2012. augusztus 23., csütörtök

Indián nyár

Winnetou és Old Shatterhand (Karl May felvétele)

- Hű, de meleg van! – mondta undorral Old Shatterhand.
- Uff! – válaszolta Winnetou.
- Utálom ezt a hőséget! – dühöngött Old Shatterhand és letörölte az izzadtságot a vöröslő sápadt arcáról.
- Nyár van, az mindig ilyen. – jegyezte meg Winnetou.
- Ki nem állhatom a nyarat! – szólt közbe Dulifuli, de az egyszerre dörrenő két lövés az örök vadászmezőkre küldte a ki tudja, honnan idekeveredett hupikék törpelelkét.
- Na, most már a Henry karabélyom is átforrósodott! – mérgelődött Old Shatterhand.
- Az én ezüstpuskám is meleg. Nyári lövöldözésekkor előfordul az ilyesmi. – vonta meg a vállát az apacs törzsfőnök.
- Totál büdös vagyok, Old Spice meg sehol! – köpött egyet a hámló nagy fehér harcos.
- Ő a barátod? – kérdezte az indián?
- Nem, a dezodorom. – sóhajtotta az egyre Oldabbnak látszó Shatterhand.
- Hónaljra? – érdeklődött a rézbőrű hős.
- Arra. Bizonyíték, nem ígéret! – röhögött fel a magyar Sátorhanádi család idegenbe szakadt sarja.
- Itassuk meg a lovainkat! – javasolta a szintén magyar Vén Ottó sokad-generációs leszármazottja.
- Hogyan? – kérdezte Old Shatterhand.
- Szájon át. Hogyan máshogyan? Mi indiánok még nem találtuk fel az infúziót. – értetlenkedett Winnetou.
- De hol a víz? – nézett az ég felé esőfelhőt kutatva a napszúrt európai.
- Itt alattunk. – nézett lefelé az őslakos. – Itt állunk benne. Ez az Ezüst tó!
Kinn cseh turisták fotóztak verejtékezve…
- Dejte si pozor! Krokodýl! – ordították, de a négyszerre dördülő nyolc lövés elhallgattatta őket.
- Hamm! – harapta ketté a krokodil Oldot és Shatterhandot.
- Nyamm! – forgatta meg a szájában a krokodil szintén magyar származású másod unokatestvére Winnetout.
- De jó, hogy ez a két finom ex-magyar nem tudott csehül! – nyalta meg a szája szélét az első krokodil.
- Ja, akkor most csehül állnánk! – böffentette a jóllakott rokon.
- Oh, was habe ich getan? Es wird kein Happy End! - ordított bele a novellájába a kétségbeesett Karl May, aki később May Károly néven vált szintén magyar származásúvá.
- Hamm! Nyamm! – habzsolták be őt is a dugig telt krokodilok és elégedetten felsóhajtottak – Hej, de szép is ez az indián nyár!

VÉGE

-Hé!!! És mi történt a két lóval?! – kiáltott fel a vájtszemű Olvasó.
-Hamm! Nyamm! – nyögte a két falánk krokodil nagy hascsikarások közepette…

Kedves krokodilgyerekek! Tanulság, hogy még a nyári szezonban sem egészséges napi egy indiánnál többet enni.

10 megjegyzés:

  1. És ki ette meg a krokodilokat? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gombóc Artúr! Az iszap miatt barnák voltak és ő csokinak nézte őket. Gombóc Artúr szereti a krokodil ízű és alakú csokit is. :)

      Törlés
  2. Újabb zagyva irály. Itten mán' történelem-hamisítás ténye forog fenn!
    Old Shatterhand alakját Karl May a magyar Xántus Jánosról mintázta (a levél, amelyben ehhez Xántus engedélyét kéri, ma is megtekinthető a Karl May Múzeumban (Drezda – Radebeul, Németország).
    Amúgy nem volt elkényeztetett ficsúr és nem kiabált a dezodorjáért. Az indiánok és barátaik szagról (is) felismerték egymást pl. a vaksötétben, a lovaik is felismerték a gazdáikat szagról (is).
    A cseh turisták meg a kroko-gyilok gutaütésből vagy túl-borozásból származó emlékezetzavar folytán került a történetbe?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Xantus vonalat tudtam, ezért is vállaltam be bátran a magyar származást. Egyébként a dezodoros rész csak azért nem közismert, mert a korabeli írók idealizált személyekkel dolgoztak, akik nem éhesek, nem szomjasak, nem böfögnek, nem izzadnak, nem kell vécére menniük, nincs szaguk és nem recseg alattuk az avar (hiszen különben az ellenség kiszagolná és meghallaná őket) ... stb, stb... :)
      A cseh turisták alkalmazása egy szójátékot szolgált (volna) vájtfülű olvasók számára. Karl May egyik híres regénye az "Ezüst tó kincse". E novellában, ha a folyamatosan olvassuk: "... Ezüst tó! Kinn cseh ..." Hát így... ;-)
      Jó hétvégét! :)

      Törlés
  3. Ezüst-tó kincse -
    megüt szó, kinn, cseh

    2009-ben Prágából vonattal jöttem haza (mert a repülő kb. 8-szor annyiba került volna). Valahol a prérin éjjel a legszebb álmomban rám nyitotta a cseh kalauz a fülkeajtót és elkezdett csehül hadoválni valamit, hogy szálljunk le ... Ha ez volt ám az igazi rémálom! Mondtam neki (több európai nyelven is), hogy nem szállok le, mert ez még nem Budapest. Aztán a másik fülkéből előkerültek csehük is beszélő utasok. Kiderült, hogy a vihar leszakította a felsővezetéket, aztán vagy leszállunk, vagy addig rostokolunk, míg meg nem javítják. A röpke fél napos késés semmiség volt ahhoz képest, mikor csehül kiabálva vertek fel legszebb álmomból.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát amikor kijössz a prágai csehóból és hirtelen ellep a kétméteres cseh hó... :)

      Törlés
    2. Hát el tudnám viselni a 2m cseh havat minden nap! A prágai csehóbvan fogyasztott Pilsner Urquell, Budweiser, Staropramen és Krušovice vagy Velkopopovický Kozel sörök után!
      Éljen Vencel herceg avagy Szent Vencel, a cseh serfőzők védőszentje!

      Törlés
    3. Éljen! :)
      Bár nem kéne inkább a magyar sörfőzőket ünnepelni, már csak a GDP növelése miatt is? :)

      Törlés
    4. Majd akkor ünnepeljük a magyar sörfőzdéket, ha lefőzik a cseheket a sörfőzésben. Persze se az alapanyagok minősége (pl. híres cseh komló), se a hagyományok hiánya miatt nem fogják.
      Lehet, hogy revideálni kell magam: már az is ünneplésre ad okot, ha a Borsodi sörkádainak a tetején nem úszkálnak a patkányok, mint a szoci'ban?

      Törlés
  4. Ráadásul borsodiék annyira nem értenek a marketinghez, hogy egyrészt a DVTK sört is Kőbányán készítik (úgyhogy a Diósgyőr szurkolók pesti sört isznak), másrészt semmit sem kezdenek a már meglévő rengeteg söralátét versükkel.
    A patkány meg nem úszik a sörön, hanem feloldódik benne. Ez mutatja a sör erejét! :)))

    VálaszTörlés