Ex-statikus

Számol a statikus, számol,
S közben félhangosan H-moll
Dalt dúdolgat – ő így mulat.

S körben nő a lincshangulat…

Gábor nap

Gábort köszönt fel sok Julcsa,
Arnold, Liza, meg pár Jób is:
Víg tömeg a jókedv kulcsa,
S ünnepel a földgolyóbis!

Szevasz Tavasz!

„Szevasz Tavasz!” – bőgnek rám.
Itt helytelenkednek, s lám,
Hogyha kend jön, elmennek.

Kend a lelke mindennek!

Tökéletes kiejtés

Vau!!! - szól a kis kanári
(Kiejtése nyelvtanári),
Macskahad világgá oson...

S túl vagyunk egy négysoroson!

Nyírfaba

Szomorú az ifjú faba
(Magyarázat alább),
Növekedést hamar abba-
-hagyta, s nem lett fabább.

Szájában e kis fabának
Szúvas lett a fafog,
Crype diem, bőg a mának,
S nyírfahangon nyafog,

Mint a fára szorult kéreg:
„Jaj, jaj, metszőn fáj a
Metszőm!” Duzzog, eszi méreg,
S duzzad fapofája.

Fogorvosa búskomor hölgy,
Százévgyűrűs, és ő
Ijedten szól: „Fogdoktor Tölgy,
Biztos kell a véső?”

„Ne rinyálj már! Hogyne kéne?!
Szádat tátsad ki, Nyír!”
Hopp, már vés az öreg néne,
S címszereplőt kinyír.

Ledől ifjú faba tetem,
Hanyatlik a fakar…
„Túlspiláztam? Rosszul tettem?”-
- Szerző fejet vakar…

Fekete Lovag

rokkantnyugdíjas a feudalista munkaversenyben

Bár már se kezem, se lábam,
Ámde belül tettvágy éget,
Cameloti Varrodában
Nyálazok hát cérnavéget.

Tavaszi óraállítás

Tájmiz Mani vádkanapén
Hever s Tömeg Álmos rá vall:
„Nem alhatok vasárnap én,
Mert ez átáll egy órával!”

„Akkor is ugrik az idő!” –
- szól Tájmiz ellökve Álmost,
Aki ettő’ egybő’ kidő’
S dűlt helyén a Semmi áll most…

Sminktelenség

Moszkva-parti kalamajka,
Könnyáztatta szovjet esték:
Rúzsálló lett Nadja ajka,
S lehull róla minden festék!

Duli-fuli balalajka…

Vadállat!

Rút oroszlán széjjeltépi
Frady Endre ízes, népi
Költőnk „Komám, ne légy setét!”
Című bökverseskötetét!

Gertrúd nap

Fejünk fölött szálldos Gertrúd,
Ami nem is csoda, mert rúd-
-ugró, mint nagy példaképe:
Bubka. Vajh’ nyomába lép-e?

Hat méteren átrepül-e,
S égi szelet szel-e füle?
Léc alatt is alig fér át,
Vagy nyel pár korty sztratoszférát?

Itt az idő, most, vagy soha!
Elrajtol és jön a roha-
-m (ami nem epilepsziás!),
S leszúrt rúdvég gödröt kiás,

Pusztítva nagy vakond hadat
(Egyedszámról nincsen adat).
Csúcsrúd hajlik, tömeg sikolt,
S Gertrúd, mint kit kansasi kolt

Lőtt ki, egyből orbitális
Pályára áll s rögvest száll is.
Égben jár (mint éttermi jatt)
S kigyúl légsúrlódás miatt.

Gertrúd nap most fényt szór szana-
-széjjel s nézi bősz vadkan a
Csalitból, míg megy, hogy egyen.
(Apropó, a vadkan egy n?)