 |
| A költő és menüje |
Nagy éhségtől vezérelve?
Megoldás: cukkíni fasírt,
Amit meggusztál a nyelve.
Sült krumplival égi manna,
S ha a számon nincs épp lakat
(Ez így igen gyakran van, na!)
Ebédelve tök jól lakat.
„Na, költő úr, csak nem cukkíni fasírt volt sült krumplival a mai vega menü a KisBigben? Ha ízlett magának, akkor miért nem írt róla egy jó verset? Mondom, jót! A bugyuta színvonal és a tiltott reklám miatt NEM ENG.!” /Csöblönyi Hötyénc, főcenzor és bélyeggyűjtő/
„Ebéd után szelídebb hangulatban lévén csak annyit mondanék, hogy a lakatot a költő szájáról át kellene helyezni a klaviatúrájára és az irodalombarátok szívéről legördülő hatalmas követ rögvest messze fújná az irodalombarátnők kebeléből felszakadó sóhaj.” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Nem is ettől laktál jól, te kanapéfradista, hanem az előtte bedöntött küblinyi gyümölcslevestől! Hehehe! Az ilyen műmájer fotelfradisták már ennyi kajától is kidőlnek! Hehehe! Csak a Kispeeest!!! Hehehe!” /K. András alias Bozsik Csucsu, budapesti statikus és pszeudo-agresszív Kispest szurkoló/
„Kinek nem volt elég a kismenü?! A Mekiben 850 forintért legfeljebb csak szalmonellát kaphatsz!” /Mr. KisBig, főszakács és kifőzde tulajdonos/
„Étkezés és líra! Test és lélek egysége! Néptestben néplélek! A költő a maga emelkedett megfoghatatlanságában tálalja elénk a materiális hajtóerőt nyakon öntve a századelő turbószószával. A szájlakat eltávolítása az akaraterővel átitatott önfegyelem metaforájaként hívja fel a figyelmet arra, hogy egészséges táplálkozás esetén nem lesz a fiatalkori reflexből öregkori reflux. Gondold meg és egyél! Frady Endre friss szelének padlássöprő ereje egy szóval jellemezhető: világirodalomtalanítás!” /Alakart Eklektika, gasztronómiai költő és betápblogger/
„Kapható a KisBigben tárkonyos gyümölcsleves? Rázva, nem keverve!” /Bond, James Bond/
„Egyszer a KisBigben valaki el akarta venni előlem az utolsó cukkini fasírtot sült krumplival. Vinni vitte, de nem a kaját el, hanem az oldalfalat ki.” /Chuck Norris/
„Da zucchini, Domine!” /Ferenc pápa/
„Ó Uram, Uram! Nem tudom, hogy ez a cukkíni fasírt sült krumplival tényleg van-e olyan jó, mint a manna, de nem lehetne, hogy így negyven év elteltével egyik nap ezt kapjuk, a másik nap meg azt? Hétfőnként esetleg rizzsel?” /Mózes/
