 |
| A végzetes pillanat (özv. Lepke Pálné felvétele) |
Megláttam a bokor mögött
Hernyóból lett Lepke Pált.
Cinikusan rám röhögött!
Odacsaptam, megkrepált.
Veres pillangóvérrögöt,
A'la bús végrendelet,
Lepke Pali rám fröcsögött
S nem érte meg e delet.
Ő ideje már lement, ó!
Emléke úgy meggyepál.
Ez a vers egy bús mementó,
Lepke Pál, hej, Lepke Pál!
