Nem kell többé kétségek között vergődni, vad halálsikolyok közepette végrendeletet fogalmazni, padlón összegyűlő könnytócsákba ököllel belecsapkodni és tévé előtt letargiában fetrengve tehetségeket kutatni, mert itt van végre a válasz: IGEN, LESZ VÉRADÁS!!!
Az alábbi véradó lírában az önfeledt költő a tőle megszokott rusztikus bájjal és lapra szerelhető rímtechnológiával osztja meg donori örömét a világirodalombarátok és barátnők lélegzetvisszafojtva lélekbúvárkodó seregeivel. Feleim, ömöljön az a vér!
Világ véradói, le ne üssetek!
VÉRADÓ LÍRA
S kártyádnak remek a TAJ-a?
Nem harapott meg víziló,
S nem haltál ki, mint egy maja?
Két lóerős postaszekér
Poros utcán tizenöttel
Száguldva a levelekér’
Tegnapelőtt nem ütött el?
Nem vagy terhes, nem ráz a láz,
Nincsen pszichés májzsugorod,
S kórterjesztésért nem gyaláz
Téged fél Nyizsnyij Novgorod?
Oké minden fenti adat,
S tömény önzetlenség hat át?
Rút közönynek üzenj hadat,
S vívjál vidám vérbő csatát!
VÉRADÁS:
2012. június 29. (péntek) 15:00-19:00
Bp. XI. ker., Vásárhelyi Pál u. 4-6., IV. emelet
A világegyetemet mélyen érintette, felkavarta és szinte kiforgatta önmagából a költő ily mély tényfeltáró és jövőbe mutató véradó lírája. Nem is hagyták szó nélkül…
„Kihaltam. Nem mehetek.”
/egy maja/
„Jaj, de kár, hogy nem tudok odamenni, mert aznap épp szolgálatban vagyok!”
/Jack Neck, a Vampire State Building főportása/
„Vééér!!! A fél karomat odaadnám, ha ott lehetnék!”
/Véreskezű Mária, a brikettek egykori uralkodónője/
„Jaj, csak el ne vágjam a zacskót, vagy az odavezető csövet!”
/Ollókezű Edwárd/
„Ennél a vacaknál még oroszul is jobbat írtam! Vérszegény klapancia!”
/Alekszandr Petrovics barguzini forradalmár költő és kinyugdíjas/
„Ez az! A vers maga ugyan olyan szörnyű, hogy savszívű Alieneket lehetne ijesztgetni vele, de legalább keményen beledörgöli a elefántcsonttoronyban fetrengő dekadens celeblobbi orrát a saját taknyanyálába! Nem tudok rá két pontnál többet adni, de bátorítóan kacsintok hozzá! Egyszerre soha többé és csak így tovább! Na, kifelé! Még találkozunk! Jaj nekem! De neked is!”
/Puzsér Róbert/
„Bosszantó egy bugris bunkó! Abcug Frady, le vele! Verstanról még sosem hallott, s nem tud még vért adni se!”
/Sur, Solt, Bese/
„Sajnos most pont ráérek. Ott leszek bent teljes terjedelmemmel. Gyere te is, Vad II.!”
/Kassai Viktor játékvezető/
Ó, hogy az a … (folyamatos füttyszó) … a tieteké!
/Dopeman alternatív köztársasági elnök jelölt)
„Kérem a svéd műfordítást és azonnal továbbítom az akadémiámnak irodalmi Nobel-díj témában!”
/XVI. Károly Gusztáv svéd király/
„Jaj ne máááá!!!”
/egy neve elhallgatását kérő svéd királyi akadémikus/
