így erősen oszlófélben már nem a régi, de úgy rémlik, hogy amikor ezt a népdalt nagy nehézségek árán begyűjtöttem - a fonó előtt üldögélő öregek aznap ugyanis már nem akartak többet énekelni, de addig ugráltam páros lábbal a tyúkszemükön, amíg csak eljajgatták ezt is - szóval akkor mintha még nem pont ez lett volna a szövege. Jól tudjuk persze, hogy egy népdal sosem lehet olyan változatlan, mint például egy gránitszilárdságú alaptörvény, hanem hol így hangzik, hol úgy. Na, majd ezt is megdumálom a Bélával a következő szeánszon, ahová megidéznek minket!” /Kodály Zoltán (1882-1967), háromszoros Kossuth-díjas zenetótumfaktum/

„Költő úr, monarchia kedvelő művészként ez a múltba révedő nosztalgikus mű annyira megtetszett, hogy unalmamban már-már majdnem megzenésítettem, csak az a baj, hogy elakadtam a ’mint min ment vón’ MÁV át’ résznél, amit nemhogy elénekelni, de elreppelni sem tudok. I am very sorry!” /Sir Paul McCartney, lovaggá ütése óta unatkozó ex-beatle/

„Magyarország ezeréves ege
Hószín legyen, Nap se fesse kékre,
Hadd fagyjon már be a Duna jege,
S lehessen rajt’ koronázás végre!”
/Szittyavári-Szotyola Szilárd, egy magát megnevezni nem kívánó ex-fodbalista udvari költője/

„Mi ez a refeudalizációs szellemi ispán náspángolás?! Ki ez a katatón kretén, aki Ady és Kodály után ilyen címmel verset merészel írni?! Ne lássam a temetőőrt anyám sírjáról ispilángi rózsát lopni, ha nem követelem kádári kikacsintással, hogy ’a monarchia legyen monarchia!’, azaz ne köntörfalazzunk, hanem koronázzunk! Ha már királyság, legyen kövér! Lacafaca helyett elő a farbával és bele a pacekba! A kisbíró pedig rögvest dobolja ki a nádorispáni rendeletet, hogy Frady Endre előbb tömlöcbe vettessék, majd a piactéren feje vétessék! Éljen a király! Hűűű, azt hiszem, agyamra ment a hőség zavara…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem is viharvertté akart tenni egyszer egy vasúti szerelvény, amikor a síneken edzettem. Nekem először fel sem tűnt, ám a vármegyei tudósok azóta is keresik a vonatmolekulákat...” /Chuck Norris/