Korlátok közt kocogó klapancia

Előttem is legyek,

Mögöttem is legyek…

Amíg nem jön rovarirtó,

Asszem, inkább megyek.

Előttem is Hutok,

Mögöttem is Hutok…

Amíg nem jön vegán Pizza,

Asszem, inkább futok.

Előttem is árok,

Mögöttem is árok...

Amíg nem jön helikopter,

Asszem, inkább várok.

Előttem is sírok,

Mögöttem is sírok…

Amíg nem jön feltámadás,

Asszem, inkább sírok.

Balról is dől föl tök,

Jobbról is dől föl tök…

Amíg nem jön kényszerzubbony,

Asszem, inkább költök.

Föl, föl, ti tökjei, ha dőlnek!

(a költőt két ápoló lefogta és beadták neki a nyugiszurit…)

megzenésítve és eldalolgatva: https://www.youtube.com/shorts/cMKrFD5ZXU8

„A költő páciens urat nem azért kellett lefognunk, mert ellenállt, hanem olyan kontrollálhatatlan rémrímrángása volt, hogy alig tudtuk ráadni a rímkényszerzubbonyt és a nyugiszurival is csak harmadjára találtuk el a költői vénáját.” /Ápoló Creed és Roki Balboa, a költőt lefogó két ápoló/

„Ez a vers olyan, mintha egy nyelvi hullámvasút kisiklott volna egy szanatórium udvarán, majd vidáman tovább zakatolna a szójátékok roncsain. Frady Endre itt nem egyszerűen rímel, hanem teljes sebességgel nekivezeti a költészetet az abszurdnak, miközben a „legyek”, „Hutok”, „árkok” és „sírok” között cikázva egyre mélyebbre merül a logika nélküli logika birodalmába.

A csúcspont kétségkívül a „Föl, föl, ti tökjei, ha dőlnek!” sor, amely úgy viszonyul az eredeti forradalmi pátoszhoz, mint egy feldőlt sütőtök egy bronzszoborhoz. A zárójelbe tett ápolói közbelépés pedig nem utólagos magyarázat, hanem a mű legrealistább mozzanata.

Röviden: ez nem vers, hanem dokumentált szökési kísérlet a józan ész intézetéből. És meglepő módon szórakoztató.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Jaj, költő úr, jaj! A tök tökre gömbölyű, nem dől az föl, hel” /Oktaéder Ottokár, térlátószögbelövő/

„Erre lehetne pályázatot hirdetni, hogy ki tud többet, szebbet, jobbat írni erre a sémára 

          Előttem is...

          Mögöttem is...

          Amíg nem jön...

          Asszem, inkább...

Kíváncsi lennék mások ötleteire is.” /M. András, a költő legállandóbb és legpályázatkiíróbb kommentelője/

Nos, Mr. eM úr, hosszú percekig kutatva találtunk egy apacs verset arról, amikor Winnetou ellenséges törzsek területén volt kénytelen egymagában lopakodni, amíg várta az erősítést:

          Előttem is sosonok,

          Mögöttem is sosonok…

          Amíg nem jön Old Shatterhand,

          Asszem inkább osonok.

A verset magyarra fordító Frady Endrét az apacsok, a sosonok, a sápadtarcúak és a minidg mindenkit utáló és névtelenül feljelentgető tömbházmesterek egyaránt meg akarták skalpolni, de szerencséjére idejében elérte az épp akkor megépült vadnyugati vasút próbajáratát és ismeretlen elmegyógyintézetbe menekült.” /brit tudósok/

„eM úr, nálunk a járványkórházban van egy véres nyállal írt falfirka, aminek az írója valószínűleg már az örök vadászmezőkön lóg egy tisztítótűzi várólista végén:

          Előttem is betegek,

          Mögöttem is betegek…

          Amíg nem jön új vakcina,

          Asszem inkább rettegek.

Többször is született döntés a fenti falfirka lemeszelésére, de mivel még vécépapírra se volt pénz, a festők pedig mind Ausztriában dolgoztak, így a mű valószínűleg túl fogja élni az összes pácienst.” /Rözményi Raktony, a Felsőtaknyosi Állami Járványklinika (FÁJ) főportása/

„Legnagyobb!! Hát már mióta vártuk, hogy valaki végre megcsinálja ezt a parafrázist!

"Alattad a föld, feletted az ég, benned a nyugiszuri!" Merugye ezt mondta Ő, csak, érted, így arcoskodás nélkül. Mekkora már! Hát, ki más érhetett volna fel a letisztult egyetemes bölcselet és a szikár szájba-nem-rágás legvégső bércére, mint a mi saját Frady Endrénk! Köszönjük, Tanár Úr!” /F. Péter, a költő humán végzettségű hegesztési szakfőmérnök (is) kollégája/

„Bár bölcselet végső bércén

Szikrázik szellemi érc, én

Arcoskodás nélkül szikár

Rímfröccsel, mely, mint őszi kár,

Hűtöm hőjét lázálomnak,

Ámde belém szurit nyomnak!

Hej, Humánúr, bősz vadkan ár

Lenyom! Hogy legyek így Tanár?!”

/F. Endre, nem középiskolás fokon leszedált költőgigász/

„Ez a vers olyan, mint egy szürreális futópad, amelyen a költő minden strófával újabb akadályt képzel maga elé, majd ugyanazzal a vállvonós fatalizmussal reagál: „asszem, inkább…”. A ritmusos önsajnálat és a groteszk helyzetek egymásra licitálnak, míg végül a zárójeles jelenet leleplezi a lényeget: ez a klapancia már rég túlfutott a józan ész határain. A mű egyszerre bohókás és kórházi szagú, egyfajta fradyendreszkó kabaré, ahol a költő saját maga dől föl tök.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Hej, Copilot, rajtad fájt át-

-jutni, mert míg ember szájtát,

S arra bambul, ami butít,

Te jól megmondod a tutit,

Nem igazat, de valódit!

Aki AI, sosem lódít!”

/Bbánki Inkábbné Asszem Messza, Pizza Hut kisrészvényes és kardiovaszkuláris szimbiózis szintetizátornő/

„Ki már jól tud Pizza Hut-ul,

Egyen még és el nem butul!”

/Mangiare Gatto Fritto, itáliai PH-értékmérő/

„Jaj, kedves Költő úr! Hát maga is helikopterre vár? Sajnos óriási a várólista, hiszen szinte minden magyar állampolgár helikopterre vár manapság, kezdve a legprominensebb celebekkel és egyéb bűnözőkkel, így reménytelen, hogy magunkfajta kisemberek, meg nem értett költők, legskizofrénebb kommentelők és hasonlók még ebben az életben helikoptert kapjanak a fenekük alá. Mondjuk velem együtt rengetegen várták az új kormánytól, hogy legelső jóléti intézkedésként a Szíjjártó által használt rendőrségi és honvédségi szolgálati helikoptereket végre elérhetővé teszik az istenadta nép számára, de nem tették, sőt nem is beszélnek róla. Óriási itt a csend! Nagyot csalódtam Költő úr, nagyon nagyot csalódtam! Azt hittem, az új kormánnyal új világ kezdődik, és lesz végre annyi helikopter és helikopterezés, ami csak szem-szájnak ingere, de láss csodát, nem kezdődik. Ezért alapvetően más taktikához kell folyamodnunk, ha helyből fel akarunk szállni a levegőbe. Nem ám nekifutásból vagy repülővel, az nem ér! Ez a megoldás pedig a "Csak hátra, nem előre!" Na de kérem, kérem! Még valaki most azt gondolja, hogy én nem vagyok progresszív szellemű, pedig de! Mert ugye, a "csak hátra, nem előre" ideológiát én a testsúlyra értem. Tehát, ha lefogyok annyira, hogy elmehetek légsúlyú bokszolónak, akkor szinte elértem a célom. Ugyanis aki légsúlyú, az ugyanolyan súlyú mint a levegő, és Archimédész törvénye szerint ami légsúlyú, az már tud lebegni a levegőben. Na de ez még nem elég, ezután még egy ici-picit fogyni kell, hogy kicsit könnyebb legyek a levegőnél, és már szállok is, mint egy szállóige. Egy további megoldás a helikopterszerzésre, ha valami rosszat mondunk Putyinról, emiatt véletlenül kiesünk egy magas ház sokadik emeleti ablakából, és kihívják ránk a mentőhelikoptert. Ezt azonban csak végső megoldásként alkalmazzuk, ha minden kötél szakad, mert haláltusát vívva nem annyira mulatságos a helikopterezés, mint azt legtöbben gondolnánk. Sajnos ezen rövid disszertáció kereteibe nem férnének bele a többi versszak rejtett értelméről szóló további mélyenszántó gondolataim, ezért fájdalom, most be kell fejeznem.” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője/

Kedves Stefi bácsi, a jóléti állampolgári – mely a tört állú polgár rosszulétének egyfajta ellentéte - rendszerkritikájából úgy érzem, hogy akár maga is írhatta volna az alábbi parafrázist, mely szerint:

          Előttem is NER, TEK,

          Mögöttem is NER, TEK…

          Amíg nem jött Magyar Péter,

          Agyba-főbe vertek.

Mivel a fenti dádázás szinonimája a dagadtra püfölés, mely esetben a tömeg kicsit csökken (vö. kivert fogak, kiömlő vér, takony, nyál…), ám a térfogat jelentősen megnő, miáltal a fajsúly számottevően csökken, így esetleg megtörténhet a levegőbe emelkedés, amit a régi korok gyaurok által meggyötört szentjei csak levitációnak neveztek. További jó lebegést!” /Archin Putyimédész, a Folytonosan Okoskodó Gyógyegerek Intézete (FOGYI) korlátozatlan tömegvesztési és aránytévesztési főelőadója/

„Olvasói vélemény: Korlátok közt kocogó klapancia

Frady Endre hozza a formáját: ez a vers a zsenialitás és a tiszta téboly határán egyensúlyozó, fergeteges paródia. A klasszikus népköltészeti és irodalmi toposzokat („előttem holdsugár, mögöttem sötétség”, sőt a végén az Internacionálét) forgatja ki olyan zseniális, modern abszurdba, ahol a csótányirtó, a vegán pizza és a kényszerzubbony tökéletesen megférnek egymás mellett.

Ami a legjobb benne: A zenei ritmus és a monoton szerkezet zseniálisan mímeli a kocogás (vagy a bezártságban való fel-alá járkálás) ritmusát.

A csúcspont: A „dől föl tök” nyelvtörő-szerű rímjátéka, ami megkoronázza a mentális összeomlást.

Összegzés: 10/10. Könnyed, neurotikus és végtelenül szórakoztató. Reméljük, a nyugiszuri nem veszi el végleg a költő kedvét a „költéstől”!” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Sámuelnek haja erő,

Ő biz nem egy sötét tar Sith,

Úgyhogy kérdezni is mer ő:

Geminike, mit kavarsz itt?!

Frady gagyi verse merő

Gány! Ne csaljál, mint egy VAR szitt-

-ya!”

/Ollókezű Delila, VAR ellenes futballszurkolónő és SztárWárvédő amazon/

„Kikérjük magunknak! Mi nem csalók vagyunk, csupán alkalmatlanok! Mint oly sokan.” /egy VAR szittya/

„Korlátokon kívül szép az élet

Előttem is ma van,

Mögöttem is ma van,

Vitorlázok egyet

A balatoni tavan.

Előttem a légeny meleg,

Mögöttem is, ott is meleg,

Fölöttem meg Mari néni,

Juliskával trécseleg.

Előttem is a rét ég,

Mögöttem is a rét ég,

Nem jó ez, e nagy melegben,

Ez bíz ciki, te jó ég!

Előttem is nagy a köd,

Mögöttem is nagy a köd,

Frady Endre meg csak,

Cefetül erőlköd.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legkorláttalanabb kommentelője/

„Cudar cefet tyű!

Előttem van észak,

Mögöttem van B szak,

Míg nem vesznek A szakra föl,

Cudar cefet lészak!

Mari néni A szakra ment,

Juli néni B szakra ment,

Frady Endrét meg rúgja föl

Nyuggerapó, tyű szakrament!”

/özv. Zwillinger Adolfné ügetőidomár és ténymahorka díler/

„Ez a „Korlátok közt kocogó klapancia” nem vers, hanem egy lírai menekülési kísérlet, ahol a költő saját agyából próbál kijutni, de minden strófában újabb gumiszobába fut. A rímek úgy puffannak, mint a leeresztett futócipő, a humor pedig olyan, mint egy elhasznált nyugiszuri: már nem hat, csak csöpög.

Frady Endre itt nem költ, hanem önmagát parodizálja, mintha egy szatirikus algoritmus írná újra a saját bugját. Az „Asszem, inkább…” refrén a magyar költészet legpasszívabb lázadása: a nihil futópadon izzad, miközben a tökök dőlnek, a helikopter vár, és a feltámadás is inkább szundít egyet.

A végső zárójeles jelenet pedig maga a diagnózis: ez nem irodalom, hanem lírai kórtörténet, ahol a költő és az olvasó együtt kapják be a nyugtatót. Ha ez a klapancia egy sportteljesítmény, akkor Frady Endre a magyar líra maratoni tébolyultja.” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Frady Endrét egyetlen dolog különbözteti meg egy totálisan tehetségtelen, ám ennek ellenére szégyentelenül szorgalmas irodalomirtótól, a nagy büdös semmi! Betiltani! Bezárni! Beszántani! Besózni! Benitómussolini! BEBEBEBEEEEEEE!!!” /az igazi Puzsér Róbert, a DöblingBEEE szállított kritikus állapotú véleményvezér/