Ha én pedagógus lennék...

Ha én pedagógus lennék

Tányéromon csirkés pennék

Helyett üres légtér állna,

S nem lennék nagy dagadt bálna.

Parragh vitéz megaszonta,

Elég enni kétnaponta,

S ne pénz boldogítson tanárt,

Hisz’ jóból is, ha sok van, árt!

Ha én pedagógus volnék,

Négytől otthon éhen holnék,

S számból szállna panaszének,

Hátha rám is figyelnének…

Á, nyafim csak hisztis tünet

Lenne, mert a nyári szünet

Enyém volna maszekolni

S pincérként keresnék jól, ni!

„Alapképességeket tekintve a tanárok jó pincérek, csak az a baj, hogy mire beesnek hozzánk, addigra annyira le vannak amortizálva, hogy felszolgálás közben ugyanúgy elalszanak, mint az éjszakai fűtőként is szolgálatot teljesítő Fülig Jimmy az óceánjárón.” /Panír Pál, étteremvezető/

„Szítja a hangulatot, költő polgártárs, mesterségesen kelti a pánikot?! Nem elég, hogy a sok elpuhult, heti legfeljebb ötven-hatvan órát dolgozó, négy órakor már hazamenő, egész nyáron légkondicionált luxusnyaralókban henyélő tanár akár huszonötezer forintnyi Erzsébet utalványt is megkereshet alig egy heti gyereknyaraltatásért, és még fizetésemelést is akar?! Nehogy már egy henye pedagógus majdnem feleannyit keressen, mint egy parlamenti takarítónő?! Hová vezetne ez?! Ez veszélyes! NEM ENG.!” /Sztálin Szilárd, az Általános Versengedélyeztetési Hadosztály (ÁVH) vasökle/

„Van egy ország egy szint alatt,

Tanárbérek helyett emel árakat,

Parragh gyerek kérjél bocsánatot,

Mert rád borítom toalett kacsámat ott!

Megbántottál te Parragh gyerek,

Azt mondtad: a tanár négykor hazamehet,

Közben hasra hízol, nem hátra,

S magas a lód, mint Híg Zsiráf sátra!”

/Kistehén Kösztöny, világslágergyanús rocker/

„Én is tanár akartam lenni, nem kérek bocsánatot!” /Vitéz Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke/

„Laci, te, 

Hallod-e?

Jer ide,

Jer, ha mondom,

Rontom-bontom!

[...]

Ülj le mellém, valamit mondok

Szomjas vagy látom, egy üveg bort kibontok, figyelj!

Lehet, hogy nem vagy gyenge

De ha a szívedbe szalad a penge,

Attól nem érzed magad jobban,

Ha a kocsidban bomba robban!

Tudom én, erős vagy, persze,

De ha a fejedben ott van a fejsze,

Vagy a fegyver csövébe nézel,

Ott már semmire nem mégy pénzzel!

Az emberek meg néznek,

Hogy az Isten a pénz lett;

Sorban nyílnak a bankok,

És az jelenti a rangot,

Hogy mennyire állat az autód,

Mekkora mellű a nőd,

És, hogy meddig bírod feltekerni a kocsiban a hangerőt!

A kocsiban a hangerőt!

[...]

Mert e fürge

Pajkos ürge

Te vagy, Laci, te bizony!”

/F. Petőfi Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„... hogy is van a régi mondás? "Aki tudja, csinálja, aki nem, az tanítja?" De mi van azzal, aki nem tudja és mégis csinálja? A kérdés nem éppen költői, Kedves Vitéz Elvtárs!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas extrudált extroll visszajáró szelleme/

„Vitézeket ne ekézze,

Mert letörik lába s kézze!

Null végtagot hoz ki matek,

Ház doki, ha eljő ma TEK!”

/Csávás Kálmán brutálnagy, a Balga Értelmiségi Léhűtőket Sürgősen Ártalmatlanító Rendészet (BÉLSÁR) fajanszfeje/

„Hé, költő úr, miért csak a pedagógusok béréért áll, ki a miénkért miért nem?! Nekünk is ugyanúgy beszólt a Parragh vitéz! Vagy maga szerint mi tűzoltók tízéltűk vagyunk és különösebb következmények nélkül akár kilencszer is éhen halhatunk, ami jól felhabosítja az adrenalin fröccsünket?! Imádkozzon, hogyha egyszer benn ragad egy égő házban, az ne Magyarországon legyen, mert magáért tuti, hogy nem megyünk se ki, se be! Idióta!” /Lángnyelv Lajos, tűzoltóparancsnok/

„Gyerekkoromban sokat csúfoltak, mert úgy néztem ki, mint egy dagadt bálna. Nagyon hálás vagyok Pártunknak és Kormányunknak, hogy mióta pedagógus vagyok, végre úgy nézhetek ki, mint egy anorexiás életpályamodell és nyaranta rendszeresen hívnak neves cirkuszokba éhezőművésznek! Végre világhíres és világgirhes lettem!” /Kákabélű Kokilla, magyar-történelem szakos középiskolai tanár/

„A kaotikus magyar közoktatás és közgyógyítás is magyar nyelven zajlik, tehát az ország belügye. Ezért jogosan lett a belügyminisztérium hatáskörébe rendelve. A főnököm szerint mindkét közterületen két héten belül rend lesz! Közötök?!” /Sintér Nándorné Pintér Vendetta, belügyminisztériumi szakállamtitkárnő/

„Miért csirkés és miért penne?! A csirkében hús van, a pennében tojás! Én viszont vegán vagyok! A vegán pedagógusok érdekeit nem védi senki?! Követelem, hogy Frady Endre írjon több zöldséget!” /Saláta Samuné Sóska Sarolta, faiskolai gyógynövénypedagógus/

„Nem értem, mi a baj? Pedagógusnapra küldtünk minden iskolának egy cserepes virágot! Ha iskolánként átlag 73 darab tanárt számolunk, akkor egy éven keresztül mindegyikük őrizheti a növényt 365/73=5 teljes napig! Mi kell még?! Odaadjuk a kisujjunkat és már az egész karunk kéne a csuklónkon lévő tizenötmilliós karóránkkal egyetemben?! Hol itt az alázatos szolgálat és az őszinte hivatástudat?! Csak a pénz, mi, csak az a fránya pénz?! Pedig a pénz nem boldogít! Nekem elhihetik!” /Ingyenélő Imre, tanár- és gyermekéheztetési államtitkár/

„Tisztelt államtitkár úr! Köszönjük a virágot, de sajnos már nem őrizhetjük, mert Saláta Samuné Sóska Sarolta vegán kolléganőnk frissiben felfalta! Legalább neki volt egy jó pedagógusnapja!” /Lakonikus Lajosné Lemondó Lujza, a Rönk Ödön Fű- Faiskola (RÖFF) igazgatója/

„Szerintem döntsenek a diákok a tanárok fizetéséről!” /M. András, a költő legállandóbb és leganarchistább kommentelője/

„Ez az, M. úr, jó ötlet! Döntsenek a diákok! A végzősök! Érettségi előtt! Nyílt szavazással!” /Gyakorlatias Gyuláné Pedagógésmagóghy Praktika, firnyákos szakszervezeti éceszgéber/

„Jól fizetett pedagógusok és magas szintű közoktatás?! Kiművelt emberfők képzése?! Nanemá!!! Ez politikailag elitveszélyes! Az országnak nem önállóan gondolkodni tudó emberekre, hanem egyszavas lózungokkal mozgatható birka szavazókra van szüksége! Ki fog itt minimálbérért német autókat összeszerelni, ha mindenki egyetemre megy, he?! Ki fog itt napi egyszeri cirkuszért és kétszeri kenyérért krumplit kapálni, ha mindenki a hanyatló nyugaton csinál karriert! Ceterum censeo Cözoktatásiem esse delendam!, azaz Továbbá úgy gondolom, a közoktatásnak vesznie kell!”  /Markos Porciósné Major Kató, római magyar nagykövet/

„Mi ez a szemforgató szégyenről írt szemenszedett szégyentelenség?! Én kerek egy évig voltam tanár, de ha akkor kellett volna elolvasnom ezt az irodalomgyalázó fércművet, akkor inkább egy nap után kivetettem volna magam az iskola szuterénablakából, belegurulva a járdán felhalmozott kutyagumiba! Bár Parragh vitéz elvtársról akkor se tudnék egy jó szót se szólni, ha száz inkvizítor fenyegetne, de akkora büntetést, hogy szájára vette egy Frady Endre klapancia, még neki se kívántam volna! Ne lássam anyám szellemét mágia rakást fölböfögő médiumokkal beszélgetni, ha én Frady Endrét közoktató pedagógus lennék!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Aki éhezteti a tanárokat és a tűzoltókat, azt kiszellentem a világűrbe és a hónaljszagommal rákergetek egy fekete lyukat.” /Chuck Norris/