Véradó líra

Nedvesen Zokogó Tömegek!
Nem kell többé kétségek között vergődni, vad halálsikolyok közepette végrendeletet fogalmazni, padlón összegyűlő könnytócsákba ököllel belecsapkodni és tévé előtt letargiában fetrengve tehetségeket kutatni, mert itt van végre a válasz: IGEN, LESZ VÉRADÁS!!!
Az alábbi véradó lírában az önfeledt költő a tőle megszokott rusztikus bájjal és lapra szerelhető rímtechnológiával osztja meg donori örömét a világirodalombarátok és barátnők lélegzetvisszafojtva lélekbúvárkodó seregeivel. Feleim, ömöljön az a vér!
Világ véradói, le ne üssetek!

Frady Endre:
VÉRADÓ LÍRA

Több vagy-e, mint ötven kiló,
S kártyádnak remek a TAJ-a?
Nem harapott meg víziló,
S nem haltál ki, mint egy maja?

Két lóerős postaszekér
Poros utcán tizenöttel
Száguldva a levelekér’
Tegnapelőtt nem ütött el?

Nem vagy terhes, nem ráz a láz,
Nincsen pszichés májzsugorod,
S kórterjesztésért nem gyaláz
Téged fél Nyizsnyij Novgorod?

Oké minden fenti adat,
S tömény önzetlenség hat át?
Rút közönynek üzenj hadat,
S vívjál vidám vérbő csatát!

VÉRADÁS:
2012. június 29. (péntek) 15:00-19:00
Bp. XI. ker., Vásárhelyi Pál u. 4-6., IV. emelet

A világegyetemet mélyen érintette, felkavarta és szinte kiforgatta önmagából a költő ily mély tényfeltáró és jövőbe mutató véradó lírája. Nem is hagyták szó nélkül…

„Kihaltam. Nem mehetek.”
/egy maja/

„Jaj, de kár, hogy nem tudok odamenni, mert aznap épp szolgálatban vagyok!”
/Jack Neck, a Vampire State Building főportása/

„Vééér!!! A fél karomat odaadnám, ha ott lehetnék!”
/Véreskezű Mária, a brikettek egykori uralkodónője/

„Jaj, csak el ne vágjam a zacskót, vagy az odavezető csövet!”
/Ollókezű Edwárd/

„Ennél a vacaknál még oroszul is jobbat írtam! Vérszegény klapancia!”
/Alekszandr Petrovics barguzini forradalmár költő és kinyugdíjas/

„Ez az! A vers maga ugyan olyan szörnyű, hogy savszívű Alieneket lehetne ijesztgetni vele, de legalább keményen beledörgöli a elefántcsonttoronyban fetrengő dekadens celeblobbi orrát a saját taknyanyálába! Nem tudok rá két pontnál többet adni, de bátorítóan kacsintok hozzá! Egyszerre soha többé és csak így tovább! Na, kifelé! Még találkozunk! Jaj nekem! De neked is!”
/Puzsér Róbert/

„Bosszantó egy bugris bunkó! Abcug Frady, le vele! Verstanról még sosem hallott, s nem tud még vért adni se!”
/Sur, Solt, Bese/

„Sajnos most pont ráérek. Ott leszek bent teljes terjedelmemmel. Gyere te is, Vad II.!”
/Kassai Viktor játékvezető/

Ó, hogy az a … (folyamatos füttyszó) … a tieteké!
/Dopeman alternatív köztársasági elnök jelölt)

„Kérem a svéd műfordítást és azonnal továbbítom az akadémiámnak irodalmi Nobel-díj témában!”
/XVI. Károly Gusztáv svéd király/

„Jaj ne máááá!!!”
/egy neve elhallgatását kérő svéd királyi akadémikus/