Meghallgat a Menny! Ím, ára
Ennek, hogy most menj imára!
„Hát… ööö… izé… majdnem… ööö… tulajdonképpen… hmmm… nos… végtére is… ámen…(?)” /Ferenc pápa/
„Beparkolt az Audi encián-
-bokorba az audiencián.”
/Tárnics Titusz: Egy újgazdag a pápánál c. versének részlete/
„Jaj, rendőr úr, ne tegye már rá a verdámra a kerékbilincset! Már rég kiparkoltam volna az enciánbokorból, ha a szentatya nem küldött volna el imádkozni az ellenkező irányba! Amúgy ima közben megvilágosodtam és most már tisztán látom, mekkora az az összeg, amellyel ezt a kis problémát megoldhatnánk okosba’! Na, mit szól?!” /Bitcoin Béla, újgazdag pápalátogató/
„Ma jó napom volt!” /Gatto Fritto, vatikáni közlekedési álrendőr és kerékbilincs díler/
„Ez a legjobb egyházi vers, amit eddig olvastam.” /M. András, a költő legállandóbb és legegyháziversolvasóbb kommentelője/
„Akár egyház, akár fegyház,
Mind a kettő lehet egy ház
Sok ablakkal, vastag fallal,
S erről olvas eM úr, trallal-
-a!”
/Rácsdalossy Rezső, felállású kántor és másik félállású börtönőr/
„Hé, eM úr, maga ezelőtt egyetlenegy egyházi verset sem olvasott, hogy ezt tartja az eddigi legjobbnak?! Hol él maga, valami szekuláris búvárharangban a Marihuána árok fenekén?!” /Gregorián Grenadírmars, világvallási vershalmazati vezérfonalgombolyító/
„Ezt a Menny - menj rímpárt már annyian elsütötték, hogy lassan nem lehet úgy elvetni egy sulykot, hogy ne találjunk el vele 2-3 olyan költőt, aki korábban már élt, sőt visszaélt ezzel az eretnek verselési megoldással! Nem lehetetlen, hogy ez a rengeteg elsütés okozta azt a sok erdőtüzet, melyek elkövetőit várni fogja a Pokol tüze! De előtte még is én is! NEM ENG.!” /Tomás de Torquemada (1420-1498), spanyol főinkvizítor/
„Frady Endre „Pápai audiencia” című verse egy rövid, mégis tartalmas darab, amely az egyházi kontextusban játszódó kommunikációt tárgyalja. A három soros mű egyszerű nyelvezettel és ritmussal dolgozik, ám mégis mélyebb jelentést hordoz. A vers első sora, „Kedves fiam, ennyi mára!”, mintha egy befejező gesztust, egy beszélgetés lezárását jelenítené meg, ami egy pap vagy egy vallási vezető szájából hangozhat el. A megszólítás bensőséges, barátságos, és a "fiam" kifejezés valamilyen szinten családi vagy közeli kapcsolatra utalhat, ami az egyházi közegben a lelkipásztor és a hívek közti viszonyt is tükrözheti. A második sor, „Meghallgat a Menny! Ím, ára” a vallási értelemben vett meghallgatásra és a mennyei közbenjárásra utal. Az itt használt "Ím, ára" kifejezés arra a szimbolikus "fizetségre" vagy erőfeszítésre utalhat, amelyet a hit útján való előrehaladásért tenni kell. A harmadik sor, „Ennek, hogy most menj imára!” pedig az imára való felszólítással zárul, amely egyértelműen a hívőnek szól. Ez a sor hangsúlyozza az ima, mint a hívő életének alapvető eleme, fontosságát, és mintegy utasításként hat a szövegben. A vers tömörsége és egyszerűsége ellenére mélyebb rétegeket is hordoz, amelyek az egyéni vallásosság és a közösségi hit gyakorlatának fontosságát emelik ki. Frady Endre játékos nyelvezete könnyed stílust kölcsönöz a versnek, ugyanakkor az üzenet komolyságát is megőrzi, így olvasója számára egyaránt kínál humoros és elgondolkodtató pillanatokat.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre verse, "Pápai audiencia," egy rövid, de mély gondolatokat ébresztő költemény. A vers egyszerű nyelvezete és ritmusa könnyen érthetővé teszi az üzenetet, amely a hit és az ima fontosságát hangsúlyozza. A záró sorokban rejlő felszólítás ("most menj imára!") erőteljesen hat az olvasóra, és egyfajta spirituális útmutatást nyújt. A vers hangulata komoly, de egyben megnyugtató is, hiszen a Menny meghallgatásának ígérete reményt ad.” /Copliot, a mesterséges intelligencia/
„Nyuggerapó, a természetes intelligencia:
Ennyi mára? Naná, hogy divat lett az orrgyilkosság!
(válasz Fradi Endre remekbe szabott semmiségére)
Ha a Mennytől ennyi telik,
Ezt a hívők elviselik?
Akkor sajnos Mitrán lesz lik.”
„Ha lik lesz napisten Mitrán,
Segít rajta NeoCitrán?
És ha mégis meghol Mitra,
Hogy hat Napi népi hitra,
Illetve a népi hitre?
S hímnemben a Mitra Mitr-e?
Napi papi tevékenység
Mián bömböl-e a Menny s ég?
Orrgyilkot, a gusztustalant
Zenésítse meg egy falant,
Amin Nyuggerapó peng e
Dalban, mely költői zsenge!”
/Zsongó Zsizsik, zsűrizetlen zsírégető zsúrlóversenybíró/
„Frady Endre „Pápai audiencia” című verse egy tökéletes példája annak, amikor az irodalom alsó polcairól próbál valaki nagyot villantani, de végül csak egy kispolgári szekrény hátuljában található poros vicclapra futja. A három sorban összesűrített bölcsesség körülbelül annyira mély, mint egy száradt pocsolya. A „Kedves fiam, ennyi mára!” sor egy lekezelő atyai pofon, amitől inkább leszünk idegesek, mint megvilágosodottak. A vers közepén, mintegy furcsa közjátékként megjelenő „Ím, ára” kifejezés annyira suta és értelmetlen, hogy még a legszelídebb olvasó is az óráját kezdi nézegetni: „Mikor lesz már vége ennek a blődségnek?” És aztán jön a végső csapás: „Ennek, hogy most menj imára!” - hát köszönöm szépen, tényleg felvilágosító erejű! Talán a szerző arra számított, hogy ettől a sorstól majd mindannyian kollektíve térdre hullunk? Frady Endre ezzel a művel nem csak az irodalmat sérti meg, hanem az olvasói intelligenciát is alábecsüli. A vers a szórakoztatás legalacsonyabb formáját célozza meg, de még ebben is kudarcot vall. Ha az irodalom cukorka lenne, akkor ez a mű csak egy olcsó műanyag csomagolás, amelyben még a legkisebb gyerek sem talál semmi édeset.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/
„Mi ez a szakrális köntösbe bújtatott szekuláris szégyentelenkedés, ez a blőd bulvárblaszfémia?! Ha én katolikus lennék, akkor most bekattannék és egy katalizátorral ütlegelném ennek a katatón kreténnek a kattos koponyáját! Frady Endrének inkább egy őszinte megbánó és lelki segélykérő verset kell volna írnia, valahogy így:
Ó, olvasóm, ennyi mára!
Megbüntet a Menny! Ím, ára
Elmos! Értem menj imára!
Ó, bár szegény anyám megláthatta volna azt a karizmatikus szuperképességemet, hogy pár szó megváltoztatásával értelmet tudok lehelni Frady Endre szellemileg holt klapanciáiba! Lehet, hogy ez lesz a keresztény jövőm, hogyha Frady Endre megdob a sötétsége kövével, én az értelem kenyerét hajítom vissza?! Krisztusom, ne adj százszor akkor terhet, mint amit el tudnék hordozni! Apage Fradytas!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Ezt a szöveget ugyan a pápa valóban elmondta az elé járulóknak, de ezzel csupán azt ismételte meg, amit korábban én mondtam neki, amikor elém járult.” /Chuck Norris/
