Meg sok sörpocakos alak,
És hát nők is, vízben nyakig,
S tükröződő Naptól vak ig-
-azgató titkárnőjének
Matraca, meg ifjak s vének,
Sőt a középkorúak is,
Szülők s babák enyhén kakis
Pelusban s pár csoffadt hínár:
Oly tömeg, hogy már-már Kínár-
-a hajaz, és fojt e henger…
Így szeretünk, magyar tenger!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése