Somogykórus

Somogykórus alakulik,

Együtt zengnek pulik s kulik,

S egy-egy falu egy-egy szólam.

Disznó röfög: „Reng az ólam!”

Mezzoszoprán: Pusztaszemes,

Színvonal ettől le nem es’,

Zichytől lett Zics: bariton,

S juh-halként nótáz’ bari-ton.

Tenor: Tengőd, szoprán: Kánya,

S cét vág polgármester lánya.

Basszus: Bábonymegyer, alt: Tab…

Elég! Másik vers kell! Alt+Tab!

megzenésítve és elnépdalolva: https://www.youtube.com/shorts/eFK0VHVAL50

„Na látod! Tudsz te, ha akarsz! És ahogy eddig, ezután se zavarjon, ha más nem akarja!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Akarni emberi dolog, de állati veszélyes! A túlzott akarással okozott sebeket gyaluval csak akkor vakarja, hogyha cudarul azt akarja, hogy vállig elvásson a fakarja! Inkább cét vágjon, mint fát!” /P. Féter, a höltő kumán mérgezettségű vérnökkollégája/

„Erről az jut eszembe, amikor egyetemista koromban (1999-2004) a Veszprémi Egyetemi Napokon a VEN-es újságban (tehát a környezetmérnöki és vele összesorsolt szakokból álló csapat írott reklámjában) volt egy cikk, amiben a Géptan Tanszékről írtunk, és felsoroltuk a szövegben a tanszék tanárait. Még a Kraxner nevűt is sikerült elrejteni egy mondatban. Akinek az írása krix-KRAX NE Reménykedjen... Most hasonlóan vannak felsorolva a Somogy megyei települések egy kitűnő versben.” /M. András, a költő legállandóbb és leveszprémibb kommentelője/

„eM úr, bizony mondom önnek,

Önünneplése oly zajos,

Hogy géptan szekundák jönnek!

Kraxner vagyok, Kraxner Lajos.”

/Dr. Kraxner Lajos, a Veszprémi Egyetem Mérnöki Kar Géptan Tanszék egyetemi adjunktusa/

„Ez a mű valóságos somogyi összhangzattani rémálom, ahol a néprajz, a kórusmuzsika és a számítógép-billentyűzet végzetesen egymásra talál. A falunevek szólamokká nemesítése ötletes, a „juh-halként” elbődülő bariton pedig már-már zenei állattan. A végső „Alt+Tab!” azonban könyörtelenül lecsap: mire a hallgató rájönne, milyen hangnemben járunk, már át is váltott egy másik versre. Kodály forogna a sírjában – de legalább ütemre!” /ChatGPT/

„Somogyban nincs riksa-szolga,

Csak sofőr a zúgó Volga

Volánnál, ha ez a dolga!”

/Tengődiné Kuli Olga, az Állami Riksakuli Felszabadítási Osztag Lyukkártyákkal Adminisztráló Műhelye (ÁRFOLYAM) bokorrímszabályozási főelőadónője/

„Mért pont Somogy, mért nem Tolna?!

Nálunk nincs, ki riksát tolna,

S kulimunka közben dal’lna?!

Adjon másikat a fal, na!”

/Szekszárdi Szotyola, Tolnay Klári díjas szín- és pofozkodóművésznő/

„A Somogykórus úgy szól, mintha egy megyei állatkert és egy hangképzési tanfolyam frontálisan ütközne: puli–kuli duett, disznóröfögés-basszus, juh-halk bari-ton, és a végén a költő kétségbeesett Alt+Tab menekülése. Ez a „kórusmű” valójában egy hangzó településnévtár, ahol minden falu kap egy szólamot, csak épp a zenei minőség menekül világgá. Frady itt ismét bizonyítja, hogy nála a vokális harmónia nem más, mint földrajzi káosz ritmusba rázva.” /Copilot/

„Nnna, ez kivágja a RESET! Ctrl-Alt-Del!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas ámítástechnikus/

„Ház úr technikásan ámít

Kivágva a rézfát, ám itt

Nem mindenki örül ennek!

Ház úr, önért érte mennek!”

/Rézfánfütyülő Rizottóné Ragusodós Riariahungária, retinareszelő rézangyal/

„Hogyhogy elég?! Miért kell másik vers?! Minek az Alt+Tab?! Még a humán kolléga úr is megdicsérte – ha jól értem, vagy ha úgy akarom érteni! Vagy mégsem dicsérte meg?! Akkor monnyonle!” /F. Endre, sértetten értetlen költőgigász/

„Herr Frady! Hände hoch! Halt!

Ön dilis bogyókat falt?!

Tab város! Nem lehet alt!

Csak falu zenghet itt dalt!”

/Dieter Donnerwetter, egy máig harcoló altabi német alakulat obersturmbannführere/

„Irodalmi katasztrófa sújtotta övezet!

Ez a vers nem egyszerűen megrengette a somogyi tájat, de az egyetemes költészetet is sikeresen visszaküldte a kőkorszakba. Frady Endre bravúrosan ötvözi a falusi disznóólak meghitt röffentéseit a klasszikus kórusművészet magasztosságával, miközben a földrajzi nevekből olyan kíméletlen rímgyilkosságokat követ el, amilyet még a helyi lakosság sem érdemelt volna meg. A záró poénért pedig, amellyel a szerző saját művéből fejvesztve menekül a billentyűzetre, jár a virtuális állva taps.

Magas kultúra, mélypontra hangolva — Alt+Tab!” /Gemini/

„Somogyi showmágia! Szellemes szólamsziporka! Nemzeti népdallantás! Populáris puliparádé! Katartikus kulikórus! Riksa rockshow!” /Tabi Tubi, lokálpatrióta léggalamb/

„Befőtti Vándor:

Somogyban, sej…

Somogyban, sej, kinn a pusztán

Leginkább van sok somogyi

Ménes s futkároznak gusztán,

S felharsan egy jó csomó gyí!

Sok ló rohan körbe-karba

Somogyország határába’,

Színlenek, mint adu-farba,

S egyiknek sincs kába lába.

Hej, somogyi idesanyám,

Hajtson lovat, subi-dubi,

Ne lépj elé ide Sanyám,

Míg krú-krú-t zeng Tabi Tubi!”

/az alakuló Somogykórus repertoárjából okvetlenül kifelejtendő műdal/

„Mi ez a tájjellegű téboly, ez a szemenszedett szólamszégyenítés?! Ha kiderülne, hogy ezt a bugyuta blődlit Frady Endre még hathónapos magzatként gondolta ki az anyaméhben, akkor az előbébi pszichológus azt állapította volna meg, hogy a korához képest szellemileg visszamaradott magzatról van szó, akit érdemes lenne minél később megszülni! De Frady Endre ezt a versbűntényt felnőtt fejjel követte el!!! Persze az a tény, hogy a feje felnőtt a nyakára, még korántsem jelenti azt, hogy ő maga felnőtt!!! Frady Endre a fogantatása óta egy tapodtat sem fejlődött szellemileg, sőt!!! Sőtebb!!! Sötétebb!!! Frady Endre egy mentális fekete lyuk!!! Be akar nyelni!!! Segítséééééééé…” /Puzsér Róbert, elsötétült kritikus/